Armand Peugeot a XIX. század végén a háztartási eszközöket gyártó családi vállalkozást teljesen átalakította. 1882-től kerékpárokat gyártott, majd a kor ismert mérnökével, Leon Serpolettel közösen gőzüzemű triciklit tervezett. Ezt a háromkerekűt az 1889-es Párizsi Világkiállításon mutatta be, ahol a Benz-féle gépkocsi és Gottlied Daimler egyik korai prototípusa is megjelent. A Daimler-féle erőforrás több francia vállalkozó figyelmét is felkeltette. Armand Peugeot gyorsan döntött, s a gőz helyett a benzinüzemű erőforrás mellett tette le a voksát. 1892-ben külön gyártelepet létesítettek a Peugeot autók előállítására, s 1900-ban már 500 darab lónélküli hintó készült Audincourtban.

A megfakult fotón valószínűleg Fényi Béla "Kati" becenévre hallgató Peugeot autója látható (Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum)

 

A Peugeot lett a Benz után a második olyan autómárka, amelyet hivatalos kereskedő árusított Magyarországon. Fényi Béla (1861?-1942) Aradról költözött Budapestre, s az 1890-es években az osztrák Schember C. és Fiai mérleggyár hazai képviseletét irányította. Szabadidejében kerékpározott, majd 1897-ban megalapította a Téli és Nyári Kerékpáriskola Vállalatot a Városliget szélén. A Városligeti fasor és a Dózsa György út sarkán, ahol ma egy modern irodaház terpeszkedik az 1896-os Milleniumi kiállítás kapcsán egy díszes épületet húztak fel, ahova Gárdonyi Géza Pokol című körképét helyezték el. Azonban a mű nem tetszett a közönségnek, így hamarosan biciklik költöztek a helyiségbe: „Velodrom váltotta fel odakint a városligetben a Pokol körképet. A nagy arányú helyiségben a biczikli sport kapott új otthont, a hol katonazene mellett folyik a kerekezés, a közönség pedig tribünről nézi az egyes, kettős és hármasok biczikliművészetét..." - állt a korabeli riportban. A velodrom, azaz ovális kerékpárpálya hamarosan a cég nem hivatalos megnevezése lett. Fényi az oktatás mellett kereskedett is: Peugeot kerékpárokat árult. Hamarosan a kínálat kiegészült a cég motoros triciklijeivel és automobiljaival is. Amikor a Magyar Posta úgy döntött, hogy kézbesítőszolgálatát motoros triciklikkel fejleszti tovább, Fényi Béla szállította a háromkerekűek többségét - kettő darabot pedig a Ganz gyár, Csonka János tervei alapján.

A Magyar Királyi Posta által 1900-1902. között beszerzett gépjárművek csoportképe. Jobb szélen egy 1898-ban gyártott Peugeot, bal szélen Peugeot quadcikli (Forrás: Postamúzeum)

Az előző kép jobb szélén látható Peugeot csomagszállító gépkocsi

1901-ben az egykori lóversenypálya árverési csarnokában rendezték meg az I. Budapesti Nemzetközi Automobilkiállítást, ahol Fényi újabb üzleti sikereket könyvelhetett el. Ez arra sarkallta, hogy üzletét kiterjeszsze, garázsvállalattá fejlessze. A garage kifejezés azonban akkor még teljesen ismeretlen volt hazánkban, s így Fényi kénytelen volt megindokolni döntését: „a garage az automobilisták közt dívó franczia eredetű nemzetközi szakkifejezés ... annyit jelent, mint automobil istálló". Az érvelést elfogadta a törvényszék, így a Fasor 42 alatti épület a továbbiakban Automobile Garage néven működött. Ez lett a korai hazai motoros élet egyik központja, ahol a gépkocsik vizsgázása is folyt. Fényi azonban nem tudott lépést tartani a hullámzó piaccal, így 1907-ben eladta garázsát.

Levélpapír 1904-ből (Forrás: Budapest Főváros Levéltára)

Ezután néhány évig csend volt, majd 1913-ban gyors egymásutánban két kereskedőt, Waszky Rudolfot és Szilárd Bélát is hírbe hozták a Peugeot-val.

Waszky Rudolf az 1914-es Túraút a Kárpátokba versenyen Peugeot túrakocsival indult (Forrás: Pásztélyi András)

Waszky Rudolf még 1921-ben is a „Peugeot” automobilgyár magyar megbízottjaként reklámozta magát.

A márka újabb hazai sikere azonban Landy Istvánnak (1892-1965) köszönhető. Landy 1921-ben megvásárolta a csődbe ment Hazai Automobil Rt részvénytöbbségét. Átvette a Peugeot képviselet jogát. Támogatói, Gundel Ferenc vendéglős és gróf Forgách János földbirtokos segítségével a Múzeum krt 13 alatt bemutatótermet nyitott.

A Hazai Automobil Rt Peugeot szalonja a Múzeum kőrúton (Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

Egy évvel később a Színházi Élet már arról írt, hogy „nálunk Pesten igen tekintélyes számban szaladnak a Peugeot-kocsik. Többek közt azon jár : Tasnádi Szűcs András, Fiát Ádám, gróf Festetich Sándorné, báró Prónay György, Polgár Péler, Kardos Iván, Barcza Károly, a Ganz villamossági rt., a Lloydbank, az Alföldi cukorgyár, a Pannónia kender- és lenipar, a Magyar-cseh Iparbank stb”. Míg 1923-ban 18, egy évvel később 43, s 1925-re már 62 db Peugeot szerepelt a nyilvántartásban. Ez azonban nem bizonyult elegendőnek az üzlet fenntartásához. A Hazai Automobil Rt csődbe jutott, Landy pedig saját neve alatt folytatta tevékenységét.

Ez a viharvert fénykép az 1925-ös svábhegyi versenyen készült, ahol Walter Ferenc Peugeot kisautóval vett részt (Forrás: Karl Zapletal/Martin Pfundner)

Új garázsát az Országház közelében nyitotta meg. Itt 1928-ig árusította a francia Peugeot és az amerikai Auuburn autókat. 1926-ban 69 darab, 1927-ben 53 darab, 1928-ban már csupán 23 darab Peugeot talált gazdára. Így hiába voltak remek társadalmi kapcsolatok, a kiváló helyszín – a francia márka nem tudott valódi sikereket aratni.

Az Országház téri kereskedés (Forrás: Burányi Gyula)

Ezek után közel egy évtizeden át a Peugeot képviselet nékül maradt. 1937-ben Cserépfalvi László megpróbálta Landy István üzleti modelljét lemásolni: a Peugeot mellé ő is egy amerikai márkát, a Graham-Paige-t választotta. A Peugeot-ból 1938-ban 20 darabot sikerült értékesítenie, majd a fasizálódó Európa elől 1939-ben Amerikába emigrált.

A második világháború után, az 1945-1948. közti időszakban Magyarország jó viszonyt ápolt Franciaországgal, ahonnan számos különböző gépjármű importjára került sor: Renault és Peugeot személyautók, Chausson és Isobloc autóbuszokból is több szállítmány érkezett. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy 1960-ban, - amely évből az első háború utáni statisztika rendelkezésre áll- 57 darabos volt a Peugeot állomány, amelynek döntő része, 36 darab az 1945-1948. között gyártott 202-ből került ki.

Közúti ellenőrzés Érdnél 1954-ben. Előtérben egy Peugeot 202 (Forrás: Fortepan/Magyar Rendőr)

Az 1970-es években a „nyugati” gépjárművek importja növekedésnek indult. Ennek egyik fontos eleme a Konsumturist 1967-ben beindított ajándék gépkocsiszolgáltatása volt. Mivel magyar állampolgárok csak rendkívül nehezen juthattak konvertibilis valutához, ezért a vasfüggönyön túlra szakadt családtagok által nyújtott ajándékok szerepe felértekelődött. Persze az állam ezt is szabályozott keretek közé szorította (lásd cikksorozatunk 7. részét). „Azok a külföldi állampolgárok, akik magyarországi családtagjaikat, rokonaikat, hozzátartozóikat gépkocsikkal kívánják megajándékozni, a megajándékozott által kiválasztott gyártmányú és típusú személygépkocsit Budapesten a Konsumturist Autószolgálatnál megvásárolhatják” állt az ismertetőben. A Konsumturist a gépkocsik javításáról is gondoskodott. A program keretében KGST gyártmányú gépkocsikat, illetve Fiatokat, Peugeokat stb. lehetett beszerezni. 1970-re 673 darabra, 1977-re már 1229 darabra, 1984-re pedig 1320 darabra nőtt a hazai állomány.

Diplomata rendszámos Peugeot 403 a budapesti utcán (Forrás: Fortepan/BFL/BRFK Helyszinelési fényképei)

Peugeot 404 bérautó a MÁVAUT Andor utcai telepén. Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum

A modellek közül 1974-ben a 404-es emelkedett ki 421 darabbal, míg 1980-ra a többek között a Volán Tourist által is használt 504-ből is 351 darabot regisztráltak. Ahogyan a Peugeot 504 ötvenéves születésnapjára írt cikkünkben említettük: A Volántourist bérautó-szolgálatának flottája a Zsigulin kívül “nyugati” típusokból, Fiatokból, Audiból, Volvo 164-ből és néhány Peugeot 504-ből állt. Ezt a szolgálatást még a Volán elődje, a MÁVAUT létesítette 1965-ben. A cél a beutazó turisták és az akkor még igen csekély számú külföldi, azaz „nyugati” üzletember eseti gépkocsi igényeinek kielégítése volt. A napi díjat dollárban adták meg. A MÁVAUT kölcsönzö szolgálatát később beolvasztották a Volán Tourist taxi üzletágába, ahol szintén használtak Peugeot 504-eseket.

A Volántourist garázsa 1972-ben (Forrás: Fortepan/UVATERV)

A Peugeot a rendszerváltást követően különböző kereskedőcégeken keresztül jelent meg ismét hivatalosan Magyarországon.

Peugeot a BNV-n 1973-ban (Forrás: Fortepan/Bauer Sándor)