Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjai
A járványügyi szabályok enyhítése miatt szombattól éjfélre tolódott a kijárási tilalom kezdete, és a védettségi igazolvánnyal rendelkezők már szállodába, moziba, illetve éttermek belső tereibe is mehetnek. Az intézkedések, valamint a megnövekedett utasforgalom miatt május 1-jétől sűrűbben járnak esténként a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) bizonyos belvárost érintő járatai, a metrók és a nagykörúti villamosok.
Ahogy enyhülnek a korlátozások, egyre többen utaznak közösségi közlekedéssel (Fotó: BKK)
Ahogy enyhül a járvány, és fokozatosan enyhítenek a korlátozásokon, egyre többen választják a közösségi közlekedést. De mennyire biztonságos a járvány idején buszra szállni, metrózni vagy villamosozni?
Alig kötődik fertőzés a tömegközlekedéshez
Ha a közlekedési formákat nézzük, akkor a járvány egyik nagy vesztese a közösségi közlekedés, amelyről a legtöbben úgy gondolják, hogy a fertőzés melegágyát jelenti. Pedig a nemzetközi kutatások arra jutottak, hogy megfelelő óvintézkedések és védekezés mellett a tömegközlekedés nem nem jelent komoly kockázatot. Erről a Telex írt egy cikket, lássuk a legfontosabb megállapításokat.
Maszk, szellőztetés, fertőtlenítés – ezek a legfontosabbak, hogy biztonságos legyen a közösségi közlekedés
Ahhoz, hogy a tömegközlekedés a járvány idején is biztonságos közlekedési forma legyen, be kell tartani az óvintézkedéseket. A szájat és orrot eltakaró maszk viselése kötelező, de emellett fontos szellőztetni az utasteret, amilyen gyakran csak lehet. További elengedhetetlen teendő a sokak által gyakran megfogdosott tárgyak – például kapaszkodók – gyakori fertőtlenítése.
Így alakította át a közlekedést a járvány
Tavaly márciusban, a koronavírus-járvány első hullámában nagyon sokan elpártoltak a tömegközlekedéstől, mert tartottak attól, hogy a zsúfolt járatokon megfertőződhetnek. A BKK akkori adatai szerint a járatok telítettsége 10 százalék alatti volt, azaz 10 utasból 9 más közlekedési módon választott, vagy egyszerűen nem utazott. Ahogy jöttek a járvány hullámai, úgy hullámozott a közösségi közlekedés népszerűsége is: 2020 nyarának végén például már 75-80 százalékos volt a kihasználtság, de decemberben már csak feleannyian utaztak a BKK járatain, mint a járvány előtt.
A pandémia során sokan váltottak tömegközlekedésről autóra, a 30-59 évesek 44 százaléka döntött így – derült ki a K&H biztos jövő indexéből, amely a közlekedési szokások koronavírus-járvány miatt bekövetkezett változását mutatja be. Az autózás népszerűsége azért is nőhetett, mert ingyenessé vált a parkolás. Sokan gyaloglással váltották ki a tömegközlekedést, a megkérdezettek nagyjából 30 százaléka felelt erre a kérdésre igennel.
Sokan gyaloglásra váltottak
Az elmúlt évben nagyot nőtt a bringások száma, a járvány miatt sokan pattantak nyeregbe. Az aszfaltba épített fővárosi kerékpárszámlálók adatai szerint Budapesten 15 százalékkal többen tekertek, mint 2019-ben. Meglepő, de mindenképpen jó hír, hogy decemberben volt a legnagyobb „bringás boom” az előző év azonos időszakához képest: 2020 decemberében 65 százalékkal többen tekertek a fővárosban, mint 2019 decemberében. A növekedést egyszerre okozhatta, hogy a koronavírus-fertőzést sokan a távolságtartást biztosító biciklis közlekedéssel akarták elkerülni, illetve a korlátozások idején is könnyen elérhető testmozgást, szabadidős tevékenységet nyújt a bicikli.
Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!