A cikket írták: Salló Emőke, Beke Barbara, Török Ádám 

A kutatócsapat célja a magyar és román személygépjármű-vezető képzés eltéréseinek és hasonlóságainak vizsgálata volt. A jogszabályi módosítások végett a helyzet szinte napról napra változik így az elemzés a 2013 őszi-téli időszakot vette alapul. Napjainkban a motorizációs fok növekedésének (1. ábra), valamint a fejlődő infrastruktúrának köszönhetően, mely maga után vonja a közlekedési teljesítmények növekedését (2. ábra), egyre többen kívánnak személygépjármű-vezetői engedélyt szerezni.

1. ábra: Motorizáció 1970, 1980, 1990-2008 (forrás: KTI)

Az ábráról leolvasható adatok alapján látható, hogy Magyarország és Románia motorizációs rátája növekvő tendenciát mutat. Az ezer lakosra jutó személygépkocsik számának növekedéséből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a vezetői engedélyek száma összességében növekszik annak ellenére, hogy az újonnan megszerzett vezetői engedélyek száma csökken.

2. ábra Személyközlekedési teljesítmények változása közlekedési módonként Magyarországon (1980-2015) (forrás: KTI)

Sokaknak lakóhelyüktől távol kell munkát vállalniuk, így a vezetői engedély megszerzése számukra létkérdés is lehet. Mivel igen nagy számban közlekednek az utakon, fontos a megfelelő képzettség. Az, hogy egy gépjárművezető hogyan, milyen körülmények között szerezte meg a gépjárművezetői engedélyét, az Európai Unió egységesítési törekvései ellenére is, a tapasztalatok alapján, országonként számos eltérést hordoz.

Két ország, de a cél ugyanaz: jól képzett sofőrt az utakra

A vizsgálat metodikája

Romániában, Magyarországon és az Európai Unió tagállamain belül több féle oktatási rendszer létezik, nem csak a hagyományos, papír formátumú, tipikus tanár-diák kapcsolaton alapuló. A hagyományos rendszer nem biztos, hogy mindenki számára megfelelő, így hatékony alternatívára van, lehet szükség. Tipikus oktatási rendszer alatt értjük, az intézményben zajló, klasszikus órarendi körülmények között végzett tanítást.

A technológia valamint a kommunikáció fejlődésével új tanulási csatornák nyíltak meg, elérhetővé váltak a „fal nélküli könyvtárak”. A magyar és román személygépjármű vezetőképzés elméleti oktatásban a hagyományos oktatást részesítik előnyben, azonban az elmúlt időben előtérbe került az atipikus oktatás-tanulás is, azaz az otthontanulás, a média-tanulás, a rugalmas tanulás, illetve a projekt-oktatás, a digitális oktatás, mely a KRESZ elsajátításához nyújt segítséget.

Gyakorlati oktatás során azonban hangsúlyosak az atipikus módszerek, mint a tapasztalati tanulás, a szabad (azaz független) tanulás, a gyakorlati tanulás, a nyitott tanulás, a saját élményű tanulás, a külső tanulás, hiszen a gyakorlati készségeket, forgalmi szituációkban való viselkedést nehéz lenne tantermi körülmények között elsajátítani.

A peer-learning, az e-learning vagy éppen a „coaching” még nem túl elterjedt módszerek a térségben, azonban törekvések mutatkoznak ezen tanulási módok bevezetésére is. Az alábbi folyamatábrák (3. ábra) a képzés menetét mutatják a két országban:

3. ábra: Vezetői engedély megszerzésének folyamata (forrás: A kutatócsoport saját szerkesztése)

A második részben a vizsgálat eredményeiről lesz szó, és persze levonjuk az előremutató következtetéseket is.

(nyitókép forrása: jerome.lu)