Amint Michael Oeljeklaus, a ŠKODA AUTO igazgatótanácsának a termelés és a logisztika területeiért felelős tagja kiemelte: „Ma félmillió jó okunk van a büszkeségre. E termelési jubileum a ŠKODA SUPERB töretlen népszerűségét bizonyítja, amelynek dizájn- és műszaki kvalitásaival, illetve verhetetlen térkínálatával immár négy éve igazoljuk a márka igényességét a középkategóriában. Az időközben már öt helyszínen készülő SUPERB a középkategória legjobb és legsikeresebb modelljei közé tartozik, s jelentős szerepet játszik a márka hosszútávú növekedésében.” Gyártási darabszámai szintén megerősítik a márka zászlóshajójának sikerét. A 2001-ben bemutatott, majd 136 100 példányban készült első generáció utódja jelentősen megnövelte e volument, s 2008 és 2015 között összesen 618 500 második generációs SUPERB hagyta el a gyárat. A jelenlegi, azaz harmadik nemzedék 2015 márciusban érkezett, s azóta 500 ezer készült belőle. Mindeddig összesen mintegy 1,25 millió gördült le a ŠKODA csúcsmodelljéből a szerelőszalagokról. 2019-ben a SUPERB széleskörűen továbbfejlesztve és hálózatról tölthető (plug-in), új hibridhajtású változattal kezdi meg modellciklusa második felét. A SUPERB sorozat sikertörténete 1934-ben a ŠKODA 640 SUPERB modellel vette kezdetét. A típusnév eredete a latin „superbus”, aminek jelentése „szép”, „kiemelkedő” vagy „pompás”. A SUPERB név azóta a különösen igényes ŠKODA gépkocsik szinonimája, amit 1949-ig viseltek a márka luxuslimuzinjai. 2001-ben, azaz tíz évvel a márka Volkswagen-csoporthoz csatlakozását követően a cseh márka ismét elővette a gazdag hagyományokra visszatekintő nevet, amely az új idők első SUPERB-generációjával a középkategóriába tért vissza. Az OCTAVIA és a FABIA mellett a márka akkori harmadik modellsorozataként korszerű technikájával és bőséges térkínálatával győzte meg vásárlóit, s 2001 és 2008 között összesen 136 100 példányban gördült le a szerelőszalagról. A 2008-as Genfi Autószalonon már a ŠKODA SUPERB második nemzedékének világpremierjét ünnepelhettük. Az új modell még több hellyel, elegáns megjelenéssel és a legszínvonalasabb kidolgozási minőséggel csábított, s első ízben szerepelt összkerékhajtású SUPERB a kínálatban. 2009-ben érkezett a praktikus ŠKODA SUPERB COMBI. 2015-ben új mércét állított a cseh márka új SUPERB sorozatával, amelynek harmadik nemzedékének tagjaiból mindössze négy év alatt összesen félmillió készült, közülük 358 200 Kvasiny gyárában. Mindezt négy további helyszín – Aurangabad (India), Nanking (Kína), Uszt-Kamenogorszk (Kazahsztán) és Tiszasalamon (Ukrajna) – termelése egészítette ki. A SUPERB ma Európa-szerte a középkategória legsikeresebb modelljei közé tartozik, s jelentős szerepet játszik a ŠKODA márka hosszútávú növekedésében.              

Ormosy Gábort nevezte ki vezérigazgatójának a Budapesti Értéktőzsde standard kategóriájában jegyzett AutoWallis Nyrt.. A jelentős pénzügyi és vállalatirányítási tapasztalatokkal rendelkező szakember feladata, hogy segítse a régiós autós vállalat hosszú távú stratégiájának kidolgozását, valamint növekedési terveinek megvalósítását. Mint ismeretes, az AutoWallis új részvényeit februárban vezették be a BÉT-re, és a társaság vezetése májusra dolgozza ki ötéves stratégiáját, melyben azzal számolnak, hogy a csoport ebben az időszakban megduplázza tavalyi 70,2 milliárd forintos árbevételét (magyar számviteli törvény alapján, összesített, nem konszolidált, előzetes adat). A vállalat jelenleg is keresi azokat a befektetési lehetőségeket Magyarországon, Kelet-Európában és a balkáni régióban, melyek hozzájárulnak a kitűzött célok teljesüléséhez. A stratégia megvalósítása során az AutoWallis újabb márkák és piacok megszerzése, valamint új üzletágak indítása révén bővülhet. A középtávú tervek között szerepel további autóértékesítési pontok nyitása, valamint a már meglévő márkakereskedő- és szervizhálózat fejlesztése Magyarországon és a régióban. A csoport vizsgálja az iparág átalakulásával járó olyan lehetőségeket is, mint az elektromos autózás fejlődése, az önvezető autók megjelenése és a közösségi autózás erősödése. Ezek mellett az új értékesítési csatornák megjelenése is új befektetési lehetőségeket teremthet az AutoWallis számára. Ezen célok megvalósítása akvizíciók, új vállalatok alapítása, és a meglévők tevékenységének bővítése útján történhet. Ormosy Gábor számára nem ismeretlen a Wallis Csoport: tranzakciós és stratégiai tanácsadói tapasztalataira építve 2004-től a Wallis Autó Holding pénzügyi igazgatójaként, majd vezérigazgatójaként dolgozott az autós üzletág reorganizációján, ezt követően pedig a Wallis Csoport pénzügyi igazgatói feladatait látta el. A szakember tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen és az amerikai Georgetown Egyetemen végezte. 2006-ban a Magyar Fejlesztési Bank leányvállalataként alapította meg és irányította vezérigazgatóként a kkv-k EU támogatásainak adminisztrálásáért felelős MAG Zrt.-t, majd ezt követően egyebek mellett az MKB Banknál és a Veolia csoportnál töltött be vezető pozíciókat.

A legendás szedán kivitelhez most először érhető el hibrid hajtás: a modell az 1,8 literes öntöltő hibrid változatot kapta meg, de rendelhető a továbbfejlesztett 1,6 literes, 132 lóerős benzinmotorral is. Az új, kétfajta hibrid elektromos modell révén a modell kétségkívül felkavarja majd az állóvizet a dízelektől drasztikusan elforduló európai flottapiacon, de a magánvásárlók körében is minden korábbinál népszerűbbé teheti a modellt. Kérdés azonban, melyik öntöltő hibrid elektromos hajtást érdemes választani a kettő közül. Hyroyuki Tsukashima, a vadonatúj Toyota Corolla hibrid szakértője. Azzal, hogy a világ legnépszerűbb autója az, amely a világ legfejlettebb, legújabb generációs, a városi forgalomban akár 50-70%-ban tisztán elektromos közlekedést lehetővé tevő öntöltő hibrid elektromos hajtásából mindjárt két változatot kínál, óriási áttörés jöhet az európai flottapiacon és a magánvásárlók között egyaránt. Az, hogy az európai autóvásárlók (vállalati és magánügyfelek szintúgy) egyre fogékonyabbak a zöld technológiákra, és ezek közül is a valóban praktikusan, kompromisszumok nélkül használható környezetbarát hibrid elektromos hajtásra, ma már nem újdonság. A vadonatúj Toyota Corolla bemutatása azonban egészen új helyzetet, és korábban nem létező dilemmát teremt: eddig csupán az volt a kérdés, hagyományos hajtást vagy fejlett és zöld hibridet válasszunk, most azonban még akkor is felmerül egy kérdés, ha letettük a voksunkat a környezetbarát hibrid hajtás mellett, ez pedig az, hogy melyiket. Az új Toyota Corolla szedán esetében egyszerű a dolgunk, ott ugyanis csak az 1,8 literes, 122 lóerős hibridet választhatjuk, az ötajtós és kombi változatok esetében ugyanakkor bejön a képbe a 2,0 literes, 180 lóerős hibrid is. Mindkét esetben a világ legfejlettebb, negyedik generációs hibrid elektromos hajtásáról van szó, e tekintetben tehát nincs különbség a két hajtás között, így a döntést alapvetően vezetési stílusunk és preferenciáink alapján érdemes meghoznunk. Városi forgalomban mindkét hajtáslánc esetén akár 50-70%-os tisztán elektromos, károsanyagkibocsátás és fogyasztásmentes közlekedésre számíthatunk, a különbség inkább a városon kívül jön elő. Amennyiben amellett, hogy környezetbarát autót vezetünk, szeretjük a kifejezetten dinamikus, sportos autózást, érdemes a nagyobb teljesítményű, 2,0 literes változatot választanunk, míg ha a lehetséges minimumra szorítanánk a fogyasztást és károsanyagkibocsátást, akkor az 1,8 literes változat a mi optimális választásunk.  A kérdés műszaki hátterét ugyanakkor kicsit jobban megvilágítja Hyroyuki Tsukashima, a vadonatúj Toyota Corolla hibrid szakértője. Miben különböznek egymástól az 1,8 és 2,0 literes hibrid rendszerek? Csupán a belső égésű motor lökettérfogatáról van szó? „Az 1,8 literes hajtásláncot elsősorban a takarékos üzemeltetést előnyben részesítő ügyfelek számára fejlesztettük ki. A 2,0 literes egység ezzel szemben nagyobb teljesítményt, dinamikusabb vezethetőséget kínál. A két hajtáslánc közötti különbség azonban túlmutat a benzinmotorok lökettérfogatán: az utóbbi egy minden részletében új öntöltő hibrid rendszer, amely rendkívül takarékos és lelkesítő vezetési élményt nyújt.” Az 1,8 literes hibrid hajtáslánc megegyezik azzal, amivel a Prius és a C-HR fedélzetén találkozhatunk, vagy módosították a rendszert? „Az 1,8 literes hibrid alapvetően ugyanaz, mint amit a Prius és a C-HR is használ. Ugyanakkor néhány ponton kisebb mértékben áthangoltuk a rendszert, hogy még kifinomultabb működést, még intenzívebb vezetési élményt kapjunk.” Az új 2,0 literes hibrid rendszer fejlesztése során mi jelentette a legnagyobb kihívást? „Az új 2,0 literes hibrid hajtáslánc nem csupán jobb gyorsulást kínál, de a gyorsulási érzetet is intenzívebbé teszi. Elinduláskor korlátoztuk a belső égésű motor fordulatszámának emelkedését, ehelyett nagyobb mértékben támaszkodunk az akkumulátorra és a villanymotorra. Így a jármű sebességének növekedése lineárisabban követi a fordulatszám emelkedését gyorsítás során.” A fékenergia visszanyerése, az akkumulátor töltése terén mutat különbséget a két hibrid hajtáslánc? „Mivel a 2,0 literes egység akkumulátora több cellából áll, mint az 1,8 literesé, nagyobb teljesítményre képes, és több regeneratív energiát képes tárolni.” Miben tér el a 2,0 literes egység sebességváltója az 1,8 literesétől? Miért kapott az előbbi kormányra szerelt váltófüleket? „Pontosítanék: a hibrid hajtásláncban nincs sebességváltó, csupán erőátviteli egység. Az 1,8-as és a 2,0-as rendszerek erőátvitelei eltérő méretű villanymotort és fogaskerekeket alkalmaznak. A 2,0 literes hibrid hajtáslánc azért kapott kormányra szerelt váltófüleket, mert így a vezető pontosabban szabályozhatja a teljesítménykifejtést, így élvezetesebb vezetési élményben részesülhet. Az 1,8 literes hajtásláncot elsősorban a takarékos üzemeltetést előnyben részesítő ügyfelek számára fejlesztettük ki. A 2,0 literes egység ezzel szemben nagyobb teljesítményt, dinamikusabb vezethetőséget kínál.”

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. korábban már összesen 9 alkalommal hirdetett országos szemétgyűjtési akciót, legutóbb 2013-ban, amikor közel 50 ezer fő csatlakozott a mozgalomhoz és több ezer köbméternyi szemetet gyűjtöttek össze az önkéntesek. Az elmúlt években ugyanakkor évről-évre egyre nagyobb problémát okoz az illegális szeméthegyek megszüntetése. A szakemberek munkája folyamatos szélmalomharcot jelent a szemetelőkkel szemben. Általános tapasztalat, hogy az országos közutak menti pihenőhelyekben kihelyezett, az utazás során képződő kis mennyiségű hulladék gyűjtésére szolgáló konténerek és kukák mellé gyakran helyeznek ki bútort, hűtőket, háztartási hulladékot. Nagyon sok erdőszélen, akár természetvédelmi területen találnak a szakemberek sittet, elektronikai, de akár veszélyes hulladékokat is. Ezek a hulladékok, bár nem a közlekedők utazása során keletkeznek, mégis a közútkezelőnek kell azt eltávolítania. A társaság 93 mérnöksége a szemétszedési tevékenységük során évente egy kisebb megyeszékhely éves kommunális hulladékának megfelelő mennyiségű, mintegy 12500 tonna hulladékot gyűjt össze az országos közutak mellől. Ez a munka rendkívül nagy humán erőforrást is igényel, vagyis a hulladékok összegyűjtése és elszállítása nemcsak nagy anyagi terhet jelent a cég számára, hanem más tevékenységi területekről is hasznos forrásokat von el, amit az utak minőségének és biztonságának fokozására is fordíthatna. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. a tavalyi évhez képest közel a kétszeresére, mintegy 1,5 milliárd forintra növeli a szemétgyűjtési munkákhoz kapcsolódó forrásfelhasználását. A szemétgyűjtési munkákhoz kapcsolódó megnövelt keret arra is lehetőséget biztosít, hogy növeljék a hulladékgyűjtők kapacitását, további hulladékgyűjtő zsákokat helyezhessenek ki a meglévő hulladékgyűjtő edényekre, további tiltótáblákat, kamerákat helyezzenek ki pihenőhelyekre, új mobil konténereket, illetve veszélyes hulladék gyűjtésére alkalmas tárolóedények szerezzenek be. Ezen felül a társaság közfoglalkoztatott programjában résztvevő mintegy 1000 munkavállaló feladatának nagy részét az út menti területek tisztítása fogja jelenteni. A társaság nem titkolt célja, hogy a szemétgyűjtési akciókkal - kiegészülve a rendkívül sikeres TeSzedd! mozgalomhoz való csatlakozásával - érezhető szemléletváltást érjen el a közlekedőknél. Azok, akik az utak mentén illegálisan eldobják a szemetet, azok nemcsak szabálysértést követnek el vagy az útesztétikát rombolják, hanem tevékenységüknek „köszönhetően” minden más útüzemeltetési és fenntartási területről vonják el a forrásokat. Vagyis a szemetelők miatt kevesebb burkolatjavítási, kaszálási, burkolatjelfestési, táblázási, felújítási és fejlesztési munkát tud elvégezni a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Az idei, 1,5 milliárd forint értékű szemétgyűjtési munkákból például 15 kilométernyi mellékút teljes körű felújítását vagy 60 ezer tonna melegaszfalt beszerzését lehetne megvalósítani. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. a Föld Napjához kapcsolódóan, 2019. április 29-én, hétfőre tűzte ki országos szemétgyűjtési akciójának időpontját. Az önkéntesek csatlakozását 2019. április 17-ig várják a szervezők, jelentkezni a következő linken keresztül lehet: http://internet.kozut.hu/szemetszedes/.A társaság minden csatlakozó számára térítés nélkül kesztyűt, láthatósági mellényt és zsákokat biztosít, valamint gondoskodik az összegyűjtött hulladék maradéktalan elszállításáról is. Az utak menti szemétszedéshez a cég a lehetséges mértékig szakmai felügyeletet is biztosít, szükség esetén ideiglenes forgalomkorlátozást vezet be. Az idei tavaszi akcióban a társaság 93 mérnöksége, 19 megyei igazgatósága és a budapesti, központi szervezete is részt vesz, így április 29-én több ezer közutas is egyszerre dolgozik majd az önkéntesekkel a közutak menti szemét összegyűjtésében és elszállításában. A „Jobb, ha el se dobod!” kampány felhívó videója itt érhető el: https://youtu.be/HeaRDet30kU. Tegyünk együtt útjaink tisztaságáért, fogjunk össze az illegális szemetelés ellen, hogy az út menti területek tisztábbak legyenek és így az utakra is több forrást tudjon felhasználni a Magyar Közút Nonprofit Zrt.!