A lap beszámolója szerint a hamisított luxuskocsikat eredetiként hirdették, de a valódiaknál jóval olcsóbban értékesítették. A járműveket rendelésre gyártották, és közösségi hálózatokon keresztül terítették. Az üzem Brazília egyik déli tartományában, Santa Catarinában működött.

A járművek külsőleg a megszólalásig hasonlítottak az eredeti luxusautókra jelvényestől, bőrülésestől. A nagy különbség a motorban volt, mivel ezeket más autómárkákból, például Mitsubishi Eclipse-ből, Alfa Romeo-ból, Chevrolet Omega Cada-ból emelték be. A vevő pénztárcájától függött, végül is mi minden került bele a kész autóba.

Az autók ára 180 ezer és 250 ezer real (43 ezer és 59 ezer euró) között mozgott, ami jelentősen alacsonyabb volt az eredeti 1,5 és 3 millió reálos (350 ezer–700 ezer eurós) árhoz képest.

A hamisítók az Instagramon és a YouTube-on keresztül népszerűsítették az autókat. A nyomozás akkor kezdődött, amikor a két olasz márka az ügyben megkereste a helyi rendőrséget.

A hamisító összeszerelő üzem egy 53 éves férfi és 29 éves fia tulajdonában van. A rendőrségi házkutatás során nyolc félig összeszerelt „luxuskocsit” találtak a műhelyben, valamint alvázakat, logókat, öntőformákat és a hamisított járművek gyártásához szükséges különleges minőségű anyagokat.

A műhely egyébként 25 éve működött, és hivatalosan kézi gyártású autókat készítettek benne.