Oszmán autók és tankok

autóipar

Oszmán autók és tankok

2017.11.17.

Boros Jenő

Korábbi kudarcuk ellenére megint tisztán hazai és globálisan eladható modellről álmodnak a törökök.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni

Évtizedeken át szolgálnak az Otosanok Fotó: Boros Jenő

A nagy bejelentéseket ünnepekhez kötik a törökök is, akik az oszmán birodalom 700-ik évfordulóján mutatták be első saját fejlesztésű autójukat. Annak ellenére, hogy Made in Turkey termékből volt bőven, hiszen több világmárka jelentős gyártókapacitással működött és működik ma is mind az európai, mind az ázsiai részen. Mert a Boszporusz sem állíthatta meg a beruházókat, pláne, hogy több híd és alagút is gyorsítja az átkelést, a hajóútról már nem is beszélve.

Kontinensen át

Igaz, a járműipari invázió már a tengerszoroson átívelő hidak megépítése előtt megindult. De az is igaz, hogy nemzeti modell helyett már akkoriban is külföldi márkák uralták a gyártósorokat és a török utakat. Szóval nem indult könnyen az önállóságra való törekvés. Néhány egyedi építésű darabot leszámítva eddig még nem sikerül hazai tervezésű modellt nagy sorozatban gyártaniuk a törököknek. Az első automobil Ford licenc alapján készült az isztambuli Otosan gyárban, 1959-ben. Az első önálló próbálkozás a török tervezésű Devrimet 1961-ben Cemal Gürsel elnök a Köztársaság napján vezette le a Tülomsaş gyár szalagjáról, Eskişehir-ben, ám az ikerlámpás szedánból csak négy darab készült, mert a benzinhiány még a sorozatgyártás beindulása előtt megölte.

Úttörő britek

1964-ben Austin és Morris márkájú autókat szerelt össze Izmirben a British Motor Corporation, mely 1989-ben a török Çukurova csoport tulajdonába került és ma is működik BMC néven.

Az első nagy sorozatú török autó, az Anadol 1966-ban készült az isztambuli Otosan gyárban, a személyautó- és pickup változatból húsz év alatt 65 ezret adtak el, ezekből még napjainkban is több ezer fut. 1973-tól három éven át Anadol STC 16-os műanyag karosszériás sportkocsikkat is gyártottak.

Hazai gyártású tankok

Biztos járműipart alapoztak meg a külföldiek, amikor egy éven belül két világmárka is megtelepedett az ázsiai Bursában: 1968-ban a Tofaş műveknél indult a Fiat modellek, 1969-ben az Oyak-Renault autók sorozatgyártása. Jelentős járműipari beruházóként jelent meg még a Toyota, Honda, Hyundai és a buszokat meg teherautókat gyártó Mercedes, MAN, Iveco, Otokar és TEMSA, de Altay néven készülnek török harckocsik is, és többféle páncélozott csapatszállító és más harci jármű, melyekkel a honvédelemben is érvényesül a török nemzeti ipar.

Amikor kivonult az Opel

Sokáig hektikus volt a török autópiac és járműipar fejlődése: a kilencvenes évek elején a gazdasági csodának köszönhetően majd félmillió autó készült, ám 1994-ben visszaesett a piac, ezért felére kellett csökkenteni a termelést, ekkor vonult ki az országból az Opeleket helyben gyártó General Motors. Néhány év múlva gyógyulásnak indult a beteg gazdaság és a kedvezőbb bankhiteleknek köszönhetően ismét bővült a török piac. Ráadásul az Európai Unió és Törökország között 1996-ban megkötött vámuniós megállapodás már az exportnak is kedvezett, így a gyártók kevésbé függtek a helyi piactól, mely 2006-ban 671 ezer gépkocsit, 2016-ban pedig már közel 16 milliárd dolláros exportot jelentett. Törökországban készül több sikeres Fiat, Honda, Hyundai, Renault és Toyota modell, többek között a C-HR crossover.

Otthon nem vendégmunkásként Fotó: Boros Jenő

Törökországban tavaly 1,486 millió személyautó és félmillió busz, valamint tehergépkocsi készült, ami egy év alatt 10 százalékos növekedést jelent.

Az ázsiai Bursába települt világmárkák vezetői szerint sokat jelent a hazai munkaerő lelkesedése és lojalitása, a Fiatnál olaszul, a Renault-nál franciául, a Toyotánál többen japánul is megtanultak. Jelen van még a térségben a Daimler, Ford, Honda, Hyundai, Isuzu, Iveco, valamint az MAN.

A nyugat-európaival azonos technológia, a közös beszállítóktól származó alkatrészek és minőségbiztosítási rendszerek mellett kedvezően hat a termék minőségre, ahogy az is, hogy a török nem külföldön vendégmunkásként, hanem hazájában dolgozik.

AUTÓGYÁRTÓKAPACITÁSOK TÖRÖKORSZÁGBAN

(darab)

Fiat 450 ezer

Ford 415 ezer

Renault 350 ezer

Toyota 280 ezer

Hyundai 245 ezer

Honda 50 ezer

Egyke maradt az IMZA

Az első globálisnak szánt török fejlesztésű autó kampánya 1999 október 29-én indult és 2001-ben pedig már be is mutatták az IMZA 700-ast, melynek jelzése az oszmán birodalom alapításának évfordulójára utalt. A sorozatgyártást 2002-re tervezték és a Jetpa Holding által alapított Jetpa Motors első üzemét, az évi százezer darabos kapacitásút Siirt városában, a másodikat, az évi egymilliós kapacitásút Batmanban építették volna, előbbi beruházás költsége akkoriban 270 millió, utóbbi 1,4 milliárd dollár volt. A két gyárban 24 ezer, a beszállítóknál 200 ezer munkahely létrehozását tervezték. A 3,5 méter hosszú, 1,7 méter széles, 1,5 méter magas és 2,4 méteres tengelytávú kisautóból 2005-ben már évi egymillió darabnak kellett volna piacra kerülnia, ám az ünnepelt prototípusból csak néhány készült.

Etox Zafer francia dízellel

Hazai átépítések

Éveken át az Ertex cég képviselte a majdnem önálló török autót. A 40 ezer eurós Zaferből évente húsz készül, igaz nem török, hanem 125 lóerős francia dízelmotorral. Az Etox Zafer (Győzelem) sportkocsit a cégtulajdonos Arcan Malkoc azért álmodta meg, mert egy kiállításon nem engedték beülni egy Ferrariba...

A török Oscar Makina cég és hazai egyetemisták 2012-ben mutatták be kétszemélyes villanyautójukat, mely egy töltéssel száz kilométernyi útra képes: az Oscar City ára 12 ezer dollár.

Már nem csak álmot kergetnek

Törökországban továbbra sem adták fel a globális-nemzeti autóálmot és most ismét azon dolgoznak, hogy saját modellt fejlesszenek és gyártsanak, ráadásul exportra is. A központilag meghirdetett új nemzeti járműprogram szerint a kész modell 2021-re várható, fejlesztésére és gyártására konzorcium alakult az Anadolu Gorup, a BMC, a Kiraca Holding, a Turkcell és a Zorlu Holding részvételével. A prototípust két éven belül mutatnánk be, a projektet Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnök is támogatja.

Súlyos adókkal fékezik a piacot

A közel 80 milliós Törökországban ezer lakosra 89 személyautó és kis-haszonjármű jut. A hétmilliós törökországi személyautóból Isztambulban hárommillió közlekedik, és a forgalom, pontosabban a dugó folyamatosan nő, mert csak ebben a városban naponta 300 új autó kap rendszámot, ami már uniós típusú, ám a kék alapról még hiányoznak a csillagok és az EU betűk.

A bővülés tempóját adminisztratív eszközökkel próbálják lassítani: Törökországban az 1,6 liternél kisebb motorúak regisztrációs adója 62 százalék, 1,6 liter és 2 liter között 83 százalék, 2 liter felett 112 százalék. Ez nagyjából meghatározza az autóállományt, melyben az 1,6 literesnél kisebbek részesedése 96 százalék. Magas a hazai járműipar szereplése is, mert egyértelműen törökországi gyártású modellek uralják az új autók piacát, ahol idén 10 százalékos volt a növekedés, aminek köszönhetően már októberben elérték az eladások milliós darabszámot.