Több cikkben is foglalkoztunk már az ETreasearch és az Autós Nagykoalíció új, szemkamerás vizsgálatával, ami a sofőrök biztonságosságát, egészen pontosan a vezetési szokásaik biztonságosságát képes vizsgálni.

Az eszköz működéséről szóló cikkünkben bemutattuk a szemüveget, ami két kamerát rejt magában. Az egyik pontosan azt látja amit a viselője, tehát előrefelé néz, és van egy másik, ami "hátrafelé" néz, a szemmozgásunkat és a pupillánkat figyelve. És persze a leglényegesebb, hogy rögzíti is ezeket a képsorokat.

Ez előző cikkben megnéztük, hogy hogyan lesznek a rögzített felvételekből objektív következtetések a sofőr vezetési stílusáról, illetve hibáiról. A cikk végén ígértük is, hogy még mélyebbre ássuk magunkat a témában és utánajárunk, hogy hogyan lesz a nézésből érzékelés, észlelés és megértés.

Mi a különbség a nézés és az érzékelés között?

A szemkamera segítségével jóformán a gépkocsivezető szemével látunk, látjuk, hogy hova néz, és mit vesz észre. A szem, nézés közben egy folyamatos, letapogató mozgást végez, mely tudatosan nem befolyásolható, így a teremt lehetőséget a szemkamerás vizsgálat arra, hogy a vezető tudattalan nézési folyamataiba pillantsunk be.

Élettani oldalról vizsgálva a kérdést arra jutunk, hogy egy kockázatos (vagy nem megszokott) helyzet felméréséhez és elkerüléséhez alapvetően három plusz egy tevékenység sorából felálló folyamat megléte szükséges:

1. érzékelés
2. észlelés
3. megértés
4. megfelelő cselekvési lépés vagy lépések sorozatának kiválasztása

Az érzékelés alapfeltétele, hogy ránézzünk arra a dologra, amit érzékelni szeretnénk. Az érzékelés egy fiziológiai folyamat, melynél az adott érzékszervből érkező inger elérkezik az agyba. Járművezetés esetében a szem a legfontosabb érzékszervünk, tehát a szemünktől az agyunkba futó ingerek feldolgozásától függ maga az észlelés.

Abban az esetben, ha nem történik érzékelés (pl. nem nézünk rá valamire), akkor annak agyi feldolgozása sem történhet meg, vagyis észlelés sem következik be.

Az észlelés alapfeltétele, hogy megfelelő ideig történjen az érzékelés, de nem is szaporítjuk a szót, próbálja ki, hogy mi a különbség az észlelés és az érzékelés között.

Nézze meg a videót egyszer, és mondja vissza táblán látott információkat! Figyeljen!

Milyen táblák villantak fel?

Az első esetben 180 milliszekundum volt amíg látszott a tábla. Ez csupán arra elég, hogy az tudatosuljon bennünk, hogy valamilyen táblát láttunk, de a pontos tartalma nehezen idézhető vissza.

Az észlelés alapfeltétele ugyanis, hogy megfelelő ideig történjen az érzékelés, jelen esetben a felvillanó táblára való nézés. A második tábla fél másodperc (500 milliszekundum) időtartamra villant fel, ami már elegendő volt arra, hogy észleljük a táblát. A megértés feltétele, hogy dekódolni tudjuk az észlelt információt. A dekódolás eredménye jelen esetben 2 db tábla:

• 30 km/h-ás sebességkorlátozás;
• csúszos úttest, hólánc használata kötelező kiegészítéssel.

Tehát megtörtént az érzékelés, az észlelés és a megértés is. Csak ezek együttes teljesülése esetén tudjuk kiválasztani a helyzetre, információra adandó, megfelelő cselekvési sort.

Ahogy látható, a szemkamerás vizsgálatokkal lehetőség van bepillantani a vezető szemmozgásaiba és fixációs idejébe is (mennyi ideig, hányszor néz rá egy adott felületre), vagyis láthatjuk, hogy a vezetés közbeni észlelés és a helyzetek megértésének feltételei teljesülhettek-e.

Az Autós Nagykoalíció és együttműködő partnere az ETresearch célja az új módszerrel, hogy megmutassák a járművezetők által nem felismerhető (nem tudatosult) kockázati tényezőként megjelenő vezetéstechnikai problémákat és segítsék a sofőröket ezen hibák kiküszöbölésében.