Rupp Herbert, a MAJOSZ tisszteletbeli elnöke, tizenhat éven át elnöke

Rekord ideig volt a Magyar Járműalkatrész-gyártók Országos Szövetségének elnöke. Pontosan hány évig?

Tizenhat. Úgy döntöttem, hogy háttérbe vonulok, ideje fiatalítani. Az utódom régóta ott volt az elnökségben, volt ideje felkészülni a feladatra.

Milyen érzésekkel vonult vissza?

Vegyes érzésekkel. Általános emberi tulajdonság, hogy tudjuk, valamikor lépni kell, de amikor eljön a pillanat, mindenkinek elszorul a torka vagy a szíve. Így jártam én is, amikor visszatekintettem a múltra, az eredményekre. Számot vetettem, mit kellett volna még elintézni, jobban csinálni. De a  stafétát átadtam.

Tizenhat év nagy idő. Mennyit változott a MAJOSZ és mennyit a magyar járműipar?

A MAJOSZ annak idején a Suzuki beszállítói köréből verbuválódott, s meglehetősen belterjes társaság volt. Tizenhat éve célként fogalmaztuk meg, hogy a MAJOSZ-t kivigyük a nemzetközi porondra. Kapcsolatokat teremtettünk és együttműködési szerződéseket kötöttünk a környező országok társszövetségeivel, többek között a német VDA-val, a francia és olasz szervezettel, továbbá a szlovénokkal, szlovákokkal  és a szerbekkel. Romániával is volt több kölcsönös látogatás. Ennek tagjaink látták hasznát, mert a magyar járműipar mindenhol ismertté vált.

Mindig kritikusan szemlélte a dolgokat. Ha saját elnökségét vesszük, miben érte el a legnagyobb eredményt s maradtak-e önben hiányérzetek?

Szövetségünk egyik  legfőbb célja, hogy tagvállalataink kapcsolatrendszerét fejlesszük, hogy üzletileg is gyarapodni tudjanak. Ez egy permanens folyamat,  állandó munkát jelent. Amikor az elnökséget átvettem, célul tűztem ki a szakmunkásképzés megreformálását, mert az  minden volt, csak nem szakmunkásképzés. Lehet, hogy jó szakmunkásokat képeztek, csak nem éppen az iparnak. A németországi duális képzés mellett törtem lándzsát, a német ipar sikerének  egyik titka ugyanis a duális képzésben rejlik. Sikernek értékelem, hogy e területen sok harcostársra találtam, a változás elindult, de még mindig nem értünk célhoz. A jelenlegi rendszer ugyanis még mindig nem azt szállítja, amit az ipar igényelne. Egy példával illusztrálva, mit érdekel engem egy világbajnok cukrász Győrben, amikor az Alföldön hegesztőkre lenne szükség. A tőkebeáramlás örvendetes módon folyamatos Magyarországon, az itteni szakemberhiány azonban külföldön is ismert, s értetlenül állnak az illetékesek vaskalapossága előtt, akik nem hajlandók a szükséges lépések megtételére.

Tiszteletbeli elnökké választotta a MAJOSZ. Mit jelent ez, a munkába időnként beszáll?

Lemondásomkor mint mondtam, volt egy pillanat, amikor elszorult a torkom és szívem. Ez azonban feloldódott, s jól esett, hogy a tagság azzal ismerte el eddigi munkámat, hogy megválasztottak tiszteletbeli elnökké. Ez egy olyan státusz, amelyben megvan a lehetőség arra, hogy a MAJOSZ érdekében továbbra  is fellépjek, képviseljem őket. Ugyanakkor mentesít a mindennapi tevékenységtől, a tagvállalatokkal a folyamatos kapcsolattartástól.

Eddig a múltról beszéltünk, de mi lesz a jövő? Továbbra is a járműgyártás marad a magyar gazdaság zászlóshajója?

A jövő az egy  igen hosszú időtartam. A fejlődés azonban töretlen, olyannyira, hogy már nem csak a gyártásba, a fejlesztésbe is egyre jobban bekapcsolódnak a magyar szakemberek, s ez a magyar járműipar fellendülését fogja előidézni.   A  magyar  autóiparnak megvan a helye a nemzetközi porondon.