Jelenleg 185 olyan gyár működik az EU-ban, melyek közvetlenül az autóipari ellátási lánc részei, vagyis ahol személygépkocsikat, haszongépjárműveket, nehéz járműveket, buszokat és hajtómotorokat gyártanak. A legtöbb üzemmel, szám szerint 40-nel Németország rendelkezik. A második helyen Franciaország áll 30 ipari létesítménnyel, majd a harmadik helyen Olaszország következik 22 autógyártásra szakosodott termelő egységgel.   Ez derül ki az Európai Gépjárműgyártók Szövetsége (ACEA) jelentéséből, amely ilyen szempontból elemezte a 27 tagú Unió jelenlegi helyzetét. A listára ugyanakkor felkerültek  a kontinens további érintett államai, Fehéroroszország, Kazahsztán, Észak -Macedónia, Oroszország, Szerbia, Törökország, Ukrajna, Nagy -Britannia és Üzbegisztán. Így összesen már elérte a 290 -et az európai kontinensen található autógyárak száma.   Különösen nagy számban találhatóak autógyártó és összeszerelő üzemek Oroszországban (34), Nagy-Britanniában (30) és Törökországban (17). A 27 EU-tagállam közül még Spanyolország és Lengyelország emelkedik ki: mindkettőben 16-16 autóipari üzem található. Az ACEA tanulmány szerint a 27 tagú EU teljes területén 135 gyárban személygépkocsikat, 37-ben haszongépjárműveket, 54-ben nehézgépjárműveket, 58-ban buszokat és 71-ben motorokat készítenek. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Pálffy Miklós jelezte: járattörlés, késés és visszautasított beszállás esetén 250 és 600 euró közötti kártalanítást igényelhetnek az utasok a légitársaságoktól. Sokszor ez az összeg meghaladja a repülőjegy árát - tette hozzá. Megjegyezte: a légitársaságok legyakrabban műszaki hibára hivatkoznak, de ebben az esetben is kötelesek kártérítést fizetni. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A balesetmentes közlekedéshez a sok szabály mellett jól kell ismerni a közúti jelzőtáblákat is, de van egy tábla, amelyet azok is simán felismernek, akiknek nincs jogosítványuk. Már a pár éves gyerekek is pontosan tudják, hogy mit jelent a világ minden bizonnyal legismertebb közlekedési táblája, amely mostanra már szimbólummá vált. Ebből már biztosan kitaláltad, hogy a stoptábláról van szó.  Sárga négyzetből piros nyolcszög A stoptábla története még az autók megjelenése előtti időkre, az 1860-as évekre nyúlik vissza, amikor Londonban, a brit parlament környékén a lóvontatású járműveknek zöld színnel jelezték, hogy mehetnek (GO) vagy pirossal, hogy meg kell állniuk (STOP). Az első igazi stoptáblát az amerikai autógyártás fellegvárában, a Michigan államban található Detroitban tették ki 1915-ben, de még nagyon nem úgy nézett ki, mint most. Akkoriban még a négyzet alakú táblán sárga színű volt a háttér, és fekete a felirat, mert ez a színkombináció nyújtotta a legjobb láthatóságot éjjel és nappal. Ne feledjük, hogy akkoriban még nem voltak fényvisszaverő felülettel ellátva a táblák.  Régebben egyáltalán nem így néztek ki a stoptáblák A stoptáblák ezt követően többféle kinézetben is használatosak voltak az Egyesült Államokban, egészen 1954-ig, amikor is egységesítették őket: minden stoptábla piros színű és nyolcszögletű lett. Igazság szerint már régóta szerették volna, hogy piros legyen, hiszen az a veszély színe, de korábban még nem tudtak olyan piros festéket előállítani, amely nem fakult ki rövid idő alatt. (Csak az USA-ban álltak át sárgáról pirosra, más országokban már a kezdetektől fogva piros volt a stoptábla.) A tervezők azért választották a szabályos nyolcszög alakot, mert egyedi, semmi mással össze nem téveszthető formával akarták jelezni a megállási kötelezettséget, amely már távolról – és nem mellékesen – hátulról is felismerhető a jellegzetes formája miatt.  Oké, hogy meg kell állni, na de hol? A stoptábla hivatalos elnevezése „Állj! Elsőbbségadás kötelező!”. Az a szerepe, hogy egy kereszteződében megállítsa az egyik irányból érkező járműveket, ezáltal biztonságosabbá tegye az áthaladást. Főleg olyan helyeken alkalmazzák, ahol nehezen belátható az út, jelentősen nagyobb a keresztező forgalom, vagyis az áthajtás az átlagosnál veszélyesebb.  A stoptábláról mindenki tudja, hogy megállásra kötelez, de hogy pontosan hol kellene megállni, abban már nem ilyen nagy az egyetértés: a táblánál? A felfestett vonalnál? A kereszteződésnél?  Ha van útburkolati jel, nem olyan nehéz, hogy hol meg megálni   A KRESZ meghatározása szerint  a stoptábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésnél – a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt, ilyen útburkolati jel hiányában az útkereszteződésbe való behaladás előtt – meg kell állni, és elsőbbséget kell adni a keresztező (betorkolló) úton érkező jármű részére.  Ezt egyfelől azt jelenti, hogy kötelező a megállás, a lassítás nem elegendő, mint ahogy sokan elcsalják az előírást. A másik kitétel a arra vonatkozik, hogy hol kell megállni:  ha van vonal felfestve, akkor ott, az útburkolati jel előtt; ha nincs felfestés, akkor az útkereszteződésbe való behajtás előtt.  A lényeg, hogy útburkolati jel hiányában nem a tábla vonalában kell megállni. Hogy hol, az nincs pontosabban meghatározva. De logikus, és elvárható a járművezetőtől, hogy olyan helyen álljon meg, ahonnan belátja a kereszteződést, és közben nem zavarja az elsőbbséggel rendelkező közlekedőket.  Ha van útburkolati jel, akkor többnyire a STOP feliratot is kiírják az aszfaltra. Viszont vannak olyan esetek, amikor véletlenül vagy szándékosan összekeverednek a felirat betűi. Ilyenkor azt vették észre, hogy a járművezetők szinte mindegyike betartja a szabályt, és a különös felfestés miatt megáll a kereszteződés előtt.  Bár kétségtelenül figyelemfelkeltő ez a megoldás, mi azt javasoljuk, hogy ha hagyományos STOP felirattal és táblával találkozunk, akkor is tartsuk be szabályokat, és álljunk meg a kereszteződésben.  Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!)