A magyar felnőttek 71 százaléka szokott kerékpározni és – főleg Budapesten – többen közlekednek kerékpárral a koronavírus-járvány óta, mint korábban – derült ki abból a 3000 fős reprezentatív kutatásból, amelyet az Aktív Magyarország kormánybiztosság támogatásával a Magyar Kerékpárosklub megbízásából a Medián készített.

A magyar felnőttek 16 százalékának elsődleges közlekedési eszköze a bringa, ez az arány gyakorlatilag nem változott a két évvel ezelőttihez képest. 2018-hoz viszonyítva többen autóztak és gyalogoltak idén, a közösségi közlekedés aránya pedig csökkent. Nehéz megmondani, hogy a változásokban pontosan mekkora szerepet játszott a koronavírus-járvány, illetve milyen más okok vannak a háttérben, de a járványnak valószínűleg nagy hatása volt a közlekedési szokások alakulására. 

Budapesten egyre többen ülnek bringára

Enyhén csökkent azoknak az aránya, akik naponta bicikliznek (17 százalékról 15-re), ám ezzel párhuzamosan 12 százalék helyett 15 százalék hetente többször is nyeregbe pattan. Ez a két változás azzal magyarázható, hogy a tavaszi korlátozó intézkedések, főleg a home office miatt nem kellett naponta munkába menniük az embereknek, inkább hetente többször vagy alkalomszerűen ültek bringára. 

Budapesten a felnőttek 6 százaléka közlekedik elsősorban bringával. A fővárosban viszont komoly változás történt: 2020 nyarára 6 százalékkal, 51-ről 57 százalékra nőtt a valamilyen gyakorisággal kerékpározók száma. Budapesten is a hetente többször kerékpározók aránya nőtt leginkább, a koronavírus évében a felnőtt lakosság 4 százaléka közlekedett naponta biciklivel.

Az ország egyes régióit nézve azonban óriási különbségek vannak a kerékpárhasználatban. Míg a Dél-Alföldön a felnőttek több mint a harmada, 35 százaléka elsősorban biciklivel közlekedik, az észak-magyarországi régióban csupán 9 százalék. Utóbbi ráadásul 5 százalékos csökkenést jelent 2018-hoz képest, és az észak-alföldi régióban is ugyanekkora volt a visszaesés. 

Boltba tekerünk, mert egészséges

A felmérésben rákérdeztek arra is, hogy kinek milyen értékű biciklije van. Feltűnő változás, hogy a 20 ezer forintnál olcsóbb kerékpárok aránya jelentősen, 32 százalékról 23-csökkent, és eközben 5 százalékkal, 22 százalékra nőtt azok aránya, akik 50-100 ezer forintos bringát hajtanak. A legtöbb embernek egyébként 20 és 50 ezer forint közötti értékű a kerékpárja. 

A kerékpárhasználók a legmagasabb arányban boltba járnak biciklivel (60 százalék), ezt követi a sportolás célú használat (43 százalék). A kerékpárhasználó aktívak harmada jár a munkahelyére biciklivel. A budapesti kerékpározók körében átlag feletti a sportolás, kirándulás célú használat.

Bringázni leginkább azért szeretnek a magyarok, mert így mozoghatnak és egészségesebbek lehetnek. Második legfontosabb érv a bicikli mellett, hogy szabadon és rugalmasan lehet vele közlekedni, illetve feleslegesnek érzik rövidebb távokra autóba ülni. Bronzérmes lett a környezetvédelem és hogy a tömegközlekedésre várakozni kell, míg a biciklire nem. Megosztott harmadik hely járt még az olcsóságnak is.

11 kilométer alkalmanként

Valószínűleg a nagyobb autóforgalom vagy az újonnan bringára ülők miatt alakulhatott úgy, hogy bártortalanabbak lettek a biciklisek: 4 százalékkal, 34 százalékra nőtt azok aránya, akik akár kerülőt tesznek, hogy kerékpárúton vagy kerékpársávban tudjanak tekerni. Budapest ez a majdnem a bringások felére igaz. Ezzel együtt országos szinten 17-ről 15 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik a legrövidebb utat választják, ha bringára ülnek, és akár az autókkal közös sávban, nagyobb utakon is bicikliznek. 

A kerékpárral közlekedők átlagosan 10-11 kilométeres távolságot tesznek meg alkalmanként. Figyelemre méltó, hogy Budapesten nagyobb a megtett távolság (15 kilométer), mint az ország többi részében. 

Budapesten nagyobb távokat tekernek a bringások, mint a többi településen (A kép illusztráció, fotó: Pixabay)

A kerékpározás továbbra is időjárásfüggő és szezonális közlekedési eszköz. A bringások háromnegyede csak akkor teker, ha nincs hideg, és nem esik vagy havazik. Az igazi biciklis szezon pedig áprilistól szeptemberig tart, bár ez erősen településfüggő. A kisebb városokban és községekben már márciusban elég nagy arányban bicikliznek az emberek, és a lendület október-novemberig kitart. Budapesten csak a bringával közlekedők 12 százaléka annyira elszánt, hogy az év minden hónapjában tekerjen, míg a kisebb településeken ez az arány 39 százalék. 

A biciklisek nem nem igazán elégedettek a hazai kerékpáros infrastruktúrával, leginkább az útburkolat minőségét kifogásolták, de szerintük fejlesztésre szorulnak a közterületeken található kerékpár-tárolási lehetőségek is. A közvilágítást ítélték meg a legjobban, de ez is csak egy erős közepes – 3,3 pont az 5-ből – osztályzatra volt elég. 

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!