DÁVID SÁNDOR Fotó: Farkas József Képes Sport 

Dávid Sándornak tevékeny szerepe volt abban, hogy Magyarországon 1986. óta rendeznek futamokat a Hungaroringen, ami neki második otthona volt Pesterzsébet mellett.

1976-ban közvetítette az Osztrák Nagydíjat, melyet csúszás miatt lekevertek a Magyar Televízióban a Négy páncélos és kutya sorozat aktuális epizódja miatt, ám akkora volt a nézői felháborodás, hogy a kulturális és sportpolitikusok megértették, hogy magyarok milliói imádják a Forma 1-et.

Személyesen is sokat tett azért, hogy Bernie Ecclestone Budapestet, pontosabban a mogyoródi pályát válassza az első kelet-európai verseny színhelyül. Ő közvetítette az 1986-os első Magyar Nagydíjat a Hungaroringről, aztán még több éven jellegzetes hangja volt a futamoknak.

Több könyvet írt a sportágról, napjainkban is dolgozott a legújabbon, de már nem tudja befejezni, mert 89 évesen elhunyt Dávid Sándor, a Forma–1 legendás magyar hangja, aki a magyar sportújságírás meghatározó alakja.

Alig élte túl néhány héttel születésnapját Lapaj, aki 1937. február 20-án született, majd az erzsébeti általános iskola után a csepeli Kossuth Lajos gépipari technikum erőgépgyártó szakán érettségizett. Kezdőként két évig a Csepeli Motorkerékpárgyárban dolgozott, miközben a csepeli szakosztály tagjaként aktívan sportolt: vívóként az 1956-os ifjúsági világbajnokságon kard egyéniben hatodik lett, a felnőtt csapatbajnokságon aranyérmet szerzett.

Vívóként került kapcsolatba a sportújságírással és 1959-ben már a budapesti világbajnokság szaktanácsadóként dolgozott a Népsport című napilapnak, ahol 17 éven át írt, abból nyolcat az olimpiai rovat vezetőjeként. Tehetségét meglátták a Magyar Televízió sportszerkesztőségének vezetői és át is csábították a Szabadság téri székházba, ahol több technikai műsorban közvetített, kommentált és tíz évig vezette az Autó-Motor-Sport műsort.

Részt vett több olimpiai közvetítésben, olykor riporterként, kommentátorként, de a nézők leginkább Forma–1-es sztorijaira emlékeznek.

Az F1 újságcikkek és könyvek formájában történő népszerűsítése mellett alapító tagja volt az Eurosport magyarországi csapatának, melyet 2001-ig erősített. 2011-ig a Hungaroring F1-es sajtófőnökeként tevékenykedett.

1996-ban Feleki László-díjat kapott, 2008-ban a Sportújságírók Világnapján a Magyar Sportújságírók Szövetsége Életműdíjjal, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytollal ismerte el munkásságát. 2016-ban magkapta a Magyar Olimpiai Bizottság médiadíját, 2022-ben pedig az Ezüstgerely-díjat.

Dávid Sándor végső nyugalomra helyezéséről a családja fog gondoskodni, a búcsúztatását – kérésének megfelelően – szűk családi és baráti körben tervezik.

A Magyar autó-motor sport könyvben így mesélt Dávid Sándor a Forma 1-e Magyar Nagydíj történetéről:

A Hungaroring új korszakot nyitott az autó és motorsport életében, nem kevésbé tolta a műfaj szekerét a feltámadó magyar autóipar, hiszen tömegével jelentek meg a versenyeken a szentgotthárdi Opelek, melyekkel Astra kupát rendeztek. Hasonló karriert futott be az esztergomi autós Suzuki kupa. A gyorsasági futamok mellett a ralikon is megjelentek a Swiftek és a márka napjainkban is több sorozatban népszerű.

Az angoloknál óriás labdákkal még autófoci mérkőzéseket is rendeztek esztergomi modellekkel, nem véletlenül, hiszen a Suzukinak jelentős piaca az Egyesült Királyság.

Az biztos, hogy nem az ország autóversenyzői múltjának köszönhető a Forma 1-es Magyar Nagydíj: Bernie Ecclestone egyszerű üzleti kérdésnek tekintette a vállalkozást egy olyan térségben, ahol még nincs futam, márpedig a vasfüggöny mögötti keleti blokk ígéretesnek látszott.

De a cirkuszigazgató álmainak magyarországi megvalósulásában óriási szerepe volt egy lekeverési botránynak.

1976-ban a Magyar Televízió sportosztályának stábját váratlanul kiküldték Zeltwgbe, a Forma 1-es Osztrák Nagydíjra. Knézy Jenő és Dávid Sándor közvetítette a futamot, amikor öt körrel a vége előtt kiszólt a budapesti turnusvezető, az adás korlátlan ura, illetve ebben az esetben úrnője, Pallós Klára, hogy a riporter búcsúzzon el a magyar tv-nézőktől. A televíziókban akkor ez parancs volt. Dávid Sándornak nem volt mit tennie, megköszönte a kedves nézők addigi figyelmét és elegánsan befejezte a Magyar Televízió első Forma-1-es élő közvetítését.

Hogy időben elkezdődhessen a Négy páncélos és a kutya című lengyel sorozat következő fejezete. Valószínűleg ez volt az a pillanat, amikor eldőlt, hogy Magyarországon folytatódni fog a Forma-1 sorozat, mert a lekeverés után azonnal égni kezdtek a televízió telefonvonalai, és akik szóhoz jutottak, súlyos átkokkal szórták tele a drótokat.

Ami pedig még ennél is súlyosabb volt: a magyar sajtó színe-java, augusztus lévén, a Balaton mellett, az újságíró üdülőben nyaralva élvezte a Forma-1-es közvetítést. Többen majdnem infarktust kaptak közülük, mivel esélyük sem volt arra, hogy a végeredményt záros határidőn belül megkapják, erre azonnal nekiültek, és savba mártott tollukkal vérszomjas glosszát fogalmaztak a hétfő reggel megjelenő lapoknak, elátkozva a szerencsétlen tévét. Szóval feketén-fehéren kiderült, hogy a népnek kell a Forma-1!

Ecclestone nem Magyarországgal kezdett tárgyalni a naptárbővítésről, hiszen először 1981-ben a Szovjetunióban próbálkozott, de hiába kilincselt a Kremlben, nem jött össze a moszkvai futam. Jugoszlávia nyitott volt a Forma 1-re, ám Ecclestone nem volt rá vevő, pedig későbbi felesége, a szépségkirálynő Slavica Radichoz érzelmi szálak is kötötték a legkevésbé vörös délszláv országhoz.

1982-ben egy esős monacói futam idején vetette fel a Brazíliában élő magyar üzletember, Rohonyi Tamás barátjának, Bernienek a budapesti futam ötletét. Az üzletemberek megállapodtak és némi tárgyalás után elindult a hivatalos információáramlás: 1983 nyarán Forma 1-ről szóló telexjelentést kapott a budapesti külügyminisztérium a Sao Paulo-i magyar nagykövetség első titkárától, Terjék Mihálytól, akit Rohonyi Tamás keresett meg rögtön azután, hogy hazaért és tolmácsolta a Bernie Ecclestne kérését. Így rajtolt a világ másik végéről a Magyar Nagydíj.

A külügyesek jobb sorsra érdemes diplomatáit meglepte az autóverseny-ajánlat, de becsületükre legyen mondva, azonnal munkához láttak és tették, amit ismereteik szerint tenniük kellett.

Néhány udvarias levélváltás után elindult a gépezet, de nem könnyen, pedig a személyes megbeszélésekről gyorsan megállapodtak az illetékesek. Annak ellenére, hogy akkoriban nem volt rendszeres az ilyen típusú üzletkötés, ráadásul nehéz volt leszállási engedélyt szerezni egy amerikai lajstromszámú magánrepülőgépnek, de sikerült: 1983 szeptemberében Ferihegyre érkezett Bernie Ecclestone, akit annyira lenyűgözött az Intercontinental elnöki lakosztályából látható budai panoráma, hogy azonnal döntött. De ez még kevés volt, a futamhoz, mert azon kívül, hogy pályát kellett építeni, sok hivatali embert kellett meggyőznie.

A budapesti vacsorán Ecclestone arról beszélt, hogy a huszadik század végén az az ember, aki nem tudja a világot olyan egységes, és megfogható egészként tekinteni és kezelni, mint egy almát (és meg is mutatta tenyerébe szorítva a vacsorához felszolgált jonatánt) az nem sokra jut az életben, különösen, ha üzletember. Szóban meg is állapodtak, aztán jött a huzavona a helyszínről.

A kiszemelt Városligetet majd a Népligetet is megvétózta a Fővárosi Tanács, pedig mindkettőn rendeztek már korábban autóversenyeket. Végül Ecclestone lemondott kelet-európai városi futam tervéről és elfogadta a mogyoródi dombvidéket.

Az első hivatalos hírből annyit lehetett megtudni, hogy „A Minisztertanács 1985. február 14-i ülésén téma volt a Forma-1 autóverseny is, és a kormány felhatalmazta Urbán Lajos közlekedési minisztert a Forma-1-gyel kapcsolatos munkák koordinálására."

Két évvel azután, hogy Bernie Ecclestone Budapesten hagyta első szerződéstervezetét, 1985. augusztusában a következő tagokkal megalakult a Forma-1 Gazdasági Társaság: Magyar Autóklub, IBUSZ, Coopturist, Aszfaltútépítő Vállalat, Volán Tefu. A cégek üzleti alapon vállalkoztak arra, hogy saját és állami források igénybevételével megépítik a pályát és megrendezik a versenyt.

A Hungaroring építése október 15-én indult és 1986. augusztus 10-én elrajtolt az első Forma 1-es Magyar Nagydíj 26 autóból álló mezőnye. A két órás, 76 körös futamot 161 km/órás átlagsebességgel a brazil Nelson Piquet nyerte Williams Hondával.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!