Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjai
Iskolakezdés után a magasabb termetű osztálytársakat látva sok gyerek úgy érezheti, ő is elég nagy már, és nincs szüksége gyerekülésre az autóban. Ám erről nem az életkor dönt, hanem a testmagasság.
A KRESZ szerint a 150 centiméternél alacsonyabb gyerek csak a testméretéhez és testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. Ez lehet gyerekülés vagy az előírásoknak megfelelő ülésmagasító. Személyautóban a 3 évnél fiatalabb gyerek csak gyermekbiztonsági rendszerben utazhat a kocsiban.

Kisebb korban kötelező a gyerekülés
A szabályok egyértelműen meghatározzák, hogy mikor nem kötelező a gyermekbiztonsági rendszer a hátsó ülésen:
Fontos, hogy mindhárom feltételnek teljesülnie kell. Vagyis ha a gyerek már elérte a 135 centiméteres magasságot, önmagában még nem jelenti azt, hogy el lehet tenni a gyerekülést vagy az ülésmagasítót. A biztonsági övnek úgy kell futnia, hogy megvédje a testét, és ne okozzon sérüléseket. Ha ez gyermekbiztonsági rendszer nélkül nem teljesül, gyerekülésre vagy ülésmagasítóra van szükség.
Azt, hogy mikortól használható ülésmagasító, az eszköz jóváhagyása is meghatározza. A jelenleg érvényben lévő, a gyerekülések biztonságáról szóló ENSZ-EGB R129-es előírás szerint háttámla nélküli ülésmagasító 125 centiméter alatti testmagasságra nem kaphat jóváhagyást. Vagyis nemcsak a KRESZ-t, hanem az eszközön feltüntetett mérettartományt is figyelembe kell venni.
A korábbi, R44-es szabvány még csak testsúly alapján csoportosította a gyermekbiztonsági rendszereket. Ilyen üléseket már nem lehet árulni, de a korábban megvásárolt eszközök továbbra is használhatók.
Hogy a gyerek valóban kinőtte-e az ülésmagasítót, egy egyszerű teszttel ki lehet deríteni. Ültessük a gyereket a hátsó ülésre magasító nélkül, és nézzük meg, hol fut a biztonsági öv. A megfelelő védelemhez a vállöv (az öv átlósan futó része) a váll közepén haladjon – semmiképpen sem a nyakon. A medenceöv alacsonyan, a csípőn helyezkedjen el, ne a hason. Fontos az is, hogy a gyerek az egész úton olyan pozícióban tudjon ülni, hogy a biztonsági öv jó helyen legyen. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, érdemes továbbra is gyermekbiztonsági rendszert használni, még akkor is, ha a KRESZ alapján már elhagyható lenne.
Gyakori hiba, hogy amikor a vállöv zavarja a gyereket, akkor a hóna alá húzza, vagy a háta mögé teszi. Ez rendkívül veszélyes, mert ütközéskor a felsőtestet semmi sem tartja meg. Sokszor egyébként éppen azért kényelmetlen az öv, mert rossz helyen fut. Ilyenkor nem a biztonsági övet kell igazgatni, hanem maradni a gyermekbiztonsági rendszer használatánál, amíg nem lesz elég magas a gyerek.
A vastag télikabát is probléma, mert az öv nem simul a testhez. Fontos az is, hogy ülésmagasítót csak hárompontos biztonsági övvel lehet használni, ezért ne tegyük olyan ülésre, ahol csak két ponton rögzített medenceöv van.
Gyakori tévhit, hogy a gyerek csak bizonyos életkor vagy 150 centiméteres magasság felett ülhet az első utasülésen. Ilyen általános tiltás azonban nincs a KRESZ-ben. A 150 centiméternél alacsonyabb gyerek is utazhat elöl, ha megfelelő gyermekbiztonsági rendszerben van rögzítve. Menetiránynak háttal beszerelt gyerekülést viszont kizárólag akkor szabad az első ülésre tenni, ha ott nincs légzsák, vagy kikapcsolták.

A testmagasság mellett az is fontos, hogy a biztonsági öv jó helyen fusson a gyerek testén, megfelelő védelmet nyújtson
Ahogy a fentiekből is kiderül, a szabályok csak minimum testmagasságot rögzítenek, a gyakorlatban nincsenek éles határvonalak, mikor érdemes gyerekülést, ülésmagasítót használni, és mikor lehet elhagyni őket. A váltásnál ne csak a centiket nézzük, az a legfontosabb, hogyan illeszkedik a biztonsági öv a gyerek testéhez, és valóban védi-e.
Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!
