Aki járt már Olaszországban, és különösen a csizma tengerparti szakaszán, annak biztosan nem kerülte el a figyelmét az autópályákat elválasztó zöld sáv. És a sötétzöldet tarkító fehér, rózsaszín, ciklámen foltok, no, meg a hozzájuk kapcsolódó, jellegzetes édeskés illat. Az aszfalt szürkesége mellett üdítő és a hosszú utakat kellemes látvánnyá keretező virágok nem véletlenszerűen teremnek az itáliai utakon. Ezek az örökzöldek a leanderek, melyek tudatos projekt részeként virágzanak országszerte. De nem csak a látvány az oka telepítésüknek.

A leander az átlagosnál jobban bírja a környezetszennyezést. Képes elnyelni a levegőben lévő káros anyagokat anélkül, hogy maga a növény kárt szenvedne. Így természetes légszűrőként működik. A három méter magasra is megnövő, az apró hajtásokból viszonylag hamar bokrokká terebélyesedő növény szárazságtűrő, semmiféle gondozást nem igényel és júniustól szeptemberig mesésen virágzik.

Ezenkívül, távol tartja az állatokat. Ugyanis a leander mérgező. Nem úgy, ahogyan sokan gondolják, hogy például nem szabad puszta kézzel megérinteni. Ha így volna, akkor Olaszország tengerparti vidékei már lakatlanok lennének. Igaz, hogy a leander ágával rakott tűz füstjét nem jó ötlet belélegezni és tea sem készül a virágaiból. Ilyen formán az valóban mérgező. És az állatok tudják, hogy lenyelve a növény bármely részét, az veszélyes. Ezért nem közelítik meg ezeket a zöld sávokat. Emellett az előny mellett a leander fontos az ökoszisztéma szempontjából, Néhány rovar számára nem bír mérgező hatással, ezek élőhelyet találnak ebben a növényben, különösen a beporzók, amelyek hozzájárulnak a helyi biodiverzitáshoz.

És ami még rendkívüli haszna ennek a sávelválasztónak: gátként működhet azáltal, hogy elnyeli az esetlegesen kisikló autónak a kinetikus energiáját és így segíthet csökkenteni a balesetek súlyosságát.  

Forrás: spraynews.it