A parlament 130 igen, 36 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett fogadta el, a Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter által jegyzett, az árak megállapításáról szóló törvény és a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény módosítást.

Az üzemanyagokra vonatkozó hatósági árak megszüntetését a nemzetközi energiapolitikai helyzet javulásával indokolták.

A jogszabály a hatósági ár kivezetése mellett, az üzemanyagpiac változékonyságára hivatkozva, lehetőséget ad a kereskedelempolitikáért felelős miniszternek, hogy a későbbiekben rendeletben állapítsa meg a benzin és a gázolaj hatósági árát. Erre a piaci viszonyok állami beavatkozást igénylő, aránytalan megváltozása esetén lesz lehetősége a miniszternek, a fogyasztók érdekeinek védelmére figyelemmel.

A védett üzemanyagár bevezetése valójában a tehetősebbeknek kedvezett, csakúgy, mint az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentése - hangsúlyozták a Magyar Közgazdasági Társaság és a Levegő Munkacsoport keddi beszélgetésén a szakértők.

Dombi Mihály, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem tudományos főmunkatársa elmondta, az elmúlt hónapok azonban rengeteg tanulsággal szolgálnak. Márciusban például 10-20 százalékkal nőtt Magyarországon a benzin- és dízelfelhasználás.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke arra is emlékeztetett, Magyarországon a leggazdagabb 10 százalék tízszer annyit költ üzemanyagra, mint a legszegényebb 10 százalék.

Miklós László, a Mol-csoport korábbi vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója kiemelte, védett üzemanyagár helyett a piaci árnál alacsonyabb hatósági árról érdemes beszélni, amely valójában a sokat fogyasztóknak kedvezett, amit a társadalom szegényebb rétegei fizetnek meg azáltal, hogy a költségvetési bevételekben túlsúlyos a fogyasztási adó szerepe.

Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem docense emlékeztetett: azért nem alakult ki üzemanyaghiány, mert az előző kormány az ország stratégiai tartalékát használta fel.

Dombi Mihály elmondta azt is, hogy a védett üzemanyagár havi 50 milliárd forintos költségvetési terhet jelentett, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség előrejelzése szerint pedig 15 évig literenként 3 forintos többletet okoz majd az üzemanyagárakban.

Dombi Mihály felvetette azonban, hogy Magyarországon nem elhanyagolható réteg szükségszerűségből használja az autót mint napi közlekedési eszközt; a közlekedési szegénység Magyarországon a lakosság legalább 15 százalékát érinti. Lukács András szerint minderre a megoldás a rászorulók közvetlen támogatása lenne, Miklós László pedig arra mutatott rá, hogy Magyarországon ma az autósok jelentős része kényelmi autóhasználó.

Az alacsony üzemenyagár ráadásul rengeteg rossz társadalmi döntést segít elő: sokan inkább kiköltöznek az agglomerációba, inkább autóval járnak dolgozni, így a szuburbán régiók egyre nagyobbak lesznek, ezzel szemben minden nyugat-európai közlekedéspolitika a közlekedési igények csökkentéséből indul ki.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!