Különc jelenség a Mercedes-Benz kínálatában a CLA modellsorozat. Sokáig magam sem értettem létjogosultságukat, viszont mindig is tetszett mind a kupé, mind a shooting brake változat, így különösen kíváncsi voltam első CLA Coupé tesztalanyomra. Tulajdonképpen úgy tekinthetünk rá, mint az A-osztály kupé változata, azoknál mégis többet kínál, formavilága is dögösebb, sőt 2 mm-rel hosszabb, mint a C-osztály kupéja. Megérteni talán nem is kell, csak beleesni ezekbe a vonalakba. Nekem is csak a kezdeti rózsaszín köd után esett le, hogy többet mutat kívülről, mint amennyi a belső értéke. És igen, még mindig egy autóról beszélek, nem egy önjelölt influenszerről.

Ugyanis a motor-váltó házasság során itt valamiért nem adta ki a lépés. 1,33 literes, négyhengeres benzinmotor dolgozik a szívmelengetően hosszú motorháztető alatt, jelen esetben 163 lóerővel, amit még a Renault-val közösen fejlesztett a Daimler. Kulturálatlan hanghatásai ellenére minden helyzetben kellően erősnek bizonyult, viszont nem túl fickós a karaktere. Ugyanolyan egykedvűen lustán indul meg a lámpától, mint gyorsul 130-ra, vagy annál is nagyobb tempókra. Könnyű vele gyorsan suhanni, abban tényleg nagyon magabiztos, viszont egyértelműen túl baltával faragott a motor karaktere egy ilyen ékszerbe.

Számtalanszor szidtam már a Mercedes hagyományos 9-fokozatú automatáját, úgyhogy hatalmas csalódás volt, hogy az új, hétfokozatú duplakuplungos szerkezet sem hozza a márkához méltó finomságot. Azzal még kevésbé lenne gond, hogy néha behallatszik a működése, viszont borzasztó lassú is. Jól hallhatóan maga a fokozatváltás is lassan történik, és ha éppen rosszkor gondolja úgy, hogy itt az ideje kapcsolni egyet, akkor képes kellemetlen helyzetekbe sodorni egy-egy forgalmasabb kereszteződésben. Egy gázelvétel utáni újabb gázadás is képes megzavarni, ha pedig még jobban a gázra lépünk egy működési lyuk közben, akkor hátba vág.

Nagyon egyszerűnek mutatja magát a futómű is, amikor a keresztbordákon megbillen, viszont érdekes módon nem kúszik el az orra, és a farát is magával húzza egy tizedmásodperccel később. Megmagyarázhatatlan mozgáskultúrája van, viszont tény, hogy nagy tempónál hozza azt a stabilitást, amit elvárnánk az adottságai alapján. Alacsony, széles, kellően morcos, meg is van a tekintélye az utakon. És akkor a nagyszerű fogyasztását még nem is említettem. Városban állandóan 6,5 literes átlagot mutatott a komputere, a teljes, és meglehetősen vegyes tesztátlag pedig 7,2 liter lett utószámolások alapján.

Igazából azt kellett elfogadnom, hogy hiába egy AMG logókkal teleszórt kupéban ülök, a CLA 200 bizony nem sportolásra született, hanem gondmentes utazásra, méghozzá meglehetősen gazdaságosan. Mondjuk jelen esetben a Mercedesektől megszokott méltóságteljes halk suhanás is elmarad a már-már dízelesen kerregő benzinmotornak köszönhetően. Egy valamiben azonban nagyon jó volt: kényeztetésben. Már az aszfaltra folyó lapos külső simogatja az érzékeinket, az utastér finoman sportos vonásai pedig éjszaka új életre kelnek a lenyűgöző hangulatvilágításnak köszönhetően.

Kellően jó tapintásúak az anyagok, odafigyeltek az ergonómiára, és számtalan okos apróság segíti a hétköznapjainkat. Ilyen például a start-stop, ami kétszer is képes leállítani a motort, ha véletlenül felengednénk a lábunkat a gázról anélkül, hogy a sor valóban elindult volna. Olyat is először tapasztaltam, hogy a tetőablak bizonyos tempónál lejjebb csukódik, hogy ne legyen szélorkán az utastérben. Még könnyedebb lett a frissített infotainment rendszer kezelése is, a középkonzolon lévő érintőpad segítségével egy egér finomságával böngészhetünk. A legmenőbb mégis a kiterjesztett valósággal dolgozó navigáció, ami valós időben, az első kamera képére vetíti, hogy merre kell fordulnunk, és még a házszámokat is kiírja.

Érdemes hát belátni, hogy egy Mercedes továbbra is képes álakat ejteni, még ilyen kis méretben is, noha hajtáslánc tekintetében nagyon letértek a helyes útról. Arról az útról, amit régen pont, hogy ők köveztek ki, és ahol még gyerekkoromban is ők voltak a követendő példa. Most mégis középszerűek ilyen téren, és simán elképzelhető, hogy ez csak minket, autószerető közösséget érdekel. Sokkal fontosabb a bután reagáló váltónál, hogy a kabin minden insta-fotón megállná a helyét. Tény, hogy kevés jobb érzés van, mint egy ilyen divattermékből kiszállni mások előtt, majd hanyag mozdulattal lezárni magunk mögött. A celebkedés jól áll neki és nekünk is.