Az első lépések

Magyarországon már akkor is hirdettek autókat, amikor még a Monarchia területén sem közlekedett egyetlen gépkocsi! A „tettes” Hatsek Béla, aki 1892-ben a Pesti Hírlapban jelentette meg első hirdetését.

Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

Mai szemmel kicsit furcsa a szöveg: „Villamos hintó és kocsi benzin-motor hajtással”. A villamos jelző ebben az esetben arra utal, hogy az autóknak villamos gyújtóberendezése volt. Hatsek Béla optikus, később az Első Magyar Műszemgyár igazgatója volt.

1893-ban amikor Budapest Székesfőváros tanácsa úgy döntött, hogy az omnibuszokat lecseréli, Hatschek is benyújtott egy pályázatot „egy oly omnibus vállalat létesítésére, melynek kocsijai nem lóerővel, hanem egy már eddig kipróbált villamos inductorú benzin motor erővel huzatnék illetve hajtatnék... A motor a kocsi elején vagy hátulsó részében van elhelyezve akként, hogy a közönség teljesen védett”. Hatsek itt is rendkívül optimisa volt, hiszen a Benz akkoriban még nem gyártott „társaskocsit”, azaz olyan járművet amely akár 6-7 személy szállítására alkalmas lett volna.

Hatsek Béláról és 1895-ben (???) érkezett Benz Velojáról az elmúlt évtizedekben számos írás született. Ezek kiindulópontja azonos: a Királyi Magyar Automobil Club 1930-ban megjelent Jubiláris Aranykönyve, amely rendkívül plasztikusan írja le Hatsek autós kalandjait. Ezt az írást 1967-ben Tóth Mihály a Budapest magazin hasábjain átvette, s kibővítette. Bár állítása szerint a Pesti Hírlap 1895-1896-os lapszámaiban talált cikkeket, de mivel az Arcanum Digitális Tudománytárban hozzáférhető a napilap digitalizált állománya, tudható, hogy az idézeteket valójában ő találta ki!!! Azt, hogy Hatsek valójában mikor hozta be első gépkocsiját ma sem lehet tudni. A Benz gyár fennmaradt rendelési könyvében vásárlók nem, csak városok szerepelnek, ahova kiszállították a járműveket. Budapestre az első autót 1896. július 20-án küldték el. A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium egyik munkatársa 1896. augusztus 18-án egy az osztrák Finanzamt egy kérdésére azt a választ adta, hogy automobil vámkezelésében még nincs gyakorlatuk. Mindezekkel szemben a Fővárosi Lapok 1896. novemberében említést tett arról, hogy „Budapest utczáin  már tavaly   egy  időben  igen   gyakran tűnt  fel  ilyen  automobil  kocsi. Akadt is sok bámulója, mikor  az  Andrássy-uton  végigrobogott”...

Hatsek úttörő kísérletei után 1898-ben jött létre az első olyan vállalat, amelynek profiljába az autókereskedelem is tartozott. A Wollák és Társai az Andrássy út 45 alatt rendezkedett be kerékpárok és „Benzin motor-kocsik, villanyos motor-kocsik, motor-tricyclik” árusítására. Utóbbi közlekedési eszközökkel csupán egy évig foglalkoztak.

Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

Még mindig az 1890-es évek végénél maradva: Fényi Béla, a hatalmas Schember-féle mérleggyár igazgatója 1896-ban nyitotta meg a Városligetben Velodrom Téli és Nyári Kerékpáriskola néven zárt csarnokát, ahol az úri közönség biciklizni tanult. A Peugeot kerékpárok mellett hamarosan feltűntek a Peugeot motoros három- és négykerekű járművei is. A Magyar Posta 1900. novemberében 19 darab Peugeot triciklit és egy quadriciklit vásárolt – ez volt az első nagyobb gépjármű közbeszerzés Magyarországon! A Velodrom épülete az 1900-as évek elején a hazai motorizáció egyik fellegvára volt: itt intézték az automobilok műszaki vizsgálatát is. Az épület helyén ma az NN Biztosító ultramodern székháza található.

A Király Magyar Posta 1900-1902. évben beszerzett gépjárműveinek csoportja Peugeot quadriciklivel, különböző Cudell és Peugeot kísérleti kézbesítő gépkocsikkal és középen Peugeot levélgyűjtő motoros triciklivel. Forrás: Postamúzeum

1900. november 30-án megalakult a Magyar Automobil Club (amely 1912-ben kapta meg a Királyi cím használati jogát). Ekkor még alig tucatnyi autó közlekedett Budapest útjain, az egész országban is kevesebb mint 30.

„A békebeli nagy-magyarországi autókereskedelem gyönyörűség volt! Rendkívüli szakértelem kellett, mert aki autót akart vásárolni, teljes bizalom után ment. Az autóipar a 90-es (1890-es) években gyermekcipőben járt, és az autókereskedőnek gyorsan kellett tudnia, melyik a legújabb és egyúttal a legjobb típus… Amikor gróf Károlyi Imre és gróf Zichy Béla Rezső autót vettek, hónapokon belül már elegáns és sikk volt autón száguldani – trappoló lovak sebességével” – mesélte évtizedekkel később Bárdi József, az egyik első kereskedő.

Gróf Zichy Béla Rezső Mercedes típusú személygépkocsija. Fortepan/41740

A Magyar Automobil Club első nagyobb szabású megmozdulására 1901. június 16–23. között került sor a kerepesi úti lóversenypálya Tattersall nevű lóvásártérnek használt csarnokában. Itt jelentek meg a lassan éledező gépjármű-kereskedelmi szakma első hazai képviselői. Fényi Béla természesen a Peugeot összes gyártmányát megmutatta. Csáky Róbert nyugalmazott MÁV-tiszt a német Cudellt népszerűsítette. Bárdi József, a Magyar Ruggyantaárugyár egykori dolgozója autólámpákat kínált. Rajtuk kívül osztrák gyárak és kereskedők tették teljessé a képet. Így találkozhatott a hazai közönség is az első nagy sorozatban gyártott autóval, az Oldsmobile Curved Dash-sal és Ferdinand Porsche első gépjárművével, az elektromos üzemű Lohnerrel is.

Forrás: epa.oszk.hu

Szintén itt mutatkozott be az Automobile Union de Paris nevű vállalat is, amelynek működéséről egykori dolgozójuk, Csermely Károly önéletírásából kaphatunk képet:

„1900-ban megnyílt Budapesten egy (…) autó cég, Auto Union de Paris néven. Ez a különböző francia gépkocsikat képviselte, és 1901 tavaszán gyakornokot keresett. Erre a felhívásra jelentkeztem (…), mert a gépek varázsa elkapott. Jelentkezésemet elfogadták. A tulajdonost, egyben a cég vezetőjét Fournier-nek hívták. Mellette dolgozott az akkor 21 éves Herskovits Ignác, aki előzőleg egy pár éven keresztül Párizsban tanulta a szakmát. Pár hónapra rá már vezettem a gépkocsikat. Ekkor történt, hogy az egyik munkatársammal egy kétüléses, szarvkormányos La Mouche (autó)val elindultunk Gödöllőre. Szerencsésen hiba nélkül meg is érkeztünk. Gödöllőről táviratot küldtünk a cégnek Budapestre, s a cég a táviratot a kirakatában elhelyezte. A lapok ekkor igen sokat írtak erről az útról, de a cikkek hangja többé-kevésbé gúnyos volt. (1902-ben) Fournier (…) a céget otthagyta, és közölte velünk (…), az az érzése, hogy Magyarországnak még 10 év kell, hogy az automobilizmust megszeresse”.

Hamar kiderült, hogy a kevés hazai érdeklődő inkább Bécsben vásárol, mint Budapesten, és ez elkedvetlenítette, sőt anyagilag nehéz helyzetbe hozta a kísérletezőket.

Négyesi Pál