Növünk, növögetünk

Több praktikus magyarázat is van arra, hogy miért egyre nagyobbak az autók, igényeinkkel együtt mi is növekedünk. Az elvárások világosak, a mérnökök munkája szinte sziszifuszi: az autó legyen szép, divatos, gyors, takarékos, biztonságos, kényelmes, ja és persze olcsó. Nehéz feladat összehozni, mert még a kisebb kategóriákban is növelni kell az autók méreteit, ami növeli a tömeget, a fogyasztást és az árat.

Az európai népesség vizsgálatából kiderült, hogy tíz évenként egy centiméterrel nő a lakosság átlagmagassága: vezetnek az északi férfiak és nők, a legalacsonyabb cím mindkét nemnél a délieké. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a két szélsőség, vagyis a 181,5 centiméteres svéd férfi és a 159,9 centiméter magas portugál nőre is gondolni kell az autók tervezésekor. És akkor még csak az átlaggal számoltunk, ami közel huszonkét centiméter különbséget jelent. Pedig ennél extrább méretű emberek is vannak, akik szintén autóba ülnének.

A repülőről már nem is beszélve, márpedig sokszor nem választás kérdése, hogy ki mellé szól a beszálló kártyánk. Már ha a járvány nem tiltja a becsekkolást...

Nagyok utazása

Egy utazást nagyon kényelmetlenné tehet, ha a mellettünk ülő száz kilónál nehezebb, a légitársaságoknál már többször felmerült, hogy ne csak túlsúlyos csomagért, hanem a túlsúlyos utasért is pótdíjat szedjenek, de az ötlet megvalósítására még várni kell, ráadásul ehhez új jogszabályokat és érdekes súlytáblázatokat kell alkotni.

A britek már megtették: a Hull városában működő Stagecoach tömegközlekedési vállalat elrendelte túlsúlyos buszvezetőinek fogyókúráját. A kötelező diétát a járművek állagmegóvása és a közlekedés biztonsága érdekében vezették be. A buszvállalat vezetői szerint jogos az elvárás, mert akadt olyan kolléga, akinek 125 kilogrammos súlyát nem bírta a vezetőülés, melynek szerkezete és kárpitja deformálódott, ami veszélyes, ráadásul nem alkalmas a váltótárs biztonságos munkavégzéséhez.

Némileg humánus megoldásnak szánja a 350 embert foglalkoztató cég igazgatása, hogy a 300 buszvezető közül a túlsúlyosak a diéta idejére ideiglenesen más munkakörbe kerülnek.

Az érintettek persze protestálnak, mert az intézkedést diszkriminatívnak tartják, de a főnökség kitart, mert ahogy fogalmaztak, a túlsúlyos pilóták vezetés közbeni csuklása miatt volt már üléstörés, ami balesetveszélyes.

Ellentétes igények

Autót tervezni egyébként sem könnyű, és nemcsak a szélsőséges méretek miatt. Ma már nem elég csak az érzelmekre hatni, és a divatra figyelni, többszáz biztonsági előírásnak is meg kell felelni. Mark Adams, a General Motors dizájnért felelős alelnöke kapott már díjat az Opel Corsa, és az Év autója Insignia megtervezéséért, ő irányítja a legújabb kompakt modellek fejlesztését is.

Hiába lett több mint hét centiméterrel hosszabb a 2010-es Opel Astra immár 2,7 méteres tengelytávja, belső tere nem nőtt ennyivel, legalábbis hátul nem, mert elődjénél biztonságosabbra kellett tervezni az új modellt, melyben az elől ülők helye nőtt meg alaposan, ami különösen vészhelyzetben fontos. Minden hátrább került, hogy ütközésnél nagyobb legyen a vezető biztonsága, bővebb legyen a lábtér.

A másik fontos szempont a hosszabb és laposabb orr, valamint a döntöttebb szélvédő, mely csökkenti a légellenállást, a fogyasztást és nem utolsó sorban az elütött gyalogos is kisebb sérülésekkel úszhatja meg.

Amikor még nem volt NCAP

Az biztos, hogy jelentősen megváltozott az autótervezés: az első Kadettnél még nem kellett számolni az Euro NCAP biztonsági vizsgálatának csillagaival, nem hiányolta senki a biztonsági övet, légzsákot és a légkondicionálót. Az 1936-os kompakt Opel hossza 3,8 méter, tömege 757 kilogramm volt, 1,1 literes benzinmotorja pedig 23 lóerőt teljesített.

Az 1975-ös Kadet erősebb, gyorsabb és biztonságosabb lett, a tömege mégis 800 kilogramm alatt maradt. A 2010-es változat már 4,4 méteresre nőtt és 1300 kilogrammosra hízott, a 87 lóerős ecoFLEX modell fogyasztása ennek ellenére csökkent, ami 5,5 litert jelent 100 kilométerenként.

Etalon modell

Jól követhető a növekedés mértéke az etalonnak számító Golfnál, melynek első generációja 1974-ben jelent meg. Az akkori VW kompakt modell tömege 750 kg volt, igaz, nem volt klímája és egyetlen légzsákja sem, ráadásul teljesítményben és méreteiben is jócskán elmarad jóval tágasabb utódjaitól.

A 3,7 méteres és 2,4 méteres tengelytávú autót 1,1 literes 50 lóerős motor hajtotta 8 literes átlagfogyasztással. Ehhez képest a VIII-ik generációs változat hossza 4,3 méter, tengelytávja 2,64 métere, a legkisebb ( 998 cm3/110 LE) modell tömege 1255 kg, mégis jóval takarékosabb ősénél: a benzines változat száz kilométerenként öt liter alatt fogyaszt, ami jó jelzi, hogy mekkorát fejlődött a motortechnika.

A méretnövekedést mutatja, hogy az 1974- Golf csomagtartója 300 literes volt, az idei modellé majdnem harminc százalékkal nagyobb, a sebességfokozatok száma a kézi váltónál négyről hatra nőtt. Közben a VW AG alsóbb osztályú Polójának harmadik generációja már meghaladta I-es Golf méreteit.

Egyre nagyobbak vagyunk

Nemcsak a biztonsági és kényelmi berendezések miatt kell egyre nagyobb és nehezebb autókat gyártani, a felmérések szerint évtizedenkénti egy centiméteres növekedés részben táplálkozási szokásaink változásának, illetve az elfogyasztott ételek tápértékének köszönhető. Az átlagos testmagasság és testsúly növekedése önmagában is nagy kihívás az autóipari mérnököknek.

A növekedés nem új jelenség, mert a tudományos kutatások szerint az átlagember magassága a világ iparosodott részein mintegy 10 centiméterrel nőtt az elmúlt 150 évben – ez leginkább a jobb életkörülményeknek és az egészségesebb táplálkozásnak köszönhető. E történelmi adat alapján megjósolható, hogy a fejlődő országokban élők testmérete is gyorsan növekedésnek indul majd.

Pocakosabb palacktartók

Az ivási, divatosan hidratáló szokások is jelentős eltéréseket mutatnak az egyes régiókban. Európában a vevők 1,5 literes ásványvizes palacktartókat igényelnek, míg a kínaiak gyakran teás edényeket akarnak magukkal vinni az útra. Az új autók ajtózsebeinek kialakításakor is minden igényt figyelembe vesznek a gyártók, úgy biztosítva a vásárlói igények kielégítését, hogy közben a vezető mindig kényelmesen és könnyedén irányíthassa az autót.

A világ bizonyos részein az emberek testmagassága kisebb, karjuk sokkal rövidebb, ezekben a régiókban a csomagtérajtó alacsonyabbra nyílik, így kényelmesen elérhető marad.

Közel a 100 százalékhoz

Nehéz maximális szélsőségekre tervezni, a Ford mérnökei például az új Focus fejlesztésekor az emberi test 3D adatai alapján dolgoztak azért, hogy a világ teljes népességének megfelelő legyen a Focus, mely így az emberiség 97,5 százalékának nyújt kényelmes vezetői üléshelyzetet.

Az új, globális Focus megalkotása számos kihívás elé állította a Ford mérnökeit és formatervezőit. A vásárlók által észrevehetetlen, de a vállalat munkatársai sokat dolgoztak azon, hogy a világ eltérő részein élő, különböző és folyamatosan változó testméretű emberek kényelmesen elférjenek a kormánykerék mögött.

Megtévesztő sztereotípiák élnek bennünk a különböző kontinenseken élők testmagasságával kapcsolatban, éppen ezért a Ford összegyűjtötte a különböző korú és nemzetiségű emberek legfrissebb, 3D test-szkenneléssel nyert adatait, hogy az autó a világ teljes népességének megfelelő legyen.

Az adatbázisban megtalálhatók a legfrissebb antropometriai adatok, melyeket azzal a céllal gyűjtötték, hogy nyomon követhető legyen az emberiség fizikai felépítésének változása, értékes áttekintést adva a különböző kontinensek felnőtt lakosságának testméreteiről. Az adatokat tetőtől talpig terjedő lézer-szkenneléssel nyerték.

Size-GERMANY

2010-ban 12 ezer német embert szkenneltek be a SizeGERMANY keretében (ez a Human Solutions GmbH és a Hohenstein Intézet közös projektje – a két vállalat szakterülete az ergonómia/test-szkennelés, illetve az öltözék/textíliák). Az így nyert információkat összevetették a Kínában, Japánban, Észak-Amerikában és Dél-Amerikában gyűjtött adatokkal, s ennek alapján számítógépes 3D modelleket alkottak, amelyeken jelzik mind a testmagasságot, mind pedig a derékbőséget, a csípő szélességét és a lábak hosszát. A Ford mérnökei ennek segítségével részletes, virtuális tanulmányokat készítettek az utastér kialakításáról, megvizsgálva a vezető és az utasok terét, kényelmét és biztonságát. Ralf Nürnberg, a Ford utastereinek szakértője szerint a legújabb 3D testméret-adatok közvetlenül befolyásolták az ülésállító sín hosszát, az üléspárna formáját, valamint a pedálsor és a kormánykerék beállítási tartományát.

EURÓPAIAK ÁTLAGMAGASSÁGA                    

Népesség Férfi Nő

Svédek 181 cm 167 cm

Finnek 180 cm  166 cm

Magyarok 179 cm 166 cm

Franciák 177 cm 165 cm

Oroszok 176 cm 164 cm

Portugálok 173 cm  160 cm

Forrás: ORDC

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!