Az intézmény szakemberei az Amerikai Kémiai Társaság (ACS) Indianapolisban rendezett 246. Országos Találkozóján és Kiállításán összegzik ígéretes felfedezésüket.
    

A kutatók - az egyetem két hallgatója és egy professzora - 2010-ben vágtak bele a projektbe és egy ötgallonos vödörbe gyűjtötték az egyetem kampuszán működő kávézóból a zaccot. Háromlépcsős módszerrel állítottak elő bioüzemanyagot. Először kivonták az olajat a zaccból, majd a triglicerideket biodízellé alakították. A zaccot megszárították és a biodízel tisztítására használták. Utolsó mozzanatként pedig elégették a hátramaradt zaccot, hogy a tüzelhető biomasszához hasonló alternatív energiaforrást nyerjenek.
   

Az előzetes eredmények szerint a felhasznált kávézacc olajtartalmának aránya 8,37 és 19,63 százalék között mozgott, és a kávéolajból nyert biodízel megfelelt a nemzetközileg érvényes minőségi követelményeknek. A módszer - a nyers biodízel megtisztítása a szárított zaccal - kevésbé hatékony, mint a hagyományos finomítási eljárások, ugyanakkor a költségek szempontjából ígéretes alternatívával kecsegtet. A jövőbeli kutatások a kávézaccból nyert aktív szén tisztítási hatékonyságának javítására fognak fókuszálni.
   

A fosszilis dízelhez képest a tisztább égésű biodízel kevesebb szén-monoxidot, szénhidrogént és lebegő részecskéket bocsát ki. Csak az Egyesült Államokban évente több mint egymillió tonna kávézacc termelődik, amelynek legnagyobb hányada a szeméttelepeken köt ki.
    

A kutatók szerint módszerük nem csupán a szeméttelepek nagy területeit szabadítaná fel, de egyszersmind olyan biodízel előállításának lehetőségével kecsegtet, amelyet nem a táplálékforrásként is jelentős kukoricából és szójából nyernek, hanem más természetes anyagból - olvasható a ScienceDaily című ismeretterjesztő hírportálon.
    (http://www.sciencedaily.com/releases/2013/09/130909152932.htm)

MTI