A GAZ M21-es Volga gyalogosgyilkos jelvénye     Fotó: Boros Jenő

Sokáig szárnyas figurák, krómozott szarvasok, vörös zászlók uralták a motorháztetőt Keleten, Nyugaton. Aztán a biztonság került előtérbe és sorra tűntek el a látványos, de gázoláskor a gyalogosokat felnyársaló díszek, miközben szaporodtok biztonsági eszközök.

Napjainkban már kötelező norma, hogy az autó ne csak a benne ülőket, hanem a többi közlekedőt is védje, vagy legalább enyhítse az elütött bringás, gyalogos sérüléseit. Sőt, az EU piacán új autókat már nem is szabad forgalomba helyzeni vészfékasszisztens nélkül, ami akkor is megelőzi a balesetet, ha a vezető figyelmetlen.

Minden Škodához, még a legolcsóbb Fabiához is alapáron jár Front Assist környezetfigyelő rendszer, ami fékez is, ha gyalogos lép elé

Már a tervezésnél eldől, hogy vészhelyzetekben mennyire partner egy autó, hiszen a gyalogosvédelmet a kocsi magassága, a lökhárító élének keménysége, a motorháztető deformációs képessége, az első tetőoszlopok, valamint a szélvédő és keretének keménysége határozza meg.

Előny az alacsony építés, mert ilyenkor nem repül magasra és utána nem zuhan nagyot az elütött gyalogos, jelentősen csökkenti a sérülések mértékét a puha motorháztető, valamint az orr-részbe épített légzsák.

Voltak érdekes ötletek a nemkívánatos autós-gyalogos találkozókra: egy 1911-es hírlapi rajz minden járműre csúszdát javasolt, hogy ne a kerekek alá kerüljön a figyelmetlen gyalogos. Születtek a karikatúránál hatásosabb, de nem éppen életrevalóbb elképzelések is: két brit mérnök a lökhárító helyére erősíthető, tábori ágyra hasonlító ponyvás szerkezettel próbálkozott 1939-ben.

Volt olyan megoldás, ahol az elütött gyalogost kímélni akarták az autó elejére szerelt rácsokkal, gumiból-szivacsból készült paddal és a kerekek alá kerülést megakadályozó lökőhengerekkel.

Napjainkban is születnek fura ötletek: a Google autonóm autójához benyújtott 2016-os a US Pattent Office szabadalom szerint ragacsos anyaggal fednék a motorháztetőt, így az elgázolt gyalogos fékezéskor nem repülne le az autóról...

Gyalogoselütés vizsgálat a Mercedesnél, 1965-ben    Forrás: Daimler AG

Az Edisonnál több találmányt jegyző Barényi Béla az autóiparban valósította meg 2500 tervének többségét. A magyar származású szakember alapította és vezette évtizedeken át a Mercedes biztonságtechnikai részlegét, mely 1955-ben nyújtotta be gyalogoskímélő találmányát: a Német Szabadalmi Hivatal 1 005 858-as számon vette nyilvántartásba a könnyen deformálódó orrkiképzésű autó leírását. Barényi esztétikus és praktikus megoldása mellett más ötletek is születtek.

A brit RRL tesztje Ford Cortinákkal

Liener György az 1977-es kiadású Autótípusok című könyvében számol be a brit Road Resource Laboratory kísérletéről. A gyalogosok sérüléseit a Ford Cortina elejére épített, gázoláskor felcsapódó kerettel próbálták enyhíteni azzal, hogy a test ne zuhanjon vissza az útra, és az elütött ember ne kerüljön a kerekek, vagy más jármű elé.

A bábus kísérleteknél jól működő automatikus berendezést a sima vonalú lejtős motorházra erősítették, de a fura eszköz nem terjedt el. Amit száztizenegy éve karikatúrával gúnyoltak, az napjainkban törvény: mert már előírás az autók orrának gyalogosbarát kialakítása.

Autoliv megoldás egy SAAB-on

De mekkora is az esélye a gyalogosnak a túlélésre, ha elüti egy autó? Látszólag nem sok, pedig élete megmenthető, sérüléseinek mértéke is jelentősen csökkenthető, ha a gázoló jármű orrát már ennek megfelelően tervezték és alakították ki.

Felismerték ezt a törvényhozók is, és az Európai Unióban 2005. októberétől a típusbizonyítvány megszerzésének feltételei között szerepel, hogy meg kell növelni az autók orrészén a túlnyúlást, a gyűrődési zónában lágyabb anyagból készült fényszórókat, könnyebben deformálódó motorháztetőt és lökhárítót kell alkalmazni. Nem lehet a karosszérián éles merev csuklópánt, kiálló jelvény, ablaktörlőlapát: az elütött gyalogos sérüléseit csökkenti az emberi testhez idomuló puha motorháztető és a lökhárító deformálódó habelem-betétje.

Gyalogoskímélő rendszer a Boschtól

A gázolásos balesetek során a legsúlyosabb fejsérüléseket a motorháztető alatti kemény szerkezet, a szélvédő alsó része és az A oszlopok okozzák. Az elütött gyalogosok rendszerint azért halnak meg, mert fejük a motorháztetőre csapódik, ezért növelni kell a motor és a motorháztető közötti távolságot, hogy utóbbi könnyen behorpadjon és puha anyagának energia elnyelésével enyhítse a fej ütődését.

Első lépcsőben, 2005-ben 35 km/órás, 2010-től 40 km/órás sebességnél kellett teljesíteni a szabályokat, melyek szerint az autók kettős gyűrődő zónájú orra is a gyalogosok biztonságát szolgálja, csakúgy, mint a nyugalmi állapotban motorháztető alá bújtatott ablaktörlők.

Sok gyártó a törvény által előírtnál is hatásosabb szerkezetekkel próbálkozott. Radarral, lézerrel, infrakamerával is növelték a közlekedés biztonságát, mert ezekkel ködben, sötétben is észlelhetőek a gyalogosok, az új fejlesztések vész esetén automatikusan fékeznek vagy kikerülik az akadályt.

A gyalogos-elütés tesztekhez is műszeres bábukat alkalmaznak.

Elütésteszt a Honda biztonságtechnikai központjában

A biztonsági öveket gyártó svéd Autoliv például aktív motorháztetőt készített: az első lökhárítók érzékelői jeleket küldenek - légszákokat és biztonsági öv feszítő szerkezeteit is vezérlő – központi elektronikának, mely egy mechanikus szerkezettel megemeli a puha motorháztetőt, közben légzsák bújik elő, ezzel is csökkentve az elütött gyalogos sérüléseit.

Gyalogoselütés sérüléseit enyhítő légzsákok, párnák       Forrás: Ford Motor Company

Az amerikai Ford terepjáró motorháztetejéből bújtak elő gyalogosmentő légzsákok, melyeket a lökhárító nyomásérzékelője vagy a szélvédő mögé épített kamera jelzései alapján fúvódtak fel. A lökhárítóba épített üvegszálas optikával figyel a Siemens VDO Automotive új rendszere, az Audi Electronic Venture háromdimenziós képszenzorjai a kocsi környezetét pásztázza folyamatosan.

A Ford megfigyelő rendszere

Sok kísérletezés után a Volvo sorozatgyártású autónál elsőként vezette be a gyalogos légzsákot, melyért nem kell felárat fizet, mert a V40-es modellhez már alapfelszereltségként járt. Nem ez a márka első partnervédő eszköze: a Volvo 2010-ben mutatta be teljes körű automatikus fékezésre alkalmas gyalogosészlelésre és ütközésveszélyre figyelmeztető rendszerét, mellyel akár 35 km/órás sebességnél is elkerülhető volt a gázolás akkor is, ha vezető másra figyelt és nem reagált időben a veszélyre. Ennél nagyobb sebességnél az ütközés előtti legnagyobb mértékű lassítás a cél. A gyalogos-elütéshez is műszeres bábukat alkalmaznak a teszteknél.

Volvo biztonsági rendszer

Az autó elejébe ágyazott hét érzékelő jeleket továbbít a vezérlőegységnek és amikor az a jármű útjába eső élőlényt vagy tárgyat észlel a módosuló jeleket kiértékeli, és ha emberi lábként értelmezi a továbbított információkat, akkor kinyílik a gyalogos légzsák. A motorháztető csuklóinak pirotechnikai szerkezete gázolás esetén kioldja a motorháztető-panel hátsó részét, ezzel egy időben az aktiválódó légzsák felfúvódáskor feltolja a motorháztetőt, amely tíz centiméterrel emelkedik meg, és ebben a helyzetben marad. A motorháztető és a motortér kemény részei között kialakuló rés miatt a puhább anyagú motorháztető deformálódhat, ezzel is tompítva az ütközést a gyalogos becsapódásakor.

V40-es és gyalogos találkozója    Forrás: Volvo

Felfújt állapotban a légzsák lefedi az ablaktörlőket, a szélvédő harmadát és az A oszlopok alsó részét. Vészhelyzetben néhány századmásodperc alatt felfúvódik a légzsák, a rendszer 20 és 50 km/órás sebesség között aktív. A gázolásos balesetek 75 százaléka 40 km/óránál alacsonyabb sebességnél történik.

Az a legveszélyesebb, ha a gyalogos, vagy kerékpáros kemény aszfaltra, járdaszegélyre zuhan, ez ellen csak a speciális öltözet segít, így néhány év múlva akár életmentő divattá válhat a légzsákos ruha, melyet már motorosoknak már kitaláltak.

A német ADAC elütéstesztje

Tragikus számok

Kínában minden negyedik halálos kimenetelű balesetnél gyalogos az áldozat, az Egyesült Államokban 12 százalékos, az európai utakon 14 százalékos az arány.

A lakott területen belül, zebrán elütött gyalogosok aránya az elmúlt öt évben 41 százalékról 44 százalékra nőtt.

Magyarországon tavaly tízezernél is több embert ütöttek el, közülük 4335-öt kijelölt gyalogos-átkelőhelyen.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!