Fiat 124 Spider

Kezdjük egy személyes kedvencemmel, aminek a legnagyobb szerencséje és szerencsétlensége volt egyben, hogy a Mazda MX-5 technikai alapjaira épült. A Fiat 124 Spider egy remek autó volt, hiszen épp ott javított a japánok apró roadsterén, ahol kellett, hogy olaszosabb legyen a hangulat. Puhább futómű, puhább bőrülések, kényelmesebb, nyugtatóbb futás és turbómotor. Turbólyuk ide vagy oda, mégis ott volt benne az MX-5 játékossága és fürgesége, az Abarth változat ráadásul sperrt is kapott.

Ferrari Mondial

Annó kiskoromban jómagam is feltettem a kérdést édesapámnak, amikor először láttam Ferrari Mondialt: ez mégis milyen furcsa Testarossa? A nyolcvanas évek egyik ikonjának árnyékában született a Ferrari első igazi négyüléses próbálkozása, ami 212 lóerővel, tehát hot hatch teljesítménnyel, azonban azoknál sokkal kevésbé praktikus utastérrel próbált szerencsét a sportautók piacán. Kellett idő, hogy megérjen, ma azonban felkapott klasszikus lett, hiszen ilyen olcsón nem lehet kapni maranellói V8-ast a piacon.

Fiat Tipo

Meglepően kevesen mesélnek családi történeteket Fiat Tipoval, de akinek mégis volt, az úgy nyilatkozott róla, hogy egy lusta, de megbízható családtag volt. Mára kikoptak az első Fiat Tipok pedig a galvanizált kaszni nem volt hajlamos a rozsdásodásra, a féldigitális műszerfal pedig megelőzte a korát. Hatalmas plüss ülések, olasz formavilág, minden adott volt, hogy 1989-ben a Fiat Tipo legyen Európa Év Autója, megelőzve az Opel Vectrát és a Volkswagen Passatot is. Mindezt ráadásul megfizethető áron kínálta az olasz kompakt. Később „török szedánként” született újjá a típus, azonban az elv mögöttük meglepően hasonló.

Opel Calibra

Oké, Magyarországra talán kevésbé igaz, hogy radar alatt futott volna az Opel Calibra, hiszen vágytárgy volt a 90-es években, később pedig kedvelt lakótelepi tuning alapnak bizonyult. Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy mennyire jól öregedett a Calibra. Lapos és egyébként rendkívül aerodinamikus (0,29 Cd) formavilága a mai napig vonzó sportkupévá teszi, miközben vezethetősége nagyautós és összeszedett.

Volvo C30

Talán jómagam sem tudnám, hogy mennyire remek autó a Volvo C30, ha egy barátomnak nem lett volna belőle egy mélyfekete R-Design változata, még azokban az időkben, amikor szerettük bevenni az esti pesti utcákat. Tűpontos kéziváltó, a 2,5-literes, öthengeres turbómotor utánozhatatlan hangja, és a nagyautós, puha futómű mind vágytárggyá tették a C30-ast, ami elől indokolatlanul elvitte a showt az akkori Volvo kínálat. Pedig formavilága olyan, pláne hátul, mintha egy koncepciót engedtek volna utcára, valahol egy kupé és egy hatchback között félúton. Sajnos elég rosszul tartotta értékét, így ma sem lehetetlen lecsapni egy remek példányra, azt pedig sosem bocsájtjuk meg a Polestarnak, hogy végül sosem engedték utcára tanulmányautójukat.

Suzuki Kizashi

Minden Suzuki tulaj és rajongó álma egy Kizashi, ugyanakkor mások számára talán soha az életben nem ugrana be, hogy a Suzuki kínált ekkora szedánt is az európai piacon. Méghozzá 2,4-literes benzinmotorral, kapcsolható összkerékhajtással. Még nem késő feltúrni értük a HAHU-t. Csak mondom. Még akkor sem, ha jó Suzukihoz híven elképesztő értéktartással bír – a hasonló képességű, de más márkájú modellekhez képest túlárazott a hazai kínálat, ráadásul egy részük a sokak számára idegesítő CVT váltót kapott. Stílusos, sportos, nagy autós kiállás egy Suzuki megbízhatóságával, ugyanakkor az ár érzékeny magyar piacon nem fogyott belőle sok.

Ford Fiesta

Furcsának tűnhet, hogy a Ford egyik legnagyobb darabszámban eladott modellje is szerepel a listán, de örök személyes fájdalmam marad, ahogy a sajtó, majd később a Ford elbánt ezzel a remek kisautóval. Amikor megjelent a Fiesta utolsó generációja, talán én voltam az egyetlen, aki leírta, hogy messze jobb vezetni, mint az összes többi versenytársát, ráadásul remek ár-érték aránnyal kínált stílust, kényelmet, felkészült technikát, egy díjnyertes kismotorral. Egy szuper csomag volt, ami nem ütötte meg a hazai sajtó ingerküszöbét, ezért a legtöbb cikkben leszólták egyszerűségét. Mégis milyen legyen egy olcsó kisautó, ha nem egyszerű? Persze később, a modellciklusa végén már mindenki siratta, hogy „pedig mennyire jó vezetni”, de eddigre már a Ford úgy döntött, hogy nem tartja tovább kínálaton. Ezt a lépést talán a mai napig bánják a kölniek.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!