Amióta autózással foglalkozom, mindig elő-előkerül a kérdés, hogy kell-e, szabad-e, szükséges-e indulás előtt melegíteni a belső égésű motort, vagy ezt el kell engedni. Érdemes megnézni a szempontokat és szakmai alapon eldönteni ezt a kérdést, lássunk hozzá!

Miskolcon foglalkoznak a témával

Miskolc Magyarország 4. legnagyobb városa, már ami a lakosságszámot illeti. Elhelyezkedése, földrajza miatt pedig egy szmogkatlan, ezt a szempontot nem nagyon vették figyelembe, amikor a magyar nehézipar Mekkájává tették. Na, jó, ezt nem lehet a közelmúlt hibás politikai döntésének tekinteni, hiszen a környéken már a 18. században megindult a vassal kapcsolatos ipari tevékenység.

Miskolc szmogban (forrás: Megazin)

A város egy szmogtérkép szerint évek óta dobogós a légszennyezettségi ranglistán, amit a téli, hidegebb és szélcsendes időszakok mellett bennrekedő égéstermékek fokoznak, ami a szaknyelv szerint inkább London-típusú szmognak mondható.

A Miskolcon 2019-ben hivatalba lépett városvezetés azonnal megkezdte egy úgy nevezett Részvételiségi Program létrehozását, amelyet a közgyűlés végül 2021-ben fogadott el. A kezdeményezés lényege, hogy az önkormányzati költségvetés egy előre meghatározott részét arra fordítja városvezetés, amit a polgárok a leginkább szeretnének és ennek hangot is adnak a program honlapján, ötlet formájában. Ha elegendő támogatást kap a honlapon az ötlet, akkor azt meg is valósítják.

Külföldön sok helyen működik a jó példa

A szennyezettségi mutatók alapján egyáltalán nem lehet csodálkozni azon, hogy Miskolcon nagyon is foglalkoztatja az embereket a levegőbe juttatott káros anyagok mennyisége, mert az egyik, legolcsóbban megvalósítható ötlet szerint a jelenséggel leginkább érintett területeken táblák kihelyezésével, a helyi médiában pedig kommunikációs kampánnyal lehetne felhívni az autósok figyelmét a motor felesleges járatásának kerülésére.

Mikor és miért járatjuk a motort?

A leggyakoribb motorjáratás a hidegindítást követően történik. Talán berögződés, talán mert a szomszéd is így csinálja, sokan beindítjuk a kocsit, és csak aztán kezdünk bepakolni, gyerekeket bekötni, öltözködni. A műveletek közben pedig - „legalább bemelegedik a motor” - jelszóval pufog az autó.

Meccsnézés Drive-in módra: járó motor, 22 fok.

A másik ilyen helyzet, amikor valamiért várnunk kell az autóban és jól esik a fűtés, vagy épp a hűtés.

Végül ott vannak, a „csak egy percre állok meg” típusú járatások, amik általában elnyúlnak a hosszas búcsúzkodás, vagy további halaszthatatlan egyeztetések miatt.

Zárójelben jegyzem meg, hogy egy csendes utca éjszakai nyugalmát mennyire zavarja egy járó motor az ablakok alatt.

Ezek az autók már nem azok az autók

Amikor a berögződést említettem, arra gondoltam, hogy nem mindenki a mai kor színvonalának megfelelő autókon szocializálódott. Amikor a 90-es évek elején egy IFA-val kihozták az építőanyagot a hétvégi házhoz, kérdeztem apámat, hogy a fuvaros, miért nem állítja le a kocsit, amíg egy óra hosszat lepakolunk. A válasz csak annyi volt: „Mert akkor lehet, hogy nem indul be többet.”

A szivató kar egy Ladában

Oké, nem IFA-val járunk, de a szocialista autóflottára nem éppen a megbízhatóság volt jellemző, sok esetben tényleg örültek, hogy egyszer beindult. Ezen felül a melegítésnek is volt némi indokoltsága, hiszen kézi szivatóval dolgoztunk, hidegen minden sokkal bizonytalanabb volt.

Ma már szó sincs ilyen jelenségről, egy jól karbantartott autó hidegen is majdnem úgy jár, mint melegen, valamint egy megfelelő időközönként lecserélt motorolaj hidegen is hozza a kellő kenési paramétereket.

Kommentek

Egy, a témát boncolgató cikk Facebook posztjához két nap alatt több mint 600 komment érkezett, melyek „mély-szakmai” okfejtések mellett inkább kontrázzák az ötletet, mint támogatják. Valaki azt írja, hogy a párátlanítás alatt muszáj mennie a motornak, mert életveszélyes párás ablakkal közlekedni és a letörlés nem jelent megoldást.

Itt kérdés, hogy miért párásodik egy álló autó belső ablaka és mivel 90%-ban van klíma az autókban, miért nem használják (a rongy bevetése mellett) azt a párátlanításra.

Más azt mondja, hogy turbós motornál fokozottan oda kell figyelni a hidegindításra, és ő ugyan nem fogja tönkre tenni a motorját az okoskodók miatt.

Neki tudnia kell, hogy a benzinüzemű motornál legalább 5.500, a dízeleknél legalább 3.500 percenkénti fordulatnál tilt a motor. Ezt persze csak üzemi hőmérsékleten érdemes tesztelni, de a maximális fordulatszám 30-40%-a egyáltalán nem fogja túlterhelni a motor hidegen sem. Ráadásul alapjárati üzem mellett a motor melegedése nagyon csekély mértékű ahhoz képest, mintha kímélő üzemmódban elindulnánk vele.

Szépen, lassan, akár alapjáraton is fel tudunk menni egy emelkedőn

Intermezzo: van olyan vélekedés is, hogy – legalább is hosszútávon – a mélygarázsok kihajtója sem tesz jót az autóknak, hiszen hideg motorral kell megmászni egy viszonylag nagyobb emelkedőt. Nos, mi is ilyen garázsból állunk ki nap, mint nap és megfigyeltem, hogy 1.200-as fordulaton simán felmegy a gép egyesben, szóval ezt is elengedhetjük.

Volt olyan vélemény is, hogy nem biztonságos vacogva vezetni. Ebben teljesen igaza van a hozzászólónak. Tegyük hozzá, hogy nagykabátban sem annyira oké a dolog. De akkor mit tegyünk, az nem megoldás, hogy várunk 10-15 percet, amíg a kocsiban 20-22 fok nem lesz. A legjobb, amit tehetünk, hogy elindulunk és ha hosszabb útra megyünk, akkor amikor már felmelegedett a kocsi, megállunk, levetkőzünk és mehetünk tovább, addig meg óvatosan, ami amúgy is elsődleges vezetéskor.

De mi történik valójában?

Ennyit a kommentekről, most pedig nézzük, mi történik valójában egy belső égésű motor hidegindításakor!

Kivétel nélkül minden kezelési útmutató, minden szakcikk és a józan ész is azt mondja, hogy a belső égésű motor beindítása után legfeljebb 15-20 másodperccel induljunk is el az autóval.

Menet közben hamar elmozdul majd a hőfokmutató, és akkor már jobban is terhelhetjük a gépet

Az a néhány másodperc pedig arra kell, hogy a beinduló motor által hajtott olajszivattyú felkapja az olajat a teknőből és eljuttassa mindenhová, ahová kell. Ez a néhány másodperc mindenképpen extrém kopást eredményez, elkerülni tulajdonképpen nem lehet.

Innentől kezdve, ha nem indulunk el, bár szent igaz, hogy a motor és az egész rendszer melegszik, nem történik egyéb, mint üzemanyagot pazarlunk valami olyasmire, ami amúgy is megtörténne.

Mit tegyünk hát?

Az autóhoz érkezve végezzük el a szokásos és szükséges dolgokat. Pakoljuk be a holmit, ültessük- és kössük be a gyerekeket, ha kell, toljuk le a havat, avart, miegymást a kocsiról, tisztítsuk meg a belső üvegfelületeket is, majd indítsuk be a kocsit.

Már járó motornál állítsuk a szellőzőberendezést a megfelelő hőfokra és irányba, párásodás esetén kapcsoljuk be a klímakompresszort is. Mire ezzel végeztünk, jöhet is a SIKK-es (Sebességi fokozat -  Irányjelző – Kézifék – Körültekintés) indulás.

Az első néhány kilométeren persze kell egy kis önmegtartóztatás: nyilván nem lehet a hideg motort maximális teljesítményre sarkallni, mert az idő előtti károsodáshoz vezet. De nyugodt autózás mellett a melegítésre fordított energiával már haladhatunk is.

Menet közben, ha várhatóan 10 másodpercnél hosszabb ideig fogunk egyhelyben állni, nyugodtan állítsuk le a motort. Ez nem csak a közlekedési szituációkra igaz, hanem például a cikk első részében említett búcsúzkodásra is.

Start-Stop rendszerek

Immár egy évtizede velünk vannak a motort automatikusan leállító, majd újraindító rendszerek. Ezek is azért kerültek az autókba, hogy a fogyasztást, így káros anyag kibocsátást csökkentsék. Sokaknak azonban még mindig zavaró a rendszer működése, ezért a műszerfali gombbal minden indulást követően kikapcsolják azt. Nagy hiba.

Ki lehet kapcsolni a S&S rensdzert

A S&S rendszerek működése 1-2 nap alatt megszokható. Néhány kocsi fedélzeti számítógépe másodperc pontossággal nyilvántartja, hogy eddig mennyi ideig állt a motor a működő rendszer miatt. Ha figyelembe vesszük, hogy egy átlagos belső égésű motor alapjáraton 0,7-1 litert fogyaszt óránként, akkor könnyen belátható, hogy milyen hasznos rendszer ez. Nem beszélve arról a tényről, hogy autók milliói teszik ugyanezt világszerte…

Szankciók

Én a magyar szabályozásban kifejezetten az indokolatlan motorjáratásra nem találtam még szabályt. Büntetésről csak külföldi példákból tudok. A „legbezzegebb” ország az Amerikai Egyesült Államok, ahol egyes államokban akár 5.000 dollár is járhat ezért, de Európa sem szégyenkezhet. Itt Franciaországban van a legnagyobb hagyománya a pufogtatás tiltásának, törvény is van rá a 60-as évek óta, ott 135 eurós büntetés jár.

Motorjáratásért adható 250 dolláros büntetésre figyelmeztető tábla

De Ausztriában is zsebre lehet vágni egy 150 eurós csekket, és Belgium is 130 eurós sarcokat osztogat. A rend és fegyelem országában, Svájcban pedig 60 frankot kell leszurkolni, ha rajtakapnak. Jól lesz nem a megszokásaink szerint autózni külföldön.

A motorjáratás rossz, értem?

Összegezve tehát elmondható, hogy az indokolatlan pöfögés semmilyen szempontból sem előnyös, és azon sem lennék meglepődve, ha rövid időn belül hazánkban is megjelenne valamilyen szankció erre a cselekedetre. Addig pedig ránk van bízva, hogyan járunk el, ezért született ez az írás.

További autós tartalmakért kövesse az Autószektor Facebook oldalát!