„Nos, a somlai számomra az a szoláris bariton, de szimfonikus szőke hímbor, amely a legmagasabb teremtő spiritualitás olaját tartalmazza, éspedig boraink közül egyedülálló tömény tisztaságban. Ezért gondolom, hogy minden bor ugyan társas, és igazi lényét akkor tárja fel, ha közösségben isszák, a somlai a magányos itala. Annyira tele van a teremtés mámorának olajával, hogy csak kellően elmélyedt, végleg elcsendesült, kiegyensúlyozott magányban szabad inni. A somlairól (az eredeti, ősi, ma már ritka, csaknem fehérarany, száraz, tüzes somlairól van szó) egyébként még azt kívánom elmondani, hogy bár minden komolyabb hegyi bor inkább a negyvenen felüli kornak, mint a fiatalságnak felel meg, a somlai az aggastyán bora. A bölcsek bora, azoké az embereké, akik végül is megtanulták a legnagyobb tudást, a derűt.” (forrás: Hamvas Béla: A bor filozófiája)

A Somlói borvidék hazánk legkisebb, de nagy múlttal rendelkező borvidéke, mivel egyedül a Marcal-medencéből oázisként kimagasló tanúhegy lejtőire korlátozódik. A környező síkságból "vén remeteként" emelkedik ki az egykori tűzhányó hegy, amelyet körbeölelnek szőlők. A Somló vulkáni tanúhegy lábánál, attól mintegy 3 km-re déli irányban régészeti leletek bizonyítják a Villa Mogentia létezését, amely pannóniai település Probus császár uralkodása idején élte fénykorát. Valószínűleg az itt élő rómaiak honosították meg a szőlőművelést az erre kiválóan alkalmas Somló hegyen és környékén. A Honfoglalás idején már szőlőt is találtak itt. A magyar államalapítás után a terület királyi birtok is volt.

Oly jellemző ez a kép a Somlói tájra, és oly finomak a somlói borok (forrás: Kancellár Birtok Facebook oldala)

Kedvező ökológiai adottságainak is köszönhetően a napsütéses lejtőkőn tökéletesen beérik és gyakran töpped, aszúsodik is a szőlő. A korábbi évszázadokban világi és egyházi birtokok, uradalmak készítettek Somlón aszúborokat is. IV. Béla királyunk 1242-ben szőlőműveléshez értő olasz szőlőtelepeseket és szőlővesszőt telepíttetett be. A XVI. században olyan nagy értékük volt az öreg vulkán oldalában fekvő szőlőknek és birtokoknak, hogy 1511-ből származó hegytörvény kimondta, miszerint vidéki szőlőtulajdonos szőlőjét szabadon csak osztatlan atyafiának adhatja el. Érdekességként említhető meg, hogy Zircen 1742-ig nem volt patika, a betegeket somlai borral gyógyították. A somlói borról azt tartották a népi emlékezet szerint, hogy nászéjszakán fogyasztva fiúgyermek születik. Ez főként a bécsi császári udvarban volt bevett szokás. Ezért a "nászéjszakák borának" is titulálják. Később, a XIX. században a vár fokozatosan elenyészett, de a szőlők területe tovább bővült.

A Nagy-Somlói borvidék területe 600 hektár, ebből a szőlővel betelepített terület pedig 550 hektár. Éghajlata dunántúlias, kiegyenlített. Nagyon szeles vidék, emiatt mérsékelten meleg, bár napfényben gazdag. Viszonylag korán tavaszodik, a nyár mérsékelten meleg, az ősz szintén kellemesen meleg és hosszú. Ehhez jó társítás az évi 650-700 mm csapadék, mely kedvezően oszlik el. A hegy különböző oldalain egymástól jól elkülöníthető mikroklíma alakult ki, így ez lehetővé teszi egyedül ezen a borvidékünkön, az északi oldalon való sikeres szőlőtermesztést is. A talajok kialakulásában fontos szerepet játszik a bazalt és a bazalttufa. Ezek málladékain, a rátelepült lösszel együtt, főleg barna erdőtalajokon, Rahmann-féle barnaföldeken folyik a szőlőtermesztés, helyenként fekete nyiroktalajok és vasas anyagtalajok előfordulásával.

A Tornai Pincészet a Somlói Borvidék egyik ékköve (forrás: Tornai Pincészet)

A Somló hegy a fehérszőlők termőterülete, a legelterjedtebb fajta az olaszrizling, emellett a jellegzetes somlói fajták a juhfark, furmint, hárslevelű, tramini. A borvidék legkülönlegesebb bora a juhfark, mert szakértők szerint egyedül Somlón tudja elérni a legjobb minőséget. De vajon milyen is a somlói bor?

„Túl azon, hogy abszolút egyedi, tudni kell, hogy nem a mutatós, a tetszetős, a feltünő bor. Ízkincseit rejtve viseli. Fiatalon barátságtalan, kétévesen - ha a pohárban már kellően levegőzött - feltárulkozik. Feltétlen igényli az érlelést és nagyon sokáig eltartható. E tekintetben igazi vetélytársa a hegyaljai boroknak. Sajátosan öregszik, animális ízjegyeket vesz fel. Általánosságban elmondható, hogy e borvidéken a legnagyobb a borokban található és mérhető szárazanyag aránya. A somlai bor tartós, a szállítást is jól bírja. Élettani hatása kedvező. (Nemcsak a termővidéken tartották orvosságnak.)” (forrás: Borterasz)

Már a képre pillantva is jó rágondolni, mi vár ránk a sokszáz kilométeres autózás közben egy-egy állomáson… (forrás: Tornai Pincészet)

A somlói borokra jellemző a nagy alkoholtartalom, robusztus savak, keménység. Mivel tipikusan óbor, többéves fahordós érlelés után éri el karakterét.

Ahogy tehát fentebb is említettük, a XXI. Magyar Borok Útja Rallye augusztus utolsó hétvégéjén fedezi fel a Balatoni Borrégiót, benne a Nagy-Somlói Borvidéket, ahol a 100 autóból álló mezőny meglátogatja majd a Tornai Pincészetet és a Kancellár Birtokot is. További friss hírekért és a versennyel kapcsolatos kulisszatitkokért kövesse az Autószektor kiemelt rovatát, a XXI. Magyar Borok Útja Rallye honlapját (www.borokutja.hu) és a verseny Facebook oldalát.

Forrás: Borászportál, Somlói Borvidék, Magyar Borrendek Országos Szövetsége, Borterasz, Vinopédia