Bugatti

Most belelapozhat a világ legdrágább autós könyvébe

2022.09.06.

Megkésve bár, de parádésan ünnepelte reneszánsz modelljét a legendás márka.

 

Tizenkilencmillió forintot egyetlen könyvért? Van, aki megadta ezt a pénzt a Bugatti ünnepi kiadványának egyetlen példányáért. Nem véletlenül, mert ez volt 001-es számú a 330 darabos sorozatból.

A márka autóihoz méltó 46 ezer dolláros árat licitáláson ért el, nem is akármilyen helyszínen, a kaliforniai Pebble Beach-en.

A könyv címe The EB110 & The Last Bugatti Racing Cars, szerzője Johann Petit & Pascal van Mele. Ha valaki még elég gyors és van 900 dollárja, akkor megrendelheti a 110% nevű kiadónál a 700 fotóval illusztrált 440 oldalas könyvet, melynek van fekete borítós GT, kék borítós LM és ezüst színű IMSA kiadása, mindegyikből 110 példány készült. A 33x33 centis könyv nem csak drága, de nehéz is, a súlya 6 kg, szóval tetemes a szállítási költsége is.

Csodás a tartalma, ahogy a márka története is, melynek csak egyik fejezete az EB 110-es, melynek apropóján a könyv készült, igaz, a Bugatti kicsit lekésett a modell harmincadik születésnapjáról, melyet harminc eredeti autóval ünnepeltek 2021. szeptemberében, Campogallianóban.

Kemény pofonnal indult a márka története: „Csinálhat maga akármilyen gyors és szép autókat, bizonyos társadalmi osztályoknál nem számít az ár, csak a luxus, ezért mindig is Rolls-Royce-t vesznek, és nem Bugattit.”

Az angol arisztokrata hölgy szavai szíven ütötték az akkor már másfél évtizede autókat gyártó Ettorét, aki elhatározta, hogy ledönti a brit autómítoszt a trónról, és megalkotta a Royale-t. Nincs még egy autó, mely első látásra ennyi eleganciát és erőt sugall, nem véletlenül, hiszen a festőművészi tehetséggel és műszaki érzékkel alaposan megáldott Ettore Bugatti minden idők legdrágább személyautóját alkotta.

Ettore Bugatti 1881-ben született Milánóban, tizenhét évesen a Prinetti&Stucchi nevű kerékpárkészítőnél motorokat épített triciklikhez. 1909. szeptember 12-én saját vállalatot alapított Molsheim városában, ami akkoriban Németországhoz tartozott. Első autóit egyszerűen kezelhető, négyhengeres ( 800-1300 cm3) motorok hajtották, 1914-ben Bugatti már hengerenként négyszelepes motorokat gyártott.

Az I. világháború idején repülőgépmotorokat tervezett, majd 1920-ban tért vissza az immár francia fennhatóság alá tartozó Molsheimbe, és az őszi Párizsi Autókiállításon bemutatta legújabb modelljeit, melyekből évi 100-150-et adott el.

Az igazi sikert az 1921-es Brescia-i Grand Prix győzelem hozta meg, a formájuk miatt Tanknak is gúnyolt T35-sö modellek 1924. és 1929. között minden versenyt megnyertek. Sikereinek köszönhetően megnőttek a rendelések és Molsheimben ezerkétszázra bővült a dolgozói létszám.

A virágzás idején Ettore és fia már csak a tervezésre összpontosíthatott, ekkor alkotta meg Jean Bugatti a jellegzetes patkó alakú hűtőt, mely az Atlantic és Atalante modelleket is fémjelezte.  A gyönyörű családi kastély parkjában apa és fia minden vásárlónak személyesen adta át új Bugattiját.

1926-ban készült a 6,5 méteres csodaautó, melynek hosszú orrába nyolchengeres, 12,7 literes, 300 lóerős motort építettek, ezt eredetileg repülőgépekhez tervezték. A T41 Royale modellből hét év alatt hat készült, napjainkban is a legértékesebb autók között van.

A gazdasági világválság a gazdagokat és a luxuscikkeket gyártó cégeket is nehéz helyzetbe hozta, ezért a Bugatti kisebb, egyszerűbb és olcsóbb modellek gyártására állt át, ekkor született a 40-es típus, melyből nyolcszázat gyártottak.

Az 1934-ben bemutatott 57-es karosszériáját és 3,2 literes, kettős vezérműtengelyes motorját is Jean Bugatti tervezte, a modell több versenyt nyert, többek között a 24 órás Le Mans-t.

1939 augusztus 11.-én Jean Bugatti tesztelése közben halálos balesetet szenvedett Molsheim közelében, a II. világháború pedig véget vetett az autógyártásnak.

1947 augusztus 21.-én meghalt a cégalapító Ettore is, kisebbik fia, Roland nem tudta talpraállítani a romokban heverő gyárat. Alapításától bezárásig 6006 Bugatti készült Molsheimben, a céget és a márkát 1963-ban megvásárolta a Hispano-Suiza-Mericier.

Aztán több évtizedre eltűnt az autógyártók közül a Bugatti, melynek feltámasztásában Romano Artioli dél-tiroli bróker látott fantáziát, a cégalapító születésének 110-ik évfordulójára 1991-ben Modenában elkészült az EB, vagyis Ettore Bugatti nevének kezdőbetűivel és 110-es számmal jelzett utcai sportkocsi, mely 352 km/órás sebességre volt képes.

Az ős EB 110-es fejlesztése 1988-ban indult, formáját Marcello Gandini tervezte, a márka autói akkoriban még Modena közeli Campogallianóban. Készültek. 1992-ben, a genfi autószalonon bemutatott Super Sport volt az utolsó olaszországi darab. Az ezüst színű, 39040-es alvázszámú és 355 km/órás sebességre képes EB110-es 1995-ben készült.

1993-ban még bemutatták az ItalDesign tervezésű EB 112-est. Artioli 1995-ös csődjéig még 139 darab Bugatti 112-es készült Modenában.

A Bugatti márka 1998-ban került a VW tulajdonába, a német konszern új gyárat épített Molsheim közelében. 1999. szeptemberében mutatták be az EB Chiron 218-as kódú tanulmánymodellt: a négyüléses, négy-kerékhajtású luxuslimuzint 6,3 literes, 18 hengeres, 555 lóerős teljesítményű motor hajtotta. Októberben, a Tokyo Motor Shown tartották a Veyron premierjét. Az 1001. lóerős autó az egykori Le Mans győztes Bugatti csapat egyik pilótájáról, Pierre Veyronról kapta nevét. Többéves halasztás után, 2005-ben indult meg a világ legerősebb és leggyorsabb közúti autójaként beharangozott Bugatti sorozatgyártása.

Több alkalmi modell és méregdrága Bugatti is készült: a dallamos nevű Centodieci is megidézi a legendás EB110-et. A Centodieci a nem kevésbé attraktív Chiron műszaki alapjaira épül és mindössze tízet gyártottak belőle Molsheimben. Megörökölte az ősmodell formáját, de közben vékony LED-fényszórókat, kisebb patkó alakú maszkot és oldalán ovális légbeömlőket kapott, változott az ablak és a tetővonal. W16 hengeres, 8 literes, 1500 lóerős motorjával álló helyzetből 2,4 másodperc alatt éri el a százas tempót, végsebessége pedig négyszáz feletti.

A limitált Centodieci különkiadás minden példányáért nyolcmillió eurót, vagyis, 3,2 milliárd forintnyi összeget kellett leszurkolni, de a pénz nem volt elég, mert csak a márka törzsvevőinek kis rétege juthat hozzá. Ahogy a legújabb Mistral modellhez is.

Napjainkig több mint nyolcezer Bugatti márkájú autó készült, ehhez jön még az a több ezer baby modell, amit gazdagok gyerekeinek gyártottak, ezekről is külön könyv jelent meg korábban.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

 

 

Az oldal fő támogatója

 

2024.02.23
Modellfrissítést kapott a cseh gyártó legnépszerűbb modellje, a külső mellett a belső sem maradt....
2024.02.23
Az MG Motor Hungary alig ünnepelte meg első születésnapját Magyarországon, máris újabb mérföldkőhöz....
2024.02.23
A heves havazás fennakadásokat és forgalmi dugókat okoz Tirol útjain – írja az osztrák....
2024.02.23
Már hivatalos képeken látható a BYD prémium almárkájának karcsú szedánja, ami döbbenetesen erős....
2024.02.23
- A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD magyarországi óriásberuházásával....
2024.02.23
Az áremelés súlyosan érinti a „nagy” autókat.   ..
2024.02.23
- Négy újabb Gripennel erősödik a Magyar Honvédség - közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi....
2024.02.23
A Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt.....
2024.02.23
A magyar Festipay készpénzmentes fizetés és integrált rendezvénymenedzsment szolgáltató rendszerét....
2024.02.23
Közeleg a 2024-es, UNIX-AMTS Autó, Motor és Tuning Show, ahol Magyarországon először lesznek....