hajózás
Bencsik Attila, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke az adásban elmondta, hogy már júliusban is alacsony volt a Duna vízállása, de azóta a helyzet tovább romlott, és a hajóforgalom szinte teljesen leállt. Ilyen hosszan tartó alacsony vízállásra évtizedek óta nem volt példa, a Duna és a Rajna felső szakasza is alig hajózható – mondta.
A fuvarozók a hajók szállítási kapacitásának, az úgynevezett hordképességük negyedét, ötödét képesek kihasználni, és csak akkor indulnak el, ha a fuvaroztatók a teljes költséget kifizetik – fogalmazott. Ebben a helyzetben a megbízók a közútra terelhetik át a szállítmányokat, és ez a fuvarköltségek duplázásával jár, de nem minden árutípus bírja el a magasabb költségeket – tette hozzá.
A hajózásban jellemzően tömegárukat szállítanak, így acélipari alapanyagokat, gabonát, műtrágyát, túlméretes rakományokat, illetve nem határidős árukat – mondta Bencsik Attila, aki hozzátette, hogy a jelenlegi helyzet komoly károkat okoz mind az exportban, mind az importban.
Pályafelújítások miatt a vasút nem alternatíva
A kiesett áruforgalmat a vasúti áruszállítók sem tudják kielégíteni, mert Közép-Európában és Magyarországon is nagyszabású pályamunkák vannak folyamatban – közölte Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria igazgatóságának elnöke.
A Dunaferr esetét hozta fel példaként. A dunaújvárosi vasmű a vasúti szállítás nehézsége miatt tavaly 5000, míg idén 400 000 ezer tonna nyersanyag beszerzését tervezte folyami úton, de az alacsony vízállás miatt ennek nagy részét nem tudta lehívni, ami komoly költségveszteséget jelent– tette hozzá.
Idén a vasútnál a pályazárak és a felújítási munkálatok miatt 60 százalékkal megnőtt a fuvar lebonyolításához szükséges menetidő. Az olyan tömegárukban, mint a vasérc, acél, gabona a vasút egyébként sem lenne versenyképes alternatíva – mondta.
Kovács Imre érzékeltette az egyes fuvarmódok által szállított árumennyiség közötti különbségeket. Amíg egy uszályon 1000–1200 tonna árut lehet szállítani, addig tehervonaton ennek töredékét, és egy hajó négy uszályt is képes vontatni egyszerre.
Reményét fejezte ki, hogy a vasúti munkák befejeztével, egy-két év múlva lényegesen jobb helyzetben lesznek majd a vasúti árufuvar-szervezők.
Nem váltja ki a folyami szállítást a közút sem
A vízi áruszállítás kiváltását firtató kérdésre Bencsik Attila elmondta, hogy már most is megfigyelhető, hogy százezer tonnányi tömegáru „utazik” a közúton, megbénítva az autópályák forgalmát. Véleménye szerint ez nemcsak Magyarországon, de Nyugat-Európában is jellemző, és várhatóan a következő évtizedekben is ez lesz a meghatározó.
Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének (NiT Hungary) főtitkára szerint a közúti áruszállítás nem jelent alternatívát a folyami hajózás kiváltására, mivel egy kamion csak 24-26 tonna áru szállítására képes.
A fuvarozóknál is nagy a kapacitáshiány, nincs elég munkaerő, de ami súlyosabb probléma, hogy a tömegáruk szállítását csak speciális járművekkel lehetne megoldani. Ezekből csak meghatározott számú áll rendelkezésre, és a fuvarozóknak a magas költségek miatt rövid távon nem éri meg befektetni. Lehetőség van arra, hogy egy-egy tonnával a megengedett súly felett szállítsanak a fuvarozók, de ez sem oldaná meg a helyzetet – mondta Dittel.
Veszteséget szenvednek a megrendelők
Kovács Imre kifejtette, hogy a megrendelők jelentős veszteséget szenvedhetnek el, ha nem érkezik meg a szükséges alapanyag, és ez leálláshoz vezetne, példaként a Dunaferrt említette.
A kisebbik rossz a szállítás költségének emelkedése, a vasút esetében 15-20 százalékos árkülönbségről van szó a folyami szállítással szemben. A közúti szállítás pedig még ennél is drágább – hangzott el az adásban. A jövő kihívásait értékelve elmondta, hogy a vasúti árufuvarozásban a forgalom 80 százaléka nemzetközi, de hasonló az arány a közúti árufuvarozásban is.
A dunai hajózhatóság a vízállás mellett számos megoldandó feladatot rejt, így például a kikötők fejlesztését – mondták a szakértők.
A vasúti pályaépítések nélkül idén plusz egy tonna szállítási kapacitást tudtak volna átvenni. A magyar piac egyik legnagyobb szereplője, a Rail Cargo évente 33 millió tonna árut szállít – mondta Kovács Imre.
Kifejtette, hogy az elmúlt évtizedekben természetes munkamegosztás alakult ki az egyes szállítási módok között, hogy mit lehet vasúton, közúton vagy vízen szállítani. A szállításhoz szükséges idő is fontos tényező, ami hajóval három hét, az vasúton egy hét, de közúton pár nap, ugyanakkor a költségek ezzel fordított arányban növekednek.