Aki Amszterdamban jár, annak a megszámlálhatatlanul sok biciklin kívül biztosan szemet szúr, hogy amit csak lehet, a hollandok kerékpáron szállítanak, legyen szó a gyerekekről, a heti nagybevásárlásról vagy egy jókora szobanövényről. Ehhez persze olyan teherszállító biciklit – más néven: cargo bike-ot – használnak, amivel a nagyobb cuccok is gond nélkül eljuttathatók A-ból B-be. De hogyan terjedtek el ezek a kétkerekűek? És miért van most a reneszánszuk? Ezt gyűjtöttük össze. 

Egy gyerekszállításra is alkalmas cargo bicikli

Ugorjunk vissza egy nagyot az időben, egészen 1877-ig, amikor is John Kemp Starley megalkotta Angliában a mai biciklikre nagyon hasonlító úgynevezett biztonsági kerékpárt, ami áttörést hozott a bringák történelmében. A találmánynak köszönhetően a következő néhány évben már olyan biciklik is készültek, amelyek alkalmasak voltak kisebb-nagyobb csomagok szállítására is. De ez még nem volt igazi teherbringa, azt nagyjából a huszadik század elején alkották meg, amikor egy nagyméretű dobozt építettek a háromkerekű kerékpár első tengelye fölé. Ezzel megszületett az első cargo bike. A teherbiciklik az 1930-as és 1940-es évekre teljesedtek ki igazán, a postástól a hentesig szinte minden szakma képviselője így közlekedett, és a boltok ellátásában döntő szerep jutott a teherbringáknak. 

A teherbringa renenszánsza

Aztán az autók térhódítása háttérbe szorította a kerékpáros szállítást, de az utóbbi évtizedekben ismét népszerűek a teherbiciklik. Mostani reneszánszuk az 1980-as években kezdődött Koppenhágában – a világ első számú kerékpáros városában –, az újjáéledés pedig az alternatív kultúrából és a gyerekszállításból eredeztethető. Dániából és később Hollandiából kiindulva a gyerekek szállítására tervezett cargo biciklik az ezredforduló óta egyre jobban elterjedtek Európa többi országában is. 

Számos városban  az e-mobilitási programok része a teherszállító kerékpárok minél szélesebb körű használata, több helyen – például  Bécsben, Oslóban, Hamburgban Kölnben és Stuttgartban – pedig anyagilag is támogatják a teherszállító kerékpárok használatát.

Emellett sok helyen a cargo biciklik közösségi használata is megjelent. Németországban és Ausztriában a teherbicikli-megosztás 2013 óta főként civil, alulról szerveződő társadalmi mozgalmak révén terjedt el, és ma már több mint 70 közösségi teherbicikli-megosztási kezdeményezés működik a két országban. Az egyik legnagyobb ilyen projekt a fLotte Berlin, amely több mint 200 darabos, ingyen használható teherbicikli-flottát üzemeltet a német fővárosban. 

Megvalósítható autómentes élet 

Az élhetőbb városok, az egészséges környezet és a kisebb autóforgalom megteremtéséhez kézenfekvő megoldást jelentenek a modern teherszállító kerékpárok. Ráadásul a nulla károsanyag-kibocsátással járó biciklizés nemcsak testmozgásnak kiváló, rengeteg pénzt is spórolhatunk, ha autózás helyett a tekerést választjuk, ahogy az az alábbi ábrán is látható:  

Az európai városokban az összes motoros járművel történő áruszállítás mintegy felét meg lehetne oldani cargo bringákkal, illetve kerékpáros utánfutókkal – olvasható az Európai Mobilitási Atlasz című uniós kiadványban. Számítások szerint a bringára áthelyezhető áruszállítások 69 százaléka magánút, 31 százaléka pedig kereskedelmi célú lenne. Az autóhasználat csökkenése pedig nem csak egy feltételezés: egy tanulmány szerint az Egyesült Államokban a teherbicikli-tulajdonosok 41 százalékkal kevesebbet használták az autójukat, miután cargo bringát vásároltak. Ez talán nem is olyan meglepő, hiszen ha belegondolsz, kevés olyan hétköznapokban megszokott dolog, teendő van, amit nem lehet cargo bringával elintézni, például sima ügy a heti nagybevásárlás, és ha olyan a bringád, akkor gyerekeket is elviheted vele oviba vagy suliba. 

A modern cargo kerékpárok – különösen elektromos rásegítéssel – 40 és 250 kilogramm közötti kapacitást kínálnak emberek és tárgyak szállítására. Ma már számos két- és háromkerekű, sőt akár négykerekű teherbringa közül lehet választani akár magáncélú, akár kereskedelmi felhasználásról van szó. 

Jó tudni, hogy elektromos rásegítéssel is jogilag kerékpárnak számítanak,  amennyiben az elektromotor 25 kilométer/órás sebesség fölött kikapcsol, átlagos teljesítményük nem haladja meg a 350 wattot, valamint nem lépik túl a kerékpárok méretére és súlyára vonatkozó határértékeket. 

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!