A közúti közlekedési balesetek legnagyobb veszélyforrása mi magunk vagyunk. Az ember, aki saját maga sodorja magát veszélybe azáltal, hogy a közlekedés során figyelmet megosztó (vagy teljesen elvonó) tevékenységekbe kezd. Az autóvezetést – ami már önmagában is egy rendkívüli koncentrációt igénylő munka – sokan puffer időnek tekintik, amikor „nyugodt” körülmények közt tudják intézni telefonhívásaikat, megválaszolni e-mailjeiket, elolvasni a híreket. Ezért amíg a mobiltechnika innovatív megoldásait tekintve több lépéssel a felhasználók tudatos viselkedése előtt halad, a közúti tragédiák elkerülése leginkább rajtunk, a felhasználókon, közlekedőkön múlik (a statisztikák szerint a közúti közlekedési balesetek 99%-a az emberi tényező függvénye).

Biztos, hogy megéri kockáztatni? (Forrás: AI generált illusztráció)

A mobileszközök használatának térnyerésére jellemző, hogy az értékesített készülékek több mint négyötöde már okostelefon. A telefonálás mellett ezek a kütyük sok másra is alkalmasak, például internetezésre. Az internetes adatforgalom több mint fele már nem asztali számítógépeken (és notebook-okon) keresztül bonyolódik, hanem mobil eszközök segítségével, ami arra enged következtetni, hogy a felhasználók jelentős részének mindig elérhető közelségben van a mobilja (egy angol kutatás szerint a fiatalok 97%-ának 0-24 órában karnyújtásnyira). Így tehát használjuk a mobilunkat otthon, az iskolában, a munkahelyen, az étteremben, szórakozóhelyen, de a statisztikák szerint sajnos még a templomban, intim közegben… és persze közlekedés közben is. A mobil már nemcsak minket, embereket köt össze egymással, hanem az innovatív megoldások révén egyre inkább terjed a M2M (machine-to-machine, vagyis gép a géppel) és a V2M (vehicle-to-machine, vagyis jármű és gép) közötti online kapcsolat. Ennek kézzel fogható eredményei az egyre okosabb otthonok, az intelligens járművek, és a hordozható mobilos kiegészítők (Google szemüveg, okosóra, stb.).

A közlekedési veszélyhelyzetek csökkentése érdekében tett erőfeszítések közül a megoldást valahol a közlekedés közbeni mobilozással kapcsolatos magatartás megváltoztatása környékén kell keresnünk. Mivel nem lehetünk olyan naivak, hogy elhiggyük, a közlekedés közbeni mobilozás kiküszöbölhető, nullára redukálható, arra kell törekedünk kell, hogy meg- és felismerjük a veszélyeket, hogy aztán el tudjuk kerülni vagy meg tudjuk előzni a bajt. Érdekes eredményre vezetett egy hazai, több éves múltra visszatekintő kérdőíves felmérés. A Közlekedéstudományi Egyesület fiatalok körében végzett kutatása rámutat arra, hogy bár 70%-uk veszélyesnek tartja a közlekedés közbeni mobilhasználatot, 49%-uk szokott telefonálni, sőt 22%-uk üzenetet is ír vezetés közben. Az angolok hasonló felmérésében egy érdekes eredmény is született: az ottani fiatalok 10%-a az autó sofőrjeként szelfizni is szokott.

Mik a közlekedés közbeni mobilozás veszélyes mozzanatai? Figyelem elvonó (megosztó) hatása miatt természetesen ide tartozik maga a telefonbeszélgetés kézben tartott mobiltelefonnal (a normál vezetéshez képest 4-szeres kockázat), ennél egy fokkal veszélyesebb a tartalomfogyasztás, vagyis az üzenetek, hírek olvasása, de ami a legveszélyesebb (8-szoros kockázat), az erőteljes koncentrációt igénylő feladatok, a tartalom generálás (pl.: tárcsázás, üzenet írás, autópálya matrica vásárlás, térképes navigáció beállítása). Egy SMS elolvasása és értelmezése akár 5 másodpercre is elvonhatja a figyelmünket az autóvezetéstől. Ez idő alatt 130 km/órás autópálya tempóval közel 200 métert teszünk meg, gyakorlatilag vakon. Miközben az előttünk haladó – jó esetben – 50-100 méterre halad, mellettünk a szalagkorlát 1-2 méterre húzódik.

Te szoktál vakon vezetni?

Érdemes kockáztatni? Tényleg valós a veszély? Mit tehetünk ellene? Kövesd figyelemmel az Autószektor híreit, foglalkozunk még a témával!

 

A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.