Míg az országos átlag 26 százalék, addig a 18 és 29 év közöttiek 41 százaléka, a 30 és 39 év közöttiek 39 százaléka használ vagy használt már vezetéstámogató, utazássegítő, egészséggel kapcsolatos vagy okos otthon applikációkat, derült ki a Századvég által, a MABISZ megbízásából készített közvélemény-kutatásból. A szeptemberben folytatott, 1000 fős reprezentatív megkérdezésben a 18-39 közötti válaszadók kétharmadának tetszett a rugalmas, pár napra köthető vagyonbiztosítás, 56-59 százalékuk pedig a mobil-applikációval köthető lakásbiztosítás iránt mutatott érdeklődést. Ezzel összefüggésben a fiatalabbak minden biztosítástípus esetében jóval gyorsabb ügyintézést várnak el.

A felmérésből is kitűnt azonban, hogy az Y generációt a társaságoknak nem könnyű megszólítaniuk. „Az éppen csak felnőttkorba lépő, esetleg pályakezdő fiatalok gyakorlatilag alig találkoznak a biztosítókkal, nincsenek tisztában az elérhető konstrukciókkal, sem azok költségeivel. Ezért kell a jövőben még nagyobb figyelmet fordítani erre a generációra” – emeli ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. A szövetség ezzel összhangban hirdette meg az érintettek körében a fiatal nemzedéket megcélzó, hatékony biztosítói stratégiára vonatkozó esettanulmány versenyét. A Case Solvers céggel közösen lebonyolított, „Biztosítsd Be Magad” pályázati fordulóiban kétfős csapatok mérhették össze a tudásukat. Az első fordulóban egy online kérdéssort válaszoltak meg, majd egy esettanulmány formájában kellett meggyőzniük a biztosítási szektor vezetőiből és szakembereiből álló zsűri tagjait elképzelésük helyességéről. A 82 induló csapatból végül Czigony Claudiának és Juhász Blankának az online marketing és az oktatás ötletes megoldásaira épülő pályázata érdemelte ki a mintegy 1.000.000 Ft. összértékű, repülőjegyet és GoPro kamerát tartalmazó főnyereményt.

A pályamunkákból, miként a felmérésből is jól kirajzolódott, hogy ebben az életszakaszban még csak kevesen mondhatják magukat anyagilag függetlennek, a többség nem rendelkezik önálló egzisztenciával, így a pénzügyekhez kapcsolódó döntéseket sem ők, hanem jellemzően a szülők hozzák meg. Lényegében a munkába állás pillanata az első olyan pont, ahol egyáltalán felmerül a hosszútávra szóló biztosítások lehetőségének gondolata - sokak esetében azonban ez meg is marad elméleti szinten. A fiatalok ugyanis ekkor találkoznak először egy olyan összetett szolgáltatással, amelynek értelmezése jellemzően más generációknak is problémát okoz. Ez bizonytalanságot, és gyakorta a biztosítási döntés határozatlan időre történő elhalasztását eredményezi. A megoldás elvileg adja magát: minél több és minél gyorsabban elérhető információval kellene ellátni a gyakran digitális bennszülöttnek titulált generáció tagjait. A tapasztalatok szerint azonban az információbőség kontraproduktív, csak fokozza a célcsoport bizonytalanságát és a biztosításokkal kapcsolatos szkepticizmusát. „30 másodperc. Maximum” – mondja Czigony Claudia arra a kérdésre, hogy milyen hosszú videókkal lehet elérni őt és társait a You Tube-on. „Három-négy perces videókat egész egyszerűen nem nézünk meg, mi ennél türelmetlenebb népség vagyunk” – teszi hozzá Juhász Blanka.

Mint az a többi pályamunkából is kitűnt, az Y nemzedék eléréséhez irányított kommunikációra van szükség, egyszerű és lényegre törő magyarázatokkal, hiteles figurák előadásában, ismerős csatornákon. Mivel pedig élet- illetve nyugdíjbiztosítás esetén ez a korosztály is jellemzően a személyes kapcsolatot részesíti előnyben, egy olyan fiatal értékesítő csapat, amely megtalálja velük a hangot, nagy értéket jelenthet a biztosítóknak.