Párizsi Autószalon – 5. rész. A LEGO elkészítette első életnagyságú autóját, amely egy Bugatti Chiront formáz. A 3 millió darabos modell tömege 1,5 tonna. Másfél év tervezése után az életnagyságú mellett az 1:8-hoz méretarányú négykerekű is elérhető, mint a LEGO leginnovatívabb Technic modellje.

A meghajtásról 2304 elektromotor gondoskodik, amelyek nagy része szintén műanyag LEGO-ból készült. Ezek 16 specialista türelmes munkájának gyümölcsei. Nos, ami a sebességet illeti, az 30 km/h-s tempónál szabályozva van. Viszont a tesztelést ugyanazon a német Ehra Lessen pályán végezték, ahol az eredeti Bugatti Chiron is rótta a tesztköröket még a fejlesztési fázisban több évvel ezelőtt.

A hátsó szárny elektromosan mozgatható, a felnikre B-logó került, a féktárcsákat pedig szintén szépen kidolgozták. A LEGO motorban mozognak a dugattyúk (bár nem ezek hajtanak), a 8 fokozatú váltó váltófülei szintén mozgathatók. A lámpák LED-jei az eredetihez hasonlóan villóznak és ragyognak-halványulnak, még hangszórós motorhangunk is van, nagyon kemény!

Lapozzunk. Ez nem műanyag, inkább karbon. Genfben nagy hacacáré övezte a kék Lamborghini Huracán csúcsmodelljéből készített kabriót, a Performante Spydert. Párizsban a legtermészetesebb volt, hogy a sokadalom ellenére kényelmesen kigyönyörködhette benne magát az ember. Végül is csak 310 ezer euró az alapár, ezért 3,1 másodperces 0-100 km/h sprintet kapunk 325 km/órás végsebesség társaságában. Nem rossz belépő a 640 lóerős, 10 hengeres, 90 fokos hengerszögű motortól. Társa az olcsóbb Coupe rikító zöldben díszelgett.

De kár lenne leragadni az „alapoknál”, amikor a Nürburgring királya, az Aventador SVJ is közszemlére volt bocsájtva. Hol TV-sek, hol tinédzserek huppantak bele pár fotó erejéig. Magamat egyik osztályba sem sorolnám, sokkal inkább az „autókkal fekvők és kelők társaságában” tudnám elképzelni a kategóriámat. Szóval egy tovább reszelt Porsche GT2 RS már visszahódította a címet a napokban, de uram atyám, a V12-es szívómotor itt már 770 lóerőnél jár. 8,6 szekundum alatt már 200-zal repesztünk…

Kevesebb, mint 2 kg-ra jut egy lóerő, aztán terítéken vannak olyan technikai finomságok, mint az aktív aero elemek, amelyek az összkerék-kormányzással és az adaptív csillapítással is kapcsolatban vannak, hogy az összehangolt működés révén tized km/órákat nyerhessenek a kanyarokban és az egyenesekben a tesztpilóták… Hátul 335 mm széles gumik feszülnek, utcai autón ennél nem igen látni szélesebbet! Egy 63 darabos különkiadás is készült a Lamborghini fennállásának évfordulójára, 1963-ra emlékezve. Szépen megadták az olaszok a tiszteletet ilyen módon.

És akkor következzen egy X6-oshoz mérten kellően bunkó szabadidő-autó, amely Lamborghinihez méltóan gyors. Egész elképesztő tempóval, 75-80 km/h-val is abszolválta az Urus a bójás teszteket, szóval annak ellenére, hogy egy bika beleférne, ott van a szeren. És persze a Nürburgringen is hódított leggyorsabb SUV címet.

Ebben már nyilván nem szívó, hanem V8 biturbó dolgozik 650 LE/850 Nm-es adatokkal. Ez a kocsi másról szól, a városi használat előtérbe került – nem mintha nem lenne gyors a pályán, egész egyszerűen más a karakter és a célközönség.

Szép emlékek az olaszoktól, aztán kapaszkodjunk a fotelba majd, mert érdekes gépezetek jönnek még Itáliából: hibrid Lamborghinik. Nem kell rájuk olyan sokat várni. De tulajdonosként mindenképpen fájó szívvel élném meg, hogy valami nyamvadt elektromotor + szuperkondenzátor miatt a jelenlegi, délceg V12-es morgás veszít egyediségéből és/vagy tiszteletéből, mert hiába a hang, biztos jobban fog gyorsulni egy új modell, ha ilyen technikával van szerelve. Kíváncsi leszek, hogy a tényleges tulajdonosok hogy élik majd meg a hibridizációt, mennyire érzik majd elavultnak pár év múlva a most 120-150 milliós gépüket.