A kezdetek – Egy kis magyar autótörténet

Az első, Magyarországon forgalomba helyezett autó egy lóerős Benz Velto volt 1895-ben. Szám Géza 1900-tól benzinmotoros autók összeszerelésével vált ismertté. A szabadkai Szárits János motorkerékpárokkal kísérletezett, Bory József Székesfehérváron próbálta megteremteni a hazai autógyártás alapjait. A Magyar Királyi Posta 1903-ban írt ki pályázatot motoros postakocsira. A pályázatot Csonka János (1852–1939) nyerte, aki a győri vagongyárban készítette el az első magyar autót. Később ebből lett a Rába. Csonka jó barátja volt Robert Boschnak, és Bánki Donáttal feltalálták a karburátort. Az első Csonka-kocsinak négyhengeres motorja volt (maximális sebessége 35 km/óra), és 1905. május 31-én már robogott.

Ipari méretekben 1904-ben indult meg az autógyártás Magyarországon. Podvinecz Dániel és Heisler Vilmos angyalföldi Malomépítészeti és Gépgyárában egy aacheni gyártól kapott tervekkel és alkatrészekkel szereltek össze automobilokat, Phönix nevű kocsijukból 1911-ig harmincat gyártottak.

Az autóiparban a négykerék-meghajtás kidolgozása és megvalósítása elsőként a győri Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. (a későbbi Rába) nevéhez fűződik. Az első Csonka János által tervezett, teljes egészében Magyarországon előállított gépkocsi 1905. május 31-én gördült ki a Műegyetem kertjéből, és 2000 kilométeres, sikeres próbautat tett meg. Ezt a dátumot tekinthetjük a magyar autógyártás kezdetének - írja a hirado.hu.

Az új idők beruházásai – Suzuki a mi autónk

Magyarországi autógyár építésére az első ajánlat az autókat 1955-től előállító japán Suzuki-gyártól érkezett 1985-ben. Majd 1990. január 13-án írták alá Budapesten a személygépkocsikat gyártó vegyes vállalat alapmegállapodását. A cég 1991-ben Esztergomban kezdte el építeni második európai gyárát, a beruházás értéke mintegy 14 milliárd forint volt.

Az üzemben 1992 őszén készült el az első Suzuki Swift gépkocsi (ma a Közlekedési Múzeumban látható), az 5,5 milliárd forint alaptőkéjű Magyar Suzuki Rt. gyáravatója 1993. május 7-én volt. Az esztergomi gyár 1994-től már exportra is termelt, az első vevők Kína, Olaszország és Hollandia voltak.

Esztergomban 1992 októbere és 2003 áprilisa között 550 ezer Suzuki készült, ebből negyedmilliót exportáltak. A Magyar Suzuki Rt. negyvenmilliárd forintot fordított esztergomi kapacitásának növelésére és új modellek előállításának előkészítésére 2003-ig.

A Suzuki 2016-ban és tavaly is vezette az összesített személyautó-eladási listát. A százezredik hazai gyártású Suzuki 1996-ban, az egymilliomodik 2006-ban készült el, 2017. április 19-én pedig legördült az esztergomi gyártósorról a hárommilliomodik autó, egy SX4 S-Cross. A Magyar Suzuki Zrt. Tavaly több mint 175 ezer gépkocsit gyártott, a háromezer gyári dolgozó mellett a beszállítói és márkakereskedői körrel együtt tízezernél több embert foglalkoztat - írja a hirado.hu.

Opel, ami „sosem kop el”

A General Motors Europe 1989-ben kezdte meg a tárgyalást a magyar kormánnyal, és 1991 elején GM Hungary néven bejegyezték a céget. Majd 1992. március 13-án legördült a szerelőszalagról az első Astra, egy fehér, ötajtós, 1,4-es modell. Az Opel Hungary nevet 1994 májusában vette fel a vállalat, még ez év végén kivásárolta vegyesvállalati partnerét, a Rábát.

Az Opel Astra összeszerelése 1998 végén befejeződött, Szentgotthárdon összesen 80 835 Astra készült. Kínai megrendelésre egy ideig Opel Vectra gépkocsikat is összeszereltek. Az autó-összeszerelés befejezése után a GM Szentgotthárdon folytatta a nagysorozatú motor- és hengerfejgyártást, amit sebességváltó-gyártással egészítettek ki. Az Opel szentgotthárdi gyárában 2016-ban csaknem 630 ezer motort gyártottak, több mint 470 ezer a legkorszerűbb technológiát alkalmazó Flex gyárban készült, ahol 38 motorfajtát gyártanak. A General Motors 1,5 milliárd eurónyi beruházást hajtott végre Magyarországon.

Tavaly márciusában bejelentették, hogy a GM eladja európai érdekeltségeit a PSA francia konszernnek. Ennek eredményeként Európa második legnagyobb autógyártó birodalma jött létre.

Audi: Szeretjük az autókat

Az Audi Hungária Motor Kft. 1993-ban alakult Győrben az Audi AG 100 százalékos leányvállalataként. Az induláskor alkatrészeket és motorokat gyártottak, öt évvel később, 1998-ban autó-összeszereléssel bővítették tevékenységüket. Az összeszerelést az Audi akkor újonnan fejlesztett sportautójával a TT Coupéval kezdték, 1999 őszén a nyitott Roadsterrel folytatták.

Már az első gyártási évben 13 ezer TT Coupé készült a győri gyártócsarnokban. A két sportmodell mellett ideiglenesen Audi A3-as és S3-as modellek is készültek. Az Audi A3 modell négyajtós változatának gyártása az első olyan modell, amelynek teljes gyártási folyamata Győrben zajlik.

A járműgyártás fennállásának 10. évfordulóján, 2008 áprilisában legördült a gyártósorról a 400 ezredik kocsi, egy Audi TTS Coupé. Az Audi eddigi beruházásainak mértéke Győrben meghaladta a nyolcmilliárd eurót. A gyár kivitele adja a teljes magyar export kilenc százalékát.

Az Audi egy speciális rendőrségi célokra átalakított Audi TT sportkocsit ajándékozott az autópálya-rendőrségnek a közlekedésbiztonság javítása érdekében. Az Audi TT Coupéba egy 225 lóerős, 1,8 literes ötszelepes négyhengeres turbómotort építettek be. A jármű végsebessége megközelíti a 250 kilométer/órát. Az autó tetejére egy amerikai gyártású különleges fényhidat szereltek fel, amelyet Európában először alkalmaznak. A fényhíd által okozott légáramlási hatások ellensúlyozására nagyobb spoilert, légterelő szárnyat is kapott a jármű.

A robotokból, amelyeket az autók fugáinak és az alkatrészek illeszkedésének mérésére használnak, kettőt állítottak üzembe, 2016-ban. A berendezések a nehezen elérhető helyeken mérnek, amellyel a munkafolyamat felét veszik át a dolgozóktól. Ez autónként a munkaidő felét, naponta 14 ezer mérést jelent.

Az idei évtől a győri gyárban elindul az Audi Q3 városi terepjáró új modelljének, 2019-től pedig a Q4 modelljének a sorozatgyártása - írja a hirado.hu.

Mercedes: A legjobbat vagy semmit

A Mercedes-Benz mintegy 800 millió eurós kecskeméti beruházásáról szóló együttműködési szerződést 2008. október 27-én írták alá. A termelés 2012. március 30-án indult be, a gyár új kompakt autó generációjának első termékeként, a B osztály gördült le a gyártósorról. A kecskeméti gyárban az első évben 40 ezer autó készült.

Tíz hónappal később legördült az első, kizárólag Kecskeméten gyártott modell a gyártósorról. Ebből a modellből készült az 500 ezredik kecskeméti „Merci”, amely 2016 februárjának közepén hagyta el a gyárat. Abban az évben 190 ezer gépkocsit gyártottak, amely 3,8 százalékos növekedésnek felelt meg az előző évhez képest. A tavalyi is újabb rekordév volt a kecskeméti autógyárban. A 2017-es üzleti évben jelentősen növelték a darabszámot, és több mint 3,5 milliárd euró nettó árbevételt értek el.

Idén júniusban bejelentették, hogy a Mercedes-Benz Cars megkezdi új autógyára építését Kecskeméten. A beruházás egymilliárd euróból, mintegy 320 milliárd forintból valósul meg, és több mint 2500 új munkahelyet teremt. Az új gyárban a termelés a tervek szerint 2020-ban indul. Ezzel a beruházással a Mercedes-Benz az első full-flex gyárát hozza létre Magyarországon. A gyárban rugalmasan, egyazon gyártósoron állítják majd elő a különböző modelleket, beleértve az elektromos autókat is.

BMW: Irány Debrecen

Újabb beruházás indul, megérkezett az ötödik autógyár. A BMW minap bejelentett debreceni beruházása a legmodernebb autóipari gyártási technológiákkal, egy gyártósoron állít majd elő hagyományos és elektromos meghajtású autókat - írja áttekintésében a hirado.hu.