Egész Európában, így Magyarországon is az egészséget legjobban veszélyeztető környezeti kockázat a légszennyezés. Az Európai Unió tagállamaiban mintegy 400 ember idő előtti halálát okozza a rossz levegő. Magyarországon a 2016-os adatok szerint 13 250 ember hal meg idő előtt a légszennyezettség miatt, ami nagyjából megfelel Biatorbágy teljes lakosságának. 

A járvány hatására javult a levegő minősége

A koronavírus miatt elrendelt korlátozások miatt azonban nagyot csökkent a forgalom, Budapesten körülbelül a felével kevesebb autó van az utakon, mint máskor, és a teherforgalom is visszaesett. Emiatt javult Magyarországon a levegő minősége márciusban és áprilisban éves összevetésben. Országosan átlagosan 15 százalékkal, de a nagyobb városok forgalmasabb részein előfordult, hogy 35 százalékkal csökkent a levegő nitrogén-dioxid szennyezettsége. A nitrogén-dioxid (NO₂) fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származik, főleg a járművekben elhasznált üzemanyagokból. A városokban a kibocsátott nitrogén-dioxid 80 százalékát az autók adják. 

Bizonyos városokban 35 százalékkal is csökkent a levegő nitrogén-dioxid szennyezettsége

A közlekedés károsanyag-kibocsátásának a csökkenését viszont ellensúlyozta, hogy az emberek többet voltak otthon, ezért többet fűtöttek. A lakossági szilárd tüzelésből eredő szennyezés, a kisméretű részecskék mennyisége kiegyenlítette a közlekedés okozta csökkenést. Ezért a kisméretű részecskék terén nem javult jelentősen a levegő minősége márciusban-áprilisban az előző év azonos időszakához képest. A járvány hatására leállt gyárak is hatással voltak egyes városok levegőminőségére, helyi szinten némi javulást mutattak a mérőműszerek az elmúlt egy-két hónapban. 

A szálló por legnagyobb részéért nem az autók felelnek

A légszennyezés okozta idő előtti halálozásokat túlnyomó többségében a PM 2,5 nevű, levegőben szálló részecskék a felelősek, amit szálló pornak is hívnak. Ezek 2,5 mikrométernél kisebb szemcsék hihetetlen aprók, körülbelül harmincszor kisebbek, mint az emberi hajszál átmérője. Mivel ilyen picik, mélyen behatolnak a légzőszervekbe, és a tüdőig is eljutnak. Irritálják a szemünket az orrunkat, a torkunkat, köhögést, tüsszögést, orrfolyást okozhatnak. Ha tartósan szálló porral szennyezett környezetben élünk, szívbetegségeket, tüdőrákot, valamint főleg gyerekek esetében légzőszervi megbetegedéseket okozhat a szennyezett levegő. 

A szálló por a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során keletkezik, és a legtöbben valószínűleg úgy gondolják, hogy a legtöbb szennyezést a közlekedés és az ipar bocsátja a levegőbe. Pedig ma már az egyre korszerűbb motoroknak és a szigorú szabályozásnak köszönhetően nem az autók kipufogógáza és az ipari szennyezőanyagok kibocsátása a legjelentősebb. 

A szálló port tekintve a lakossági szilárd tüzelés a légszennyezés 50-60 százalékáért felel, de fűtési időszakban olykor ez akár 80 százalékra is emelkedhet. Sokan szénnel, brikettel, rossz minőségű fával vagy vegyes tüzelésű kazánnal fűtenek, és sajnos nem ritkán a házban és a ház körül keletkező szemetet is elégetik, főleg a szegényebb településeken. A közúti közlekedés pedig csak szálló por nagyjából 10 százalékáért felelős.

A globális felmelegedés okozója

A szennyezett levegőnek jelentős gazdasági hatásai is vannak, növeli az egészségügyi költségeket, csökkenti a munkavállalók termelékenységét, és károsítja a talajt, a terményeket, az erdőket, tavakat és folyókat. A légszennyezés, elsősorban a széndioxid-kibocsátás pedig a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elsődleges oka. De más gázok és anyagok is közrejátszanak bolygónk felmelegedésében, például a metán gáz, amely a mezőgazdasági tevékenység során keletkezik, és szorosan kapcsolódik az állattenyésztéshez és a húsfogyasztáshoz. Ezért nem csak azzal segíthetsz a bolygónak, ha odafigyelsz a fűtésre, kevesebbet autózol, hanem azzal is, ha például kevesebb húst eszel.

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!