Fotó: Ocskay Zoltán

Arisztokratikus megjelenés                                                                   

Daimler-tulajdonosnak lenni a múlt század elején is egyet jelentett azzal, hogy az élet mézzel vastagot bekent oldalán töltjük éveinket. Hercegek, királyok, maharadzsák, emírek szerepeltek a gyári főkönyv ügyféllistájában, az itt látható nyitott, négyüléses modellt például Bedford hercegnője, Mary Russel, lord Herbrand Arthur Russel felesége vásárolta. A hölgy egy ideig ornitológiával foglalkozott, majd – megirigyelve kedvenc állatai szabadságát – szenvedélyes pilótává lett. Hobbijával kivívta magának a Repülő Hercegnő nevet, számos repülőversenyt nyert. Hobbija okozta a vesztét, 1937-ben, 71 évesen eltűnt az Északi-tengeren De Havilland Gipsy Moth gépével.

Okerhenger és csúszócsapágy

Az 1911-ben gyártott Daimler különlegessége a motor, amely csúszószelepes konstrukció. A szerkezetet egy amerikainak, Charles Yale Knightnak köszönhetjük, aki újságíróként dolgozott, és 1901-ben vett egy léghűtéses, Knox motoros kisautót. Úgy találta, a zörgő-csattogó szerkezet elcsendesítéséhez a szelepek működésén kellene javítani. Hamarosan megismerkedett egy Bernard Kilbourne nevű üzletemberrel, aki a pénzt adta a munkához. Knight csúszóhüvelyeket készített, amelyeken rések pótolták a szelepeket. A hüvelyek mozgását a motor szabályozta megfelelő vezérléssel. 1903-ban az első motorokat az amerikai Garford cég szerelte autóiba, ám a Knight motorok nem keltettek különösebb feltűnést. Egy újságcikk azonban sorsfordítónak bizonyult. Azt írták a Knight-motoros autóról, oly csöndben gurul az úton, mint egy gumilabda, és ez felkeltette a brit Daimler autógyár elnökének figyelmét.

CAV műszerek

Az 1893-ban alapított Daimler cég közreműködött a konstrukció tökéletesítésében, és megvásárolták a gyártási jogot. Nagy szerencséjükre a walesi herceg, a későbbi VII. Edward életében fontos helyet foglalt el a vitorlázás, a lóverseny, a kártya és a társasági élet minden zajos változata, így érdeklődéssel fordult az automobil felé. Amikor a Buckingham palotában gépjármű-bemutatót tartottak, a kiállított kocsik között két Daimler volt. 1899-ben lord Montague újonnan vásárolt Daimlerén látogatta meg a Highcliffe kastélyban tartózkodó trónörököst. Ez az élmény egy Edward hercegénél keményebb lelket is megingatott volna, nem csoda, hogy a századfordulón a herceg három Daimlert rendelt, ami nagy hatással volt az egész autózásra, mert a brit arisztokrácia hamarosan átadta magát az autózás és az autóvásárlás örömének.

Sebességváltó-, és kézifék-kar

Érdekes fejlemény, hogy később, az 1904-ben szállított Daimlerek kapcsán súlyos kifogásokat emelt a királyi istállómester, és a gyárat az észlelt hiányosságot kiküszöbölésére szólította fel. Rosszul kialakítottnak találták az első sárvédőket, eltört a kormányoszlopot takaró rézcső, kifújt a kipufogó, a lámpa akadályozta a kurblizást, hogy csak néhányat említsünk a kifogások közül. Ezek a momentumok azért is kellemetlenül érinthették a Daimlert, mert a versenytársak minden alkalmat megragadtak a londoni udvar figyelmének felkeltésére. Elsősorban a Mercedes volt agilis, de a Renault ugyancsak próbálkozott.

Pótülések

1909-re számos Daimler kocsi állt a brit királyi ház használatában. VII. Edward mellett Daimleren utazott az új walesi herceg, aki 1910-ben V. György néven lépett a trónra, és több királyi herceg is. Daimleren járt Alfonz spanyol király, a német császár, Sziám királya, s még hosszan folytathatjuk a sort. A Knight-motorok hosszasan kitartottak, s a húszas évek valamennyi elegáns Daimler limuzinjában ezek dolgoztak.

Magyarországon ez az egyetlen működő Knight-motoros kocsi, hasonló Daimler sincs ugyanakkor. Gazdája az olaszi Loschan-gyűjtemény, amelynek alapítója, Loschan Ferenc másfél évtizede vette. Korábban egy hollandiai múzeumban pihent, annak felszámolása után jutott eladósorba.

Landaulet, 38 lóerős telejsítményű motorral

Egy Knight-motoros autó esetén a legfontosabb élmény csakis a hang lehet. A szelepek és a mozgató mechanizmus hiánya okozza a csöndet, ami persze semmivé válik, ha az autó elindul. A kipufogóhang nem különbözik a szokványostól, s a sebesség emelkedésével azt is elnyomja az erőátvitel kerregése, sírása.

Királyi kiváltság volt a száguldás

Miközben a brit automobilizmust gúzsba kötötte a szigorú sebességkorlátozás, 1909-ben a királyi istállómester arról tájékoztatta a rendőrséget, hogy „amennyiben őfelsége a király vagy őfelsége a királyné az autóban tartózkodik, a kocsi számára nincs sebességkorlátozás”.

Bóly, kastélypark és Daimler

Szerző: Ocskay Zoltán