A Toyota japán márkakereskedéseiben megkezdte a kompakt és szeretnivaló Kirobo Mini kommunikációs partner (családi robot) országos értékesítését. A Kirobo Mini egy miniatűr kommunikációs partner, amit arra fejlesztettek, hogy társaságként szolgáljon. Ülő helyzetben csak 10 cm magas, így elfér a felhasználó tenyerében.  Fejét a beszélő felé fordítja, és képes hétköznapi beszélgetést folytatni, amit fej- és kézmozdulatokkal is kísér. Kompakt kialakításának köszönhetően a felhasználó szinte bárhova magával viheti. Az előzetes értékesítésre a kijelölt márkakereskedőknél került sor Tokióban és az Aichi prefektúra területén 2017 májusában, kezdetben olyan vásárlók felé, akik a Kirobo Minihez hasonló kommunikációs partnert kerestek maguknak. Az előzetes értékesítés emellett sokféle felhasználót célzott meg, köztük olyanokat, akik vonzódnak a szerethető termékekhez, imádnak új termékeket kipróbálni, és nyitottak arra, hogy különböző módokon leljenek örömöt a Kirobo Miniben.  A Kirobo Mini egyik jellemzője, hogy a felhasználók meg tudják osztani Kirobo Mini élményüket más felhasználókkal a "With Kirobo Mini Friend Park" hivatalos kommunikációs weblapon keresztül.  Ez a hamar népszerűvé vált oldal lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy saját Kirobo Minijük révén megosszák személyes pillanataikat másokkal, illetve információkat cserélhessenek, hogy ezzel is segítsenek másoknak felfedezni a Kirobo Mini varázsát. Az országos forgalmazás megkezdésével egy időben a Kirobo Mini már a felhasználók autójából, illetve lakásából származó információk alapján is tud kommunikálni. A Kirobo Mini bruttó kiskereskedelmi ára Japánban 43.000 jen, azaz nagyságrendileg 98.000 Ft körül alakul.  

Csak egy perc!                                                                                         A szerző felvételei Mit hőzöng? Csak bedobok egy csomagot, bírja már ki azt a néhány percet! Az út közepén leálló és a forgalmat blokkoló dobozos pilótája üvölti ezt. Napjainkban úgy hívják ezt az embertípust, hogy futár, aki akkor is a kapubejárathoz áll, ha tök üres az utca. Régen is voltak utat blokkolók, többnyire kenyeres, tejes és szeneskocsik. A városi fűtésrendszerek, a járművek és az utak változtak, az arrogáns helyfoglalás változatlan. Pontosabban vannak a folyamatos le-és felrakodás, meg a ki- és beszállás idején, meg a tartósan leállók. Utóbbiak is egyre gyakoribbak, mert egyre több utcában tárolnak donorokat, vagyis olyan autókat, melyeken van rendszám ugyan, de már soha nem fognak egyben elmozdulni, mert szétszedésre vár, így hetekig, hónapokig foglalja a közterületet, ahol egyébként bontása is történik. Verbális szint után... Ez sem újdonság, hiszen amióta ló van, meg kerék, azóta van közlekedés, ami konfliktushelyzetekkel jár. Az erősebb és nagyobb autókkal még átlagemberek is agresszívebbek, napjainkban sem ritka az erőfölényével visszaélő teherautós és közhelyszámba menő beszólása, ami nem mindig marad meg a verbális szinten... Pedig közlekedni kell, ráadásul általában autóznak az emberek, hogy viszonylag kényelmesen és a tömegközlekedési eszközöknél gyorsabban, rugalmasabban érjenek célba. És akkor ott állt az út közepén a furgon, annak ellenére, hogy bőven van hely ahhoz, ne kelljen leállítania a forgalmat. De ő nem tologat, meg centizget, másfél méternyire áll meg a járdaszegélytől, hogy addig is blokkolja a közlekedést, és annyival is tovább tartson a pakolás. Kukastop Igazságtalan lenne csak a profikat kritizálni, hiszen olykor pont őket, nem ritkán az igazán gyorsan dolgozó, szóval nem éppen szüttyögő kukásokat tartják fel parányi autójukkal, mert hogy néhány métert se kelljen gyalogolni a boltig. És ma már nem csak az autókat, hanem a bringásokat is blokkolni lehet azzal, ha a kerékpárton rakodunk... Rendszámváltás Így volt ez évtizede is, csak a díszletek változtak és alaposan kicserélődött és persze bővült a járműpark. Olyannyira, hogy a két- betű-négy szám kombinációt rég felváltotta a három betű-három számos változat, és az már az is a vége felé jár. Az idősebbek még emlékezhetnek arra, hogy 1959-től osztották a magántulajdonú személyautóknak a CA-val kezdődő hatósági jelzést. Ez a fajta tábla 35 éven át volt hivatalosan használható, mérete elől 300 mm hosszú és 90 mm széles, személygépjárműveken hátul 365 mm hosszú és 125 mm széles, teherkocsiknál, valamint pótkocsikon 230 mm hosszú és 210 mm széles volt, ami látszatra majdnem kocka alakot jelentett. Maszek vagy állami Abban egységes volt a rendszer, hogy fehér alapon fekete betűt és számot kaptak. Ennek fordítottját viselték, vagyis fekete alapon fehérrel írt jelzéseket kaptak az AKÖV, TEFU és VOLÁN-tröszt szállítójárművei. Ez nem jelentette azt, hogy minden teherautó és busz ilyen rendszámot viselt, mert más gazdasági egységek is használtak teher-, és személyszállító járműveket, például állami gazdaságok, ipari és mezőgazdasági szövetkezetek, vagy belkereskedelmi szállítási vállalatok. Legendás része volt a budapesti utcaképnek a TŰZÉP szenes kocsija, melyről tojás alakú tüzelőt pakolták kosarakba, majd cipelték a bérházak pincéjébe, amivel olykor órákon át megbénították a közlekedést. Inkább a tolatás Vita ritkán volt, mert az autósok inkább kitolattak az utcából, hiszen ki akart volna akárcsak szópárbajt is vívni három-négy nem éppen zsenge alkatú szenes-emberrel. Ők egyébként is inkább a pécsi tojásbrikett súlyát mérlegelték, mint a helyzet kulturált megbeszélésének lehetőségét. Az utcaképet egykor meghatározó lovaskocsik, Csepelek, IFA-k, Roburok, ZIL-ek és Zukok kikoptak a forgalomból, a józsefvárosi jeges és belvárosi szenes kocsik eltűntek az utakról, de emléküket őrzik napjaink szállítói. Ahogy a legális tábla helyett maszek módon lefoglalt parkolók, rakodóhelyek múltidéző művei, kukás kompozíciói, melyekre a legenyhébb kifejezés az önkényes területfoglalás, ami tilos, de örökéletűnek tűnik. Rideg roncstartás Ahogy az utcai szerelés és rideg roncstartás is, mely napjainkban sem ismeretlen, csak a kiszolgált és számkivetett autók már kiszorultak a fizetős övezetekből. Itt is csak annyi a változás, hogy azok a modellek, melyek a múlt század második felében még a városképet csúfították, azok ma akár értékes veteránok lehetnének, már ha megúszták a bezúzást a Moszkvicsok, Pobjedák, P70-esek és Zukok. Persze arányaiban és abszolút számokban jóval kevesebbtől váltak meg akkoriban a népek, mert jóval hiányosabb a járműállomány, nehezebb volt újhoz és használthoz jutni, ezért megbecsülték és sokáig megtartották a régit. Ami persze megfelelő szervizhálózat és alkatrész hiányában nehezen ment. Jóval nehezebben, mint ma, amikor ez csak pénzkérdés, már amennyiben találunk megfelelő szakit. Tájromboló vasak A szocialista korszakban is nagyon dívott a sufni tuning, de ha pontosak akarunk lenni, akkor inkább a flaszter-műhely, mert jobb híján sokan erre kényszerültek. Pedig a közterületen még a kocsimosás sem volt engedélyezett akkoriban... Ma sem igazán hatékony a rendszámtalan és városcsúfító, meg környezetkárosító roncsok begyűjtése, mert azt szinte sziszifuszi munka volt régen és ma is, mert többnyire erdőkben, mezőkön szabadulnak meg a tulajdonosok felesleges gépeiktől, melyek fiatal korukban a városkép meghatározói voltak, később pedig már csak tájromboló csontvázakként várják az enyészetet.

Az állatok óriási dugót okoztak a pályán. Időbe telt ugyanis, amíg a fenntartó ASFINAG a rendőrség segítségével befogta az állatokat, s egy rendes ajtózárral rendelkező pót állatszállító a helyszínre érkezett. Az A9-es autópálya mellett egy alagutat, a Plabutschtunnel-t is lezárták a mentés idejére, két órán át gyakorlatilag mozdulni sem tudtak az autók a sertések miatt. Az osztrák autópályák fenntartójának, az ASFINAG-nak a kamerája rögzítette a sertésbefogást. Fotó: orf.at

Az ügyészség szerdai közleményében felidézte: a vádlott 2017. február 13-án 9 óra előtt egy kamiont vezetett az M5 autópályán Budapestről Szeged felé. A jármű 83-85 kilométer/óra sebességgel haladt, amikor az autópálya 23. kilométerszelvényénél, Gyál térségében járva a férfi nem az útra, a vezetésre figyelt, hanem a rádiót próbálta új frekvenciára hangolni. Emiatt nem tartotta az út vonalvezetését, hanem a leállósávba hajtott, ahol éppen rendőri intézkedés folyt. Ott egy civil, de megkülönböztető fényjelzését működtető, de szolgálati gépkocsi állt, mögötte pedig az intézkedés alá vont autó. Az ellenőrzött jármű utasa az autóban ült, a biztonsági öve be volt kapcsolva. Az intézkedő rendőrök a járművek mellett álltak. A vádlott a kamionnal hátulról nekiütközött a leállósávban álló személygépkocsinak, az pedig a rendőrök szolgálati gépkocsijának. A személygépkocsi megpördült, majd az árokban megállt. A kamion a szolgálati járművet még maga előtt tolta, ami aztán a vadvédő hálónak ütközve állt meg. A kamion a járművek mellett álló rendőröket elsodorta. A balesetben az igazoltatott jármű vezetője, egy nő és az egyik rendőr súlyos, 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett el. A másik rendőr, egy rendőrnő a baleset során olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. Az ügyészség halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolja a kamiont vezető férfit, bűnösségéről a Dabasi Járásbíróság fog dönteni - olvasható az ügyészségi közleményben. Az eset után két nappal, tavaly február 15-én a Budakörnyéki Járásbíróság elrendelte a román állampolgárságú kamionsofőr előzetes letartóztatását. A végzés ellen a vádlott és védője fellebbezett, s 2017. február 23-án a Budapest Környéki Törvényszék megszüntette a férfi előzetes letartóztatását, így azóta szabadlábon van. MTI