Szerző: Scheiber Ernő
A gyűjtemény az 1980-as évek elején már 100 darabból állt és Frankfurtban volt kiállítva. Itt a rendelkezésre álló hely megtelt és a gyűjtemény 1987-ben átköltözött Aschaffenburgba, egy régi gyárépületbe, ahol több mint 12 ezer négyzetméter foglalt el. Az itt kiállított járművek száma meghaladta a 200 darabot. A múzeumban csak versenycélokra és a normál közúti forgalomra készült kétüléses járművek kerültek, a maga idejében ez volt a világon a legnagyobb ilyen jellegű bemutató.

A tulajdonos azonban nem tudta fizetni a gyárépület magas bérleti díját, ezért 2006 februárjában bezárta a múzeumot. Szerette volna Németországban egyben megtartani a gyűjteményét, de ehhez nem kapott elég támogatást.

Ezért eladta a gyűjteményét a holland Louwman Collection-nak (magánkézben lévő, de a Holland Nemzeti Autómúzeum címet viselő gyűjtemény), akik árverésen értékesítették a járműveket, így szóródott szét a gyűjtemény. Érdemes megismerni néhány darabját.

A képekre kattintva galéria nyílik

A jármű egy Horch 750 Special, amely 1933-ban készült. A maga idejében a német autógyártás egyik csúcsproduktuma volt. A kocsi egy 8 hengeres, 4,5 literes soros motor mozgatta, amelynek teljesítménye 66 kW (90 LE) volt. A jármű végsebessége 115 kilométer. A gyár Zwickau-ban volt. Érdekesség, hogy ebben a gyárban készültek 1957-től a Trabantok.

A kocsi egy 1954-ben készült Kaiser-Darrin DKF161, hathengeres, soros 2638 cm3-es, 90 LE-s motorral. Az autót a Kaiser-Willys cég (a legendás Jeep gyártója) készítette az akkor gyártásban levő „Henry J” modell alvázának és egyéb szerkezeti elemeinek felhasználásával. A karosszéria tervezője Howard „Dutch” Darrin, ez volt az első üvegszálból készült amerikai karosszéria és a speciális technológia miatt egy hajóépítő üzemben készült. Az üvegszál gyártásához 4 különböző színű anyag keverékét használták fel és a karosszéria nem kapott fényezést. Érdekesség, hogy az ajtók nyitáskor becsúsznak az első sárvédőbe. A járműből összesen 435 darab készült.

A jármű egy 1946-ban készült Delahaye 135 MS Pourtout Aerodynamic, amelyet alpoki kupénak is hívtak az alpoki rallyeversenyeken elért sikerek nyomán. Motorja hathengeres, soros, 3557 cm3-es, 115 Le teljesítményű volt, amelyhez egy négysebességes szinkronizált váltó kapcsolódott. A kerékfékek bowdennel működtetett Bendix fékek voltak – különböző kiviteleiből összesen 2000 darab készült.

A kocsi egy Talbot T 120 Figioni & Falaschi, gyártási éve 1936. Motorja hathengeres, soros, lökettérfogata 2996 cm3, teljesítménye 90 LE. A karosszériát készítő (Figioni & Falaschi) egy olasz cég, aki a Bugattinak, a Dusenbergnek és a Delahayenak is készített karosszériákat.