A Budapesti Helyipari Vásár fokozatosan átalakult árusítással egybekötött és egyre gazdagabb termékbemutatóvá. A bővülés után 1963 májusától az expó ismét visszakapta a Budapest Nemzetközi Vásár nevet, ami a kiállítók összetételében és számában is megmutatkozott.

A hatvanas években a BNV-n már szép számmal és rendszeresen szerepeltek nyugati autógyártók, tó vizén pedig import vízi-járművek ringatóztak, de már nem sokáig, mert a Városligetet kinőtték a kiállítók, pedig gyönyörű helyszín volt, ráadásul a tóparton egyre színesebb lett az autóbemutató.

Amerikai autók a Városligetben, 1965        Forrás: Fortepan/Pálinkás Zsolt

Farmotorosok

A korszak jellemző építési módja volt a farmotor és hátsókerékhajtás, akkoriban még dúlt a Bogár láz, de a VW kezdte belátni, hogy a vevők egyre nagyobb csomagteret igényelnek, ezért a motort a padló alá építették, így lett némi csomagtartó elől és hátul is.

A városligeti kiállításon továbbra is a famotorosokat képviselte az NSU Prinz, a Zastava 750-es, a Steyr 650-es és az akkoriban még púpos Zaporozsec, valamint az 1965-ben bemutatott Tatra 603/2-es, melynek orrészszén a korábbi három helyett már négy fényszóró virított.

Pedálos modell a könnyűipari pavilonban                  Forrás Fortepan/Szalay Zoltán

Konvencionális mezőny

Akkoriban a kiállított autók többsége még a konvencionális alapelvek szerint épültek: motor elől, hajtás hátul. Ilyen építésű volt az ikerlámpás Moszkvics 408-as, melynek olasz tervezésű karosszériája ma is hibátlan formájú. A szovjet járműipart képviselt még a Latvija mikrobusz, a GAZ terepjáró, a ZIL 130-as teherkocsi és több Volga.

A nagy attrakció az amerikai márkák megjelenése volt, a legnagyobb sikert a Chevrolet Corvette és különösen a Sting Ray változat aratta, de sokan megcsodálták a Playmouth Valiant limuzin és kombi, pontosabban Station Wagon változatát.

Ebben az évben már működött a kelet-európai piacra koncentráló svéd Volvo Volvest üzletága, melynek standján a vadonatúj 144-es személyautó parkolt. Az amerikaiakhoz hasonlóan akkoriban még a svéd márka is orrmotoros és hátsókerékhajtású volt.

Volga mustra                                      Forrás: Fortepan/ Bojár Sándor

Békaperspektíva

Villás targoncával is megemelték, így nagyérdemű az 1966-os BNV-n már alulról is megcsodálhatta az új 601-es Trabant egyik péládnyát, az elsőkerék-hajtású kisautó iránt nagy reményeket tápláltak a szocialista országokban, de hiába, mert szűkös kapacitásával a Zwickau-i gyár nem győzte kielégíteni az igényeket. A Merkúr listáján 46 ezer forintos árral és öt-hat éves várakozási idővel szerepelt az NDK limuzin, melyre hazájában tíz év volt az előjegyzési idő, igaz, ott nem kellett előleget letenni letenni a kocsi megrendelésekor.

Magyarországi Trabant 601-es bemutató               Forrás: Fortepan

Háromágú csillag az ötágú régióban

A szovjet pavilon közelében kaptak helyet a nyugat-német luxusmodellek: sokan megcsodálták, de még a magyar állami és pártvezetők sem élvezhették a korszak zászlóshajója, a 600-as Mercedes kényelmét és biztonságát. Az ugyancsak stuttgarti Unimogból viszont többszázat rendeltek magyar erdőgazdaságok és mezőgazdasági cégek.

A tömegnek maradt a két pótkocsis vásárnéző szerelvény, melyet a fővárosi buszok kék-ezüst színére fényezett Nysa mikrobusz vontatott.

Nysa vontatású expó szerelvény                 Forrás: Fortepan/ Bojár Sándor 

Pártfőtitkár a szerelvényen

1967. szeptemberében a lengyel mikrobusz által vontatott járműszerelvényre a vásár központjában, a Dísz téren szállt fel a szovjet pártfőtitkár, Leonyid Brezsnyev és Alekeszej Koszigin szovjet miniszterelnök, hogy beutazzák az expót. Látogatásának apropója az ötvenéves szovjet tudomány és technika kiállítás megnyitója volt.

A pavilonban bemutatták az első szputnyik mását, a Proton-1 tudományos műholdat és űrlaboratóriumot, a Luna–9 leszálló egységének másolatát, melynek felfelé néző csövei vételi antennákként, szétnyitott, homorú, héjszerű lapátjai televíziós adóantennákként funkcionáltak

Kiállítottak még SzK-1-es szkafanderes bábut, űrkabin katapultülést, a szabadtéren pedig hatalmas Vosztok-1 hordozórakéta parkolt, ilyennel indították Gagarin űrhajóját.

Életnagyságú Vosztok-1 rakéta        Forrás: Fortepan/ Bojár Sándor 

Olasz mosó

A sok politikai ígéret ellenére továbbra is hatalmas volt itthon az autóínség: a KSH adatai szerint 1965-ben százezernél kevesebb személyautó volt itthon és ezen az olyan hazai próbálkozások sem segítettek, mint a Nyírség motoros tricikli, aminek zárt teherrésze nagyjából félmázsányi árut tudott szállítani.

Ennél jóval nagyobb volt az Ikarus 620-as, melynek különlegességét az adta, hogy belsejében komoly laboratóriumot alakított ki a MIM.

A kevés autó ellenére a kevés mosóknál sorba kellett állni, nem véletlen, hogy ebben külföldi cég is látott fantáziát: a magyar Aurus után sokan megcsodálhatták az BNV-n az olasz Cecotto szerkezetét, melyből később többszáz szolgált itthoni benzinkutaknál, szervizekben.

Lovecsi autók az 1969-es BNV-n             Forrás: Fortepan/Bojár Sándor

Miniszoknya és Alpine

Egyik standról sem hiányoztak a szép hölgyek, akik a kornak megfelelően tupírozott frizurával és egyre rövidebb szoknyákban kellették magukat, többek között a Taurus gumimatraca és felfújható csónakja mellett.

Csinos miniszoknyás nők mutatták be 1969-ben a legújabb francia-bolgár sportkocsit, melyet a bulgáriai Lovecsben szereltek össze, így nálunk BulgarRenault márkaként mutatkozott be az Alpine, mellyel Csubrikov több EB-futamot nyert, miközben Ferjáncz Atillával versenyzett, a magyar bajnok egyébként éppen otthonában, az Arany Homok ralin verte meg a bolgár pilótát.

Elől a Moszkvics 408-as, háttérben a púpos Zaporozsec     Forrás: Fortepan

Exportképes agrárium

Vegyes képet mutatott az osztrák Steyr cég standja, ahol a személyautók és teherkocsik mellett traktorokat is bemutattak, nem véletlenül, hiszen egyre fontosabb piacot jelentett a magyar mezőgazdaság, mely a szocialista országok között kiemelkedően jól biztosította az élelmiszer ellátást, olyannyira. A háztájinak köszönhetően exportra is termelhetett az agrárium.

Látogatói sor az űrhajó kabinnál              Forrás: Fortepan/Nagy Gyula

Tömegtámadás az Apollónál

1970. a harmadik ötéves terv zárását is jelentette és komoly nyitást a Nyugat felé.

Abban az évben az USA pavilonját rohanták meg a legtöbben, a népek sokszor egy órát is sorban álltak George Washington szobra mögött, hogy a megemelt színpadon bekukkanthassanak az Apollo 10 űrhajó kabinjába.

A szomszédban több a lengyel Nysa és Zuk mellett a legújabb 125-ös Polski-Fiat volt a sztár.

A szabadtéri részen parkolt egy Zastava 750-es és egy sor mátyásföldi Ikarus, elől a legendás 250-es, mellette egy Volvo alvázas. Igazi újdonság volt a Steyr Haflingert idéző Puli 752-es kis terepjáró

Kevesebben tolongtak a Csepeli Motorkerékpárgyár Pannónia újdonságainál, mert akkoriban már inkább az autók és lakókocsik érdekelték a népeket.

Szovjet járműsor      Forrás: Fortepan/Kotnyek Attila

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!