Az elmúlt években gyökeresen megváltozott, hogyan is kezelik az emberek az autóikat. A műszerfalakon sorra eltűntek a fizikai gombok, ahogy egyre több funkciót vittek át érintőképernyőkre.

A „touchscreen-ek” a járművek műszerfalain már az 1980-as években megjelentek. A modern autók azonban sokkal több funkciót egyesítenek ezekben a rendszerekben, mint amit eddig láttunk, olyannyira, hogy az autó már inkább egy fejlett számítógépként működik.

Ennek hatására a jármű modern, technológiailag fejlett benyomást kelthet. Azonban egyre több bizonyíték utal arra, hogy az érintőképernyők valójában veszélyeztetik a sofőrök biztonságát.

Az ANCAP Safety, az Ausztráliában és Új-Zélandon működő független autóbiztonság minősítési program bejelentette, hogy 2026-tól az autógyártókat arra fogja kérni, hogy a legfontosabb vezetéshez szükséges funkciók, például a fényszórók és az ablaktörlők vezérléséhez „hozzák vissza a gombokat”. Hasonló kezdeményezések vannak folyamatban Európában is.

Az ANCAP Safety kifejezetten azt fogja értékelni, hogy a járművek kialakítása mennyire támogatja a biztonságos vezetést, és nem csak azt, hogy baleset esetén mennyire védik az utasokat – ami azt jelenti, hogy véget vetnek az autókban mindent irányító érintőképernyőknek.

Mit mondanak az emberi tényezőkkel kapcsolatos kutatások a figyelmetlenségről?

Az évtizedek óta folytatott közlekedésbiztonsági kutatások azt mutatják, hogy a balesetek túlnyomó többségében szerepet játszik az emberi hiba. Az autókban található interfészek kialakítása pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy a járművezetők milyen gyakran követnek el biztonsági hibákat. Ezek gyakran összefüggenek a járművezető figyelmének elterelésével. De mi is pontosan az, ami eltereli a figyelmet, és hogyan történik ez?

Az emberi tényezők kutatásában a figyelemelterelést általában vizuális, manuális, kognitív vagy ezek kombinációjaként osztályozzák. A figyelemelterelő esemény vagy inger elvonhatja a vezető tekintetét az útról, kezét a kormányról, figyelmét a vezetésről – vagy egyszerre mindhármat.

Ezért tartják különösen veszélyesnek a vezetés közbeni üzenetírást: egyszerre igénybe veszi vizuális, manuális és kognitív erőforrásainkat. Minél többféle figyelmet igényel egy feladat, annál nagyobb a figyelemelterelés mértéke.

Az érintőképernyős menükkel való interakciók elméletileg hasonló hatást eredményezhetnek, mint az SMS küldés. Például a jármű hőmérsékletének a képernyőn található csúszkával történő beállítása arra készteti a vezetőket, hogy vizuális figyelmüket az útról eltereljék, és kognitív erőforrásaikat a feladatra fordítsák.

Mennyire zavaróak valójában az érintőképernyős funkciók?

A mai napig talán a legegyértelműbb és legkönnyebben hozzáférhető bizonyíték egy független közlekedési kutatócég, a TRL által 2020-ban végzett brit tanulmányból származik.

A járművezetők szimulált autópályás vezetést végeztek, miközben a járműben szokásos feladatokat hajtottak végre. Ezek közé tartozott a zene kiválasztása vagy a menük navigálása olyan érintőképernyős rendszerek segítségével, mint az Apple CarPlay és az Android Auto. A teljesítményüket összehasonlították a másodlagos feladat nélküli alapvezetéssel, valamint a hangalapú interakcióval.

Mint kiderült, amikor a járművezetők interakcióba léptek az érintőképernyőkkel, a reakcióidejük jelentősen megnőtt.

Az átlagos autópályán mérhető sebességnél ez a reakcióidő-késleltetés mérhető féktávolság-növekedéssel járt, ami azt jelenti, hogy a járművezető több autóhosszúságnyit halad tovább, mielőtt reagálna egy veszélyre. Az érintőképernyőkkel való interakció eredményeként a sávtartás és az általános vezetési teljesítmény is romlott.

A tanulmány legszembetűnőbb eredménye, hogy ezek a figyelemelterelő interakciók ugyanolyan, sőt egyes esetekben még nagyobb mértékben is elvonta a vezetők figyelmét, mint a vezetés közbeni üzenetírás vagy a kézben tartott telefonálás.

Visszatérhetnek a gombok

A bizonyítékok egyértelműek: a vezetés közben gyakran használt vezérlőknek - hőmérséklet, ventilátor sebessége, szélvédő páramentesítése, hangerő és sok más - tapinthatóaknak kell maradniuk.

A vezetőnek nem kéne elvonnia a figyelmét az útról, hogy ezeket irányítsa. Különösen problémás, ha ezek a vezérlők többszintű menükben vannak elrejtve, így többször is meg kell érinteni a képernyőt, hogy megtalálja a módosítani kívánt funkciót.

Az érintőképernyők jobban megfelelnek a másodlagos funkcióknak és beállításoknak, amelyeket általában vezetés előtt állítanak be, például a navigáció beállítása, a média kiválasztása és a jármű testreszabása.

A jó hír, hogy a bizonyítékokat beépítik az autók biztonsági értékelési programjaiba. Ettől az évtől az ANCAP Safety és az Európai Unióban működő megfelelője, az Euro NCAP fizikai vezérlőket fog előírni bizonyos funkciókhoz, hogy az új járművek a legmagasabb biztonsági besorolást kapják.

A gyártók maguk dönthetik el, hogy megfelelnek-e ezeknek a követelményeknek. Néhány autógyártó, például a Volkswagen és a Hyundai, azonban már reagált is ezekre a követelményekre és a fogyasztók igényeire, hogy visszahozzák a gombokat.