A Németországban két évvel ezelőtt elfogadott díjfizetési rendszer alapgondolata, hogy a németeknek és a külföldieknek egyaránt kell fizetnie úthasználati díjat, de a német autósokat a gépjárműadó csökkentésével tehermentesítik. Ez már a módosított változata az Európai Bizottság által kifogásolt, és ezért végül elvetett eredeti terveknek, amelyek értelmében a díj összegét jóváírták volna az országban bejegyzett járművek adójában.

A brüsszeli követelésre átalakított szabályok legfőbb új eleme, hogy a gépjárműadót nem automatikusan csökkentik a díj összegével, hanem a motor környezetvédelmi besorolása alapján jár a kedvezmény, amelynek minimális összege megegyezik az úthasználati díjjal. Így az autósokat a motor besorolása szerint különböztetik meg, s nem annak alapján, hogy Németországban vagy külföldön tartják-e üzemben a kocsit.

Ausztria - Hollandia támogatásával - az Európai Bírósághoz fordult az ügyben, mondván, a szabályok gyakorlatilag diszkriminálják a külföldi autósokat, nekik kell tulajdonképpen kizárólag fizetniük az úthasználatért. Ez azon ritka esetek egyike, amikor valamely EU-tagország kötelezettségszegési eljárást indított egy másik ellen.

Szerdán közzétett indítványában Nils Wahl megállapította: a hivatalosan infrastrukturális hozzájárulásnak nevezett díjról szóló szabályozás nem sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó uniós irányelveket.

Kiemelte, hogy az osztrák érvelés a diszkrimináció fogalmának alapvető félreértelmezésén alapul, ezért a beadvány elutasítását javasolta. Mint írta, a német hatóságoknak joguk van úgy vélekedni, hogy az autópályák fenntartásának költségeihez az adófizetők mellett a külföldi autósoknak is hozzá kell járulniuk, illetve hogy a hazai járműtulajdonosok terhei aránytalanul nagyok lettek volna, ha egyszerre úthasználati díjat és gépjárműadót is kellene fizetniük.

A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva javaslatot terjesszen az Európai Bíróság elé a rábízott ügy megoldására vonatkozóan. Az indítvány nem köti a bírákat, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.

MTI