„A biztosítással nem rendelkező hazai gépjárművek aránya az európai átlag alatt van” – állapította meg közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Összesen 1,1 millió gépjármű-tulajdonosról, köztük több mint 700 ezer személyautó üzembentartóról van szó, akinek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb) továbbra is január elsejei évfordulós.

A hazai, segédmotoros kerékpárok nélkül számított, és kötelező felelősségbiztosítással (kgfb) rendelkező gépjárműállomány már jóval túllépte az ötmilliós darabszámot és túlnyomó részük magántulajdonban lévő személygépkocsi. Ezek közül már csak nagyjából minden ötödik (22,89%) autós kgfb-szerződésének az évfordulója az év első napja. A személygépkocsik esetében még alacsonyabb az arány: közel 726 ezer jármű szerződése fordult az év végén a MABISZ adatai szerint.

A tavalyi év végével az érintettek közül 141.836 gépjármű szerződése szűnt meg különböző okok miatt. A társaságok ezen belül - az értékesített gépjárművekkel együtt - csupán hatvannégyezer magánszemély által üzembentartott személyautó szerződését törölték év végével. Az év végén biztosítót váltók autóinak jellemzően öregebb az életkora, valamint magasabb a bónusz fokozata (mintegy háromnegyedük B10 besorolású), mint az éves átlag. Kgfb-díjuk ezért jóval alatta marad a teljes gépjármű állományénak, így a biztosítói ajánlatok közötti különbségek is kisebbek, mint más időszakokban. Mivel pedig az új ügyfeleknek ugyanolyan kedvezmények járnak, mint a régebbieknek, így ezeknek is kisebb a szerepük a versenyben.

Akinek még nem rendeződött a bonus-malus fokozata, (ezerkilencven ilyen magánszemély autós szerződés van) annak az elkövetkező napokban érdemes felvennie a kapcsolatot a biztosítójával. A jogszabály szerint ugyanis legkésőbb a kgfb-díj esedékességétől számított 60 napos türelmi idő végéig kell beérkeznie a biztosító társasághoz az aktuális díjrészletnek – ez a január 1-jei évfordulós szerződéseknél február 29-e, ami az idei szökőévben szombatra esik.

Ha csekken történik a díjfizetés, mindenképpen érdemes néhány napos átfutási idővel számolniuk az ügyfeleknek. Abban az esetben, ha március elsején éjfélig nem érkezik be az összeg a biztosítóhoz, úgy az ügyfél szerződése díjnemfizetés miatt megszűnik, és a díjjal nem fedezett időszakra a törvény rendelkezései szerint fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig teljes egészében a károkozónak kell megtérítenie.

A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely személygépkocsik esetében, 2020-ban – a gépjárművek teljesítményétől függően – 510-1140 forint naponta. Nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében pedig a napi több ezer forintot is elérheti. Érdemes még tudni, hogy ha a kgfb-szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, azt kizárólag a korábbi biztosítónál lehet újrakötni ugyanazon biztosítási időszakra.

A MABISZ figyelmeztet arra is: az, hogy egy jármű hosszabb ideig nincs használatban, még nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Aki hosszabb ideig nem használja járművét, annak érdemes a közlekedési hatóságnál ideiglenesen kivonatni a járművet a forgalomból, ugyanis csak ez esetben nem kell biztosítás díjat fizetnie az adott időszakra!

A fedezetigazolás meglétével, a zöldkártya rendszerrel foglalkozó illetékes nemzetközi szervezet, a Council of Bureaux (CoB) 2018-as összehasonlító adatai szerint egyébként az akkori mintegy 5,26 milliós magyar gépjárműállományból több mint nyolcvannégyezer nem rendelkezett biztosítással (1,6%).