A kínai statisztikai hivatal adatai szerint az év első négy hónapjában 237 ezer személygépkocsit exportáltak Kínából Oroszországba, ami 37 százalékos növekedés a tavalyi év hasonló időszakához képest. Számszerűsítve a többlet 65 ezer autót jelent. Pénzben kifejezve, az idei év első négy hónapjában 3,5 milliárd dolláros volt a kínai autóexport Oroszországba, ami 27,5 százalékos növekmény éves összevetésben.  Kínából személygépkocsikon kívül buszokat (328,2 millió dollár értékben), teherautókat (3,1) és speciális járműveket (0,6) szállítottak Oroszországba a vizsgált időszakban.  

Januárban 54,1, februárban 44,8, márciusba 58,9, áprilisban pedig 79,4 ezer személygépkocsi érkezett Kínából Oroszországba, amiből látszik, hogy az amúgy is elképesztő mértékben növekvő export dinamikája továbbra is jelentős.

A globális kínai exportól a szóban forgó időszakban Oroszország 14,7 százalékban részesült, vagyis Kína számára továbbra is Oroszország a legnagyobb felvevőpiac. Utána következik Mexikó 7,4 százalékos részesedéssel, a harmadik helyen pedig Brazília áll 6,6 százalékkal.

Az Oroszországba irányuló kínai export a két évvel ezelőtti ukrajnai invázió után vett nagy lendületet, miután a nyugati járműipari vállalatok távoztak Oroszországból, teret engedve a kínai autók terjeszkedésének. Autóipari szakértők szerint a jövő év végére a kínai autóipar gyakorlatilag „lenyeli” az orosz autópiacot, kilencven százalékos részt hasítva ki belőle.

Vjacseszlav Zsiglov, az Orosz Autókereskedők Szövetségének (ROAD) ügyvezető igazgatója korábban arról beszélt, hogy az orosz autóiparnak nincsenek meg az előfeltételei az orosz márkák minőségi javulásának. Ennek egyik oka az, hogy a kutatásra-fejlesztésre szánt kiadások aránya nagyságrenddel alacsonyabb, mint a globális autóipar vezetőinél, és drámai a szakemberhiány a gyártási lánc minden pontján, beleértve a szállítmányozást is.