Lopott autó a www.autovadasz.eu weboldal bejelentése alapján. - Rendszám:  KUC-949 -Gyártmány:  Suzuki -Típus:  SX4 -Gyártási év:  2007 -Alvázszám:  TSMEYA11S00167195 -Szín:  ezüstszürke -Lopás időpontja:  2017 február 28 -Lopás helyszíne - város:  Jaszbereny -Utca, házszám:  Jakohalmi ut 11 -Megjegyzés:  Kep sajnos nem keszult

A közlemény szerint a parkoló bővítése és felújítása miatt az Árpád hídról érkezők nem tudnak behajtani a parkolóba, megfordulni a parkoló előtti buszfordulóban lehet.  A terület várhatóan 2017. május 31-éig munkaterület lesz, ezért a tiltott helyen parkoló gépjárműveket a kivitelező vállalkozó elszállíttatja - tették hozzá.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya elemezte az idei évben bekövetkezett közúti baleseteket és a személyi sérüléses balesetek megelőzése érdekében prevenciós ellenőrzés-sorozatot indított el. Az akciósorozat Győrben, Hegyeshalomban az M1-es autópályán és Dunaszigeten folytatódott 2017. március 3-án 19 órától. A rendőrök olyan helyszíneket kerestek fel, ahol a közelmúltban vagy személygépjárművek egymással, vagy gépkocsi kétkerekűvel történő ütközése során súlyos vagy tragikus kimenetelű közúti közlekedési baleset történt. Az ellenőrzés első szakaszában az ittas gépjárművezetők kiszűrése érdekében úgynevezett „villám ittas” akciót folytattak Győr belterületén, több helyszínen. A rendőrök az ellenőrzést a finn módszerrel hajtották végre, azaz egy-egy autót csak néhány másodpercre állítottak meg. Amennyiben a sofőrnél alkalmazott alkoholszonda negatív értéket mutatott, a gépjármű vezetője késlekedés nélkül indulhatott tovább. Az ellenőrzés másik szakasza – amelyet Győrben a személy- és kisteherautót vezetők, míg a hegyeshalmi határátkelési pont közelében az M1-esen a kamionosok tekintetében folytattak - az elalvásos balesetek megelőzését célozta. Ennek során a megyei rendőr-főkapitányság Baleset-megelőzési Bizottságának szakemberei hasznos tanácsokkal és egy biztonságot növelő jelzőkészülékkel ajándékozták meg a megállított sofőröket. A rendőrök egy olyan készüléket adtak át a gépjárművezetőknek, amely sípoló hanggal figyelmezteti a fáradt sofőröket arra, hogy alvás közeli állapotba kerültek. A következő helyszínen Győrben és később Dunaszigeten is kerékpárosokat ellenőriztek a prevenció jegyében. A rendőrök a vizsgált kerékpárosokat szintén egy hasznos oldaltávolságot jelző készülékkel ajándékozták meg. Ez az eszköz a kerékpárra szerelve lézerfénnyel jelzi a gépjárművezetőknek, hogy mekkora oldaltávolságot kell tartaniuk a kétkerekűvel közlekedők biztonságos kikerüléséhez.   (police.hu)

Több, mint emléktárgy Nem idegen tollakkal ékeskedik, ráadásul nem is kevéssel Dittel Gábor, aki vitrinében őrzi azokat a pennákat, melyekkel fontos megállapodásokat írt alá. A fontos jelző ebben az esetben szakmai közösséget jelent, a neve pedig NiT Hungary, mely több kontraktust is fémjelez. A megállapodások aláírása tényleg ünnepi pillanat és csak néhány percig tart, de előkészítése több hónapos munka és több évtizedes tapasztalat, amihez megfelelő ember kell a megfelelő időben. Nincs sok belőlük, és pláne kevés az olyan, aki egy egész szakmai alágazat érdekeit képviselte, képviseli: Dittel Gábor közel három évtizede ügyvezető főtitkára a NIT Hungary-nek, melynek tagsága jelenleg több mint 3400 vállalkozást és 20 ezer járművet jelent. Ahogy az ügyvezető főtitkár fogalmaz, mindig konstruktív szakmai ellenzékként igyekeznek javaslatokat megfogalmazni tagjaik érdekében, hogy azok nyugodt és kiszámítható gazdasági, valamint adókörnyezetben működhessenek, miközben befizetéseikkel csökkentik a társadalmi terheket. Tábortűz, nem csak melegedésre Írtak már alá megállapodásokat üzemanyag-társaságokkal, hogy beszerzés társulással kedvezményes gázolajhoz segítsék tagjaikat, akiknek adójogi és képviselői szolgáltatást is nyújtanak. A tartós sikerhez az is kellett, hogy sok más kortársához hasonlóan már fiatalon megtalálja érdeklődési területét. A gépész végzettségű Dittel Gábor (1954) megtanulta, hogy nem csak melegedni kell a tábortüzeknél, hanem tenni is valamit a közösség érdekében. Ezt a tulajdonságát és képességét jól hasznosította már az 1980-as években, amikor egy szakmai közösségbe került. A Kisiparosok Országos Szervezetében (KIOSZ) képviselve volt valamennyi szakma, mert a maszekokat szabályozó 1977-es ipartörvény kötelezővé tette a KIOSZ tagságot. Céhkorszak után átszervezés A hőskorban, még a múlt század elején céhekbe tömörültek az azonos érdeklődésű optikusok, cipészek, festők, ám a szocialista pártirányítás idején átalakították a szervezeteket, mindent szakmát egybe gyúrtak, a tagság viszont a szakmai kötődést forszírozta. Ekkor Dittelt bízták meg az új szervezeti forma kialakításával. A nyolcvanas évben 140 ezer fő volt a tagság, ebből 1987-ben már 60 ezerre nőtt a fuvarozók száma. Akkoriban alakultak a KIOSZ fuvarszervezők, mint a taxiscégek elődei, az igazi magánfuvarozás pedig 1982-tól indult. Akkoriban még maradtak korlátok, hiszen csak egy öttonnás autóval és csak lakossági szolgáltatást lehetett nyújtani, ebben az időben jöttek létre a magán-teherfuvarozók, olyanok, mint Havanna teher, ekkor kezdett hódítani a 27 megás CB rádió, ami segítette a hatékonyabb működést. És ekkor vált szükségessé a szakmai tagozódás: a KIOSZ-on belül létrejött az országos személy-, és teherfuvarozók szakmai tagozata, mely ütőképes személyeket sorakoztatott fel a küldöttválasztáson. Ennek is köszönhető, hogy 1988-tól minisztériumi kezdeményezésre elindult a liberális jogszabályalkotás egyeztetése és véleménykérése törvényalkotás előtt. Piacliberalizáció, érdekvédelem 1989 január elsejétől életbe lépett szabályozás szerint már mindenki annyi járművel szállíthatott árút és személyt, amennyi eszköze volt. A vállalkozások külföldi tevékenységét segítette az érdekvédelmi szervezet, mellyel az erősen korlátozott devizakeret ellenére osztrák schillinghez és nyugatnémet márkához juthattak a sofőrök. Az elszámolásos alapon történő valutahasználat ellenőrzését és a járat ellátási konstrukciót a NiT Hungary bonyolította, először csak a Fővárosban, 1993-tól pedig már vidéken, elsőként Székesfehérváron is működött iroda. A NiT Hungary nagy lépés volt a tagság véleményének és igényének figyelembe vevő érdekképviselet történetében. Ahogy Dittel Gábor ügyvezető főtitkár az Autószektornak elmondta, a következő reformlépést a közlekedési engedélyek szétosztása jelentette: ez mind az osztrákok, mind a magyarok esetében korlátozott számú tételt jelentett. 1989 előtt csak állami cégek között kellett és lehetett elosztani a közlekedési engedélyeket, pedig ekkor már magánvállalkozások is igényelték, de nem jutott nekik, mert azt soron kívül, bőrönddel mind elvitte a Hungarocamion. Természetesen nagy volt a felháborodás, erre létrehozták az engedélyelosztási rendszert. Nincs kikötés! Dittel Gábor ekkor is ügyes stratégiát alkalmazott: hajón rendezték meg az érintettek találkozóját, és addig nem kötöttek ki, amíg nem született megállapodás. Hasonló diplomácia megoldást, de eltérő járművet alkalmazott Dittel később is: a korábban Brezsnyev által is használt Ikarus tárgyalóbuszban ingáztak és tárgyaltak Budapest és Szentendre között, a megállapodás aláírásáig csak ebédelni álltak meg a Pilisszentlászlói Rigó étteremnél. A tárgyalásoknak köszönhetően a magánvállalkozók is felismerték az erős közös képviselet szükségességét. Amikor egyre nehezebb lett az engedélyek elosztása, akkor jött a Ro-La vonatos korszak, ami azt jelentette, hogy az osztrák szakaszt vasúti kocsikon tették meg a kamionok, mert már nem volt elég a 4700 közúti engedély. Ekkor szigorították a fuvarozási tevékenység feltételrendszerét. Vámügyek, bankgaranciával Nulláról indult az 1989-ben alapított és 125 vállalkozást tömörítő egyesület, melyet nulla forinttal jegyeztek be 1990-ben. Már az induláskor adódott új feladat, hiszen sok nehézséget és költséget jelentett a határállomáson működő spedicióktól a vámgaranciák megszerzése, ezért Dittel Gábor 1992 elején elment Arnold Mihályhoz azzal az ötlettel, hogy a NiT Hungary vállalná a bankgaranciát tagjainak. A VPOP a vezetőivel történt konzultáció után az országos vámparancsnok azt mondta, hogy amennyiben a szakmai egyesület szerez 15 millió forintnyi bankgaranciát, akkor engedélyezik. Dittel letárgyalta az ügyletet egy bankkal és ezután működött a rendszer, melynek lényege, hogy a NiT Hungary tagok által befizetett havi ezer forintokat mindaddig a hitelező banknak utalják, amíg a 15 milliót le nem törlesztik. A megoldás kidolgozását természetesen alapos elemzés előzte meg, ebből kiszámítható volt a kockázatminimalizálás, majd az egyedi megállapodása a VPOP-val, ami viszont sértette a vám spediciók érdekeit. Nem is maradt reakció nélkül az eset, erről az Adrián pihenő ügyvezető főtitkárt telefonon tájékoztatta jogász kolléganője, a lényeg, hogy felmondták a megállapodást. Ám Varga Mihály pénzügyminisztériumi államtitkár segítségével végül törvénybe iktatták a rendszert, ami sokáig jól működött, de az Európai Unióba történő belépéskor feleslegessé vált ez a fajta vámtevékenység: 2004. április 30-ról május elsejére virradóra évi jelentős folyamatos bevételtől esett el a NiT Hungary, mely a kötelező biztosítások ügyletekhez tagjai számára való nyújtáshoz megalapította a NITRisk Kft-t, de ez már nem egyesületi, hanem, gazdasági formában működhetett. Problémás buszágazat A teherfuvarozáshoz hasonlóan van még mit ma is megoldani a személyszállítás területén is, mert amikor privatizálták a Volán vállalatokat, akkortól vállalkozói engedéllyel bárki működhetett a piacon, többnyire egyéni vállalkozóként., akár közszolgálati személyszállítóként is. Az erős piacvédelmi intézkedések miatt öt uniós tagországban regisztrálni kell adójogilag a vállalkozásnak, bevallást kell adniuk, igaz, a szolgáltatás után az áfa visszaigényelhető. Ha ezt aktualizáljuk, akkor ez azt jelenti, hogy a velencei karneválra Szlovénián keresztül közlekedő busznak a sofőr minimálbére mellett az arra az útra eső szolgáltatás után áfa fizetési kötelezettség is életbe lép. Napjainkban újabb terhek nehezednek a fuvarozókra, mert több uniós tagország is a minimálbért ír elő a területén történő áthaladáskor, miközben mindezek ellenére Magyarország nem él a viszonosság lehetőségével és nem alkalmazza az osztrákok, németek és franciák által bevezetett kiküldetési irányelvet. Igaz, a franciák csak akkor írják elő, ha például a magyar vállalkozó busza utasokat vesz fel náluk. Az egyeztetéseknél abból adódnak nehézségek, hogy például az osztrákok egy kalap alá veszik a buszvezető szakmát a kőművessel, takarítóval és pincérrel... A turizmus érdeke A diáktúrákkal kapcsolatban azt javasolja Dittel Gábor ügyvezető főtitkár, hogy ha az iskola igazgatója kérjen a megrendelt buszról műszaki állapotfelmérés-megfelelési igazolást kér, ami kb. 25 ezer forintot jelent tovább kell számlázni, további többletköltségként jelentkezhet a beiktatott pluszszállás, de a biztonság mindennél fontosabb, ám a túlszabályozással nem szabad átesni a ló túloldalra. Aktuális feladata a szakmai szervezetnek, hogy ne lehetetlenítsék el a városnéző és turistabuszok közlekedését és megoldásra vár parkolásuk is, az ügyvezető főtitkár szerint egyáltalán nem szolgálja az idegenforgalom fejlődését a turistabuszok városból való kitiltása. Leltár és naptár Nulláról indult a tagok igényeinek figyelembevételével működő szakmai szervezet, mely napjainkban 2,5 hektáros területet, üzemanyagtöltő állomást, irodaházat és még egyéb ingatlant birtokol. Komolyan foglalkozik a továbbképzéssel és közlekedésbiztonsággal is: rangos eseménnyé nőtte ki magát az Öt tengelyen biztos kézzel verseny. A nonprofit szervezet tulajdont szerzett a Zsámbék határában 3,5 milliárd Ft beruházással felépített Driving Camp-ben, a vezetéstechnikai oktatóközpont és pálya 25 százalékos részvénypakettje az induláskor százmilliót ért, és ezt egy nonprofit szervezet birtokolja. Évek óta sikeres a BUSZEXPO, melyet idén április 26-án rendeznek meg. Rangos esemény lesz az immár XVI. fuvarozó vállalkozók farsangi bálja, melyen 300 vendég vesz részt a Mariott Hotel nagytermében. NiT Hungary küldetés A közúti közlekedési szolgáltatást végzők legnagyobb regisztrált taglétszámú szakmai tömörülése, mely az árú-, és személyszállító magán-, és társasvállalkozások, valamint az egyéb belföldi és nemzetközi tevékenységet végző fuvarozó vállalkozások hiteles és hatékony érdekképviselete, azzal a feladattal, hogy feltárja és értékelje tagjainak az általános gazdasági, illetve fuvarpiaci környezetből eredő igényeit és elvárásait, aktuális, valamint várható változásait.