Mostanság a kulcsot sem kell kivenni a zsebünkből, elég megnyomni a startgombot és indul motor, mehet az autó. Száz éve ennél kicsit komplikáltabb volt egy automobil rajtprocedúrája. A benzincsap elfordításának mozdulata még ismerős is lehet a szakavatottaknak és öreg motorosoknak, meg persze a Trabantosoknak, de napjaink autósainak ijesztő a múlt századi koreográfia.

Az 1923-as automobil című Atheneum kiadvány alaposan megismertet a gépjárművek, teherautók, motorkerékpárok szerkezetével, használatával. Kicsit hosszú, de alapos és tanulságos, ahogy felkészít az automobil elindítására. Idézet a több kadást megélt könyvből:

„Mielőtt az automobillal megindulnánk, feltétlenül meg kell győződnünk arról, hogy vajon az automobil menetképes-e, s minden fontos része megfelel-e a szükséges kívánalmaknak.

1. Van-e a benzintartályban elegendő benzin és ki van-e nyitva a benzintápcső csapja. Ha a tartály légnyomással működő: van-e elegendő nyomás a tartályban: amiről a nyomásmérő (manométer) csapjának kinyitásával győződünk meg.

2. Van-e elegendő olaj a tartályban, illetve a motorteknőben, és olaj, illetve, zsír a többi részekben.

3. Van-e víz a hűtőkészülékben.

4. El vannak-e látva üzemanyagokkal a két első és hátsó ú.n. számlámpa.

5. Ha amotor mágnesfejlesztővel van felszerelve, a rövidrezárót kinyitjuk.

6. Amennyiben a motor fel van szerelve előgyújtásszabályozóval, akkor ennek karját az autógyújtásra állítjuk.

7. A fojtócsapot kinyitjuk.

8. meggyőződünk arról, hogy a fékek jól fognak-e. A lábbillentyűnek nem szabad még a legenergikusabb nyomásra sem teljesen benyomódnia, úgyszintén a kézifék karja ne érjen a rögzítő ív végére.

9. Meggyőződünk, hogy a sebességváltó kar szabadonfutó helyzetben van-e.

10. Hogy a kormányszerkezetnek nincs-e túlságos „holtjárása”, azaz kb. egy újjnyi elfordításnál mozdítja-e a kerekeket.

11. Nem lazák-e a kerékcsavarok.

12. Fel vannak-e fújva kellőképpen a pneumatikok.

13. Leereszthető-e a hegytámasz.

14. Működik-e a jelzőkürt.

15. Ezután meggyőződvén arról, hogy a porlasztó-készülékhez jutott-e elegendő benzin (a zárótű le van-e teljesen süllyedve).

16. A forgattyúkat benyomjuk és alulról fölfelé energikusan elforgatjuk, mire a motor, - hacsak valami baja nincs – működni kezd. Mágnesfejlesztő gyújtóberendezésű, vagy egyhengeres motoroknál gyakran több körülforgatásra van szükség, míg a motorban a gyújtások bekövetkeznek. Épp ezért a modern automobil-motorokat gyakran látjuk segéd-akkumulátoros gyújtóberendezéssel -az ú.n. kettős gyújtóberendezéssel – vagy automatikus indítószerkezettel felszerelve. Ugyanilyen készülékeket találunk nagyobb erejű motoroknál is, melyeknél a dugattyúnak sűrítéskor igen erős ellenállása van. A lendítés könnyebbítésére ilyenkor néha az ú.n. dekompresszorral (nyomásmentesítővel) va a motor felszerelve.

Ha a motor megindult, a először is a szabályozó karokat (előgyújtás karját és fojtócsapét) állítjuk úgy be, hogy a motor csak egészen csendes, lassú működésben legyen, aztán elfoglaljuk helyünket a vezető ülésben.”

És ez még csak a rajtprocedúra, aminek része a sofőrt alaposan bemelegítő kurblizás. A könyvben ezután következik a majd húsz oldalnyi Magatartás menet közben című fejezet, mely az elindulásról, sebességváltásról, fékezésről szól.

A múlt századi műveletsor helyett napjainkban néhány másodpercig tart egy elindulás. Már ha nem járatjuk a motor elindulás előtt, ami az elmúlt két évtizedben gyártott autó esetében nemcsak felesleges, hanem káros is, mert terheletlenül nehezen, rövidebb úton egyáltalán nem éri el az optimális üzemi hőmérsékletet. Ez pedig nagyobb motorkopással, olajfáradással, üzemanyagfogyasztással és károsanyag-kibocsátással jár.

Az ajánlott rajtprocedúra része a biztonsági öv becsatolása, majd az elindulás. Kímélni úgy lehet a motort, hogy az első kilométereken nem nyomjuk, mint süket a csengőt, hanem fokozatosan terheljük. Fura téli tanácsnak tűnik, de a motor felmelegedését úgy tudjuk felgyorsítani, ha nem kapcsoljuk be az utastéri fűtést, mert akkor a fűtőkör hideg folyadékmennyisége nem hűti a motort. Ilyenkor segít a szélvédő elektromos páramentesítője és az ülésfűtése, ami a legtöbb autóban van. További feláras luxus és meleget ad a fűtött első szélvédő, az ugyancsak melegítő kormány, de a legkomplexebb az állófűtés, mely programozható, vagy távolról, akár mobilról bekapcsolható, így motorjáratás nélkül is bemelegszik az utastér. Ahogy egykor a Barkasokban, raj Gaz-okban, Zaporozsecekben.

Aktuális utóirat

A legtöbb mai autóban műszer jelzi a hűtőfolyadék hőmérsékletét, mely menet közben fut fel 90 Celsius fokra, majd ott is marad, ha rendszer jó.

Működési hőmérsékleten a legkisebb az alkatrészek belső súrlódása, legoptimálisabb az égés, és a legalacsonyabb a fogyasztás.

A hűtőfolyadékkal együtt melegszik a motorolaj, melynek így jobbak a kenési tulajdonságai, ezzel kisebb az alkatrészek súrlódása, kopása.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!