Sebestyén Mária elmondta: az első információk szerint a balesetnek három könnyebb sérültje van. A forgalom a leállósávban haladhat, a belső sávokat lezárták.      A katasztrófavédelem arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az érdi hivatásos tűzoltók munkáját a baleset helyszínén a martonvásári önkéntes tűzoltók segítették, akik felitatják a kifolyt motorolajat. Az Útinform a jelentős torlódás miatt azt javasolja, hogy aki teheti, Tárnoknál a 7-es főút felé kerüljön.

Hívnak telefonon. Szeretnék zenét váltani. Miről is szól az a hirdetőbála az út szélén? Csak gyorsan válaszolok erre az üzenetre. Rengeteg módon tudnak megzavarni minket vezetés közben. Ilyenkor átlagosan 4,6 másodpercre vesszük le a tekintetünket az útról, ami 90 km/órás sebességnél annyit jelent, hogy egy focipálya hosszával megegyező távolságot teszünk meg, gyakorlatilag csukott szemmel. Olykor az is előfordul, hogy előre nézünk, de a figyelmünket mégis más gondolatok kötik le. Egy olyan eszköz használata, amelyhez nincs szükség a kezeinkre, jóval kevésbé vonja el a figyelmünket, de még így is megzavarja a koncentrációnkat. Az evés, az ivás, a navigációs rendszer beállításainak módosítása mind igen gyakori tényezők, amelyek elvonják a figyelmünket. Fotó: Toyota  Több tanulmány is megállapította már, hogy azok a vezetők, akiket éppen megzavart valami, négyszer nagyobb valószínűséggel lesznek egy esetleges baleset résztvevői, mint azok, akik a vezetésre összpontosítanak. Akik pedig üzeneteket írnak vezetés közben, tízszer nagyobb eséllyel szenvednek közúti balesetet, mint azok, akik folyamatosan az útra fókuszálnak.  „A biztonsági asszisztensek segítséget tudnak nyújtani, de ugyanilyen fontos az is, hogy az autó egyik funkciójának használata se zavarja meg a vezető figyelmét. Az autótervezés folyamatának egyik fontos részeként mindig nagyon nagy figyelmet szentelünk annak, hogy elkerüljük a zavaró elemek használatát. Ha egy funkció használata túlságosan elvonja a vezető figyelmét az útról, akkor annak kezelését nem az érintőképernyőn keresztül kell elérhetővé tenni.” – avat be Tjark Kreuzinger, a Toyota európai biztonsági kutatásokért és technikai kérdésekért felelős vezetője. „Ezért választjuk a biztonság szempontjából kritikus beállítások kezeléséhez a fizikai gombokat az érintőképernyő helyett. Amikor egy érintőpanelt használ, akkor oda kell pillantania, hogy lássa milyen funkciót szeretne kezelni, míg egy gombot anélkül is meg tud nyomni, hogy oda kellene néznie. Azt sem engedjük, hogy a hosszú szövegek úgy jelenjenek meg a képernyőn, hogy nem egyben láthatók, hanem ki kell várni, amíg tovább gördülnek. A célunk a balesetmentes és biztonságos helyváltoztatás. Éppen ezért a Toyota olyan kezdeményezésekben vállal szerepet, amelyeknek eltökélt célja a vezető koncentrációjának megzavarását minimálisra csökkentő funkciók kifejlesztése. Számos kutatási projektben veszünk részt például annak érdekében, hogy jobban megértsük a vezető megzavarásának megjelenési formáit. Annak érdekében, hogy olyan funkciókat fejlesszünk, melyek segítik a vezetőket az ilyen helyzetekben, fel kell ismernünk azt, hogy pontosan mi és hogyan zavarja meg őket, ez pedig nem kis kihívás. Olyan külső szervezeteket is támogatunk, amelyek az új autók vezetőket megzavaró funkcióinak vizsgálatára és értékelésére dolgoznak ki folyamatokat.” – teszi hozzá Kreuzinger. Az ADAS (Advanced Driver Assist Systems – fejlett vezetőtámogató rendszerek) technológiák képesek biztonságosabbá tenni a vezetést azáltal, hogy beavatkoznak, amikor a vezető hibázik. Az automatikus vészfékrendszer (AEB) megállítja az autót, ha a vezető nem észleli az ütközés kockázatát, míg a sávtartó rendszer (LKA) segít az autót a sávban tartani. „Azon dolgozunk, hogy a legtöbbet hozzuk ki a különböző technológiákból a balesetek elkerülése vagy azok következményeinek csökkentése érdekében. Ugyanakkor az autó még mindig nem tudja teljesen átvenni az irányítást a vezetőtől.” – mutat rá Kreuzinger. A megoldás nagyon egyszerű: a szemeket az úton, a kezeket pedig a kormányon kell tartani, és jobban meg kell szervezni a tennivalóinkat – még azelőtt kell enni, vagy elintézni a telefonhívásokat, mielőtt autóba ülnénk, vagy ha mégis halaszthatatlan teendő adódik, akkor félre kell állni. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Európában évi tízmilliósra tehető az olyan autók száma, melyek rendszám nélkül utaznak a tehetősebb országokból a szegényebbek felé. Ezt nem csak a transzkontinentális autópályák horrorkaravánjai, hanem a statisztikák is alátámasztják, és ezt igazolják a román, bolgár, szerb, ukrán, meg persze a magyar adatok is. Kemény számok A KSH adatai szerint a közel négymilliós személygépkocsi állomány átlagkora már majdnem tizenöt év. Dr. Lukács Pál szakértő több tízezerre becsüli a külföldről tréleren behozott sérült, hibás, vagy teljesen roncs gépkocsi számát, melyek már csak donorként szolgálnak. Ezeket soha nem akarták forgalomba helyezni, tehát nem eladásra, hanem kifejezetten bontásra vásároltak és hoztak Magyarországra. Márpedig a donorok maradványát is el kell temetni valahol, méghozzá szakszerűen és törvényesen. Sokat szabályosan dolgoznak fel                         Fotó: Boros Jenő Kényszerpályán Tovább romlott a helyzet, mert egyre többen illegálisan szabadulnak meg feleslegessé vált autóiktól. A történet általában úgy kezdődik, hogy az öreg járművet már nem érdemes tovább használni, karambol miatt helyreállítani. A fejszámolások kijelölik a kényszerpályákat, amik közül az utolsó tulajdonos választ. A normális törvényes menetrend a következő: ha valaki meg akar szabadulni autójától, ami már nem kell senkinek, akkor elviheti egy dedikált – megfelelő engedélyekkel rendelkező regisztrált – bontó-hulladékkezelőhöz, ahol felmérik állapotát, megmérik súlyát és megmondják, hogy mennyit adnak érte. Általában nem sokat, ami persze nem bontósokon múlik, hiszen az is számít, hogy mit lehet belőle kimenteni, mert utána már veszteséges a tevékenység: a maradékot az előírásoknak megfelelően kell elhelyezni és feldolgozni. Közterületen pusztultak             Fotó: Boros Jenő Ingyen sem kell A fém tőzsdei termék, londoni árából levonhatunk 40 százalékot és akkor jön a valóság: volt már az acél kilója 50 forint, meg 5 forint is, jelenleg például az egyik meghatározó budapesti hulladékátvevő/kezelő telep bontási átvételi igazolás kiadása mellett 30 forintot fizet a nála leadott roncsautó minden kilójáért. Egy átlagos autóért akár 50 ezer forintot is adhatnak, de akár pénzt is kérhetnek a kinyerhető alkatrész maradványérték nélküli autóért. Ezekben ugyanis ugyanúgy ott van az üzem- és segédanyagokból képződő veszélyes hulladék, amit így is-úgyis el kell távolítani és megfelelően kezelni szükséges. Többezer utcára kerül                                      Fotó: Boros Jenő Szárazra fektetés Különbözik az árképzés az alkatrészre hajtó bontósoknál és a roncsok feldolgozását végző shreddereket üzemeltető, szerkezeti anyagokra hajtó hulladékosoknál. Utóbbiak a hulladékok világpiaci árának megfelelő kilós áron veszik át a roncsautót, ennek árszintje van most 30 Ft/kg körül. A bontós a fiatalabb roncsokra hajt, amiből kibontható alkatrészt remél, nyilván neki a 19 éves magyar roncs nem üzlet, az ilyenekkel nem feltétlenül küzd meg. Ott lehet hagyni nála, amennyiben az ember megfizeti az ezekben a roncsokban is meglévő veszélyes hulladékok kezelését, amely betöltési mennyiség függvényében akár 20-40 ezer Ft is lehet. További költséget okoz a hasznot szintén nem hozó szélvédők kibontása, a gumiabroncsok leszerelése és hasznosítóhoz eljuttatása, nem beszélve az ajánlott, de általában ki-/le nem bontott műanyag alkatrészekről. Pedig ezeket is lehetne hasznosítani, ha lenne rájuk keresleti piac… "Másik megoldás" Amennyiben az autó utolsó útja legális roncsfeldolgozóba vezet, akkor kinyerik a használható és garanciával, számlával értékesíthető alkatrészeit, a többi tisztán hulladék lesz. Mindegyikkel van munka, ami költséget jelent a felvásárló bontósnak, pláne a legálisnak, akinek több előírást kell betartania, mert a szabályos „szárazra fektetés” macerás tevékenység. Külön kell lefejteni a kenőanyagot, benzint, hidraulika olajat, klímagázt és persze hatástalanítani a légzsákok pirotechnikai tölteteit, stb. Amennyiben megállapodtak, a tulajdonos igazolást kap arról, hogy törvényes keretek között vált meg járművétől, amit hivatalosan kivonathat a forgalomból: ezzel mentesül a kötelező biztosítás és a teljesítmény adó fizetésétől. Aztán van aki „okosban” szerzi meg feleslegessé vált autójának „halotti anyakönyvi kivonatát”: roncsjelölt kocsiját eladja egy illegális bontósnak, aki kér 3-4 napot a munkálatokra, egészen pontosan a nyomtalan eltüntetésre, majd jelzi a tulajnak, hogy mehet a rendőrségre és bejelentheti, hogy ellopták az autóját. Hivatalosan 2-3 hónap múlva kap határozatot, melyben értesítik az eredménytelen nyomozásról, ezzel már mehet a kormányablakba és intézheti a forgalomból való átmeneti kivonást. Felfalja a természet és viszont                     Fotó: Boros Jenő Kollektív kár Lehet, hogy valamivel többet kaszált, mintha legális bontóval intézte volna a temetést, viszont kockáztat, hiszen a 3-4 napos várakozás alatt sok mindent történhetett autójával, vagy rendszámával: enyhébb esetben fizetetlen csekkeket kaphat tilos parkolásért, gyorshajtásért, komolyabb esetben cserbenhagyásért, akár személyi sérülést okozhatnak „halálra ítélt” járművével. Ez az ő kockázata, de jut nekünk is a kárból, nem is akármennyi. Dr. Lukács Pál szakértő szerint a magyarországi járműállomány változása is jelzi, hogy évente százezernél több autó kerül roncstelepre, ám ennek csak töredéke legálisan, amit azt mutatja, hogy tavaly is húszezres nagyságrendben adtak ki bontási engedély átvételi igazolást. És még nem számoltunk a külföldről importált használt autókkal, melyekből többtizezer donornak érkezett Magyarországra és soha semmilyen statisztikában nem szerepel. Egytonnás autóval számolva is hatalmas mennyiség kerül árokpartra, erdőbe, vagy más közterületre, így születnek illegális gumihegyek és szemétlerakatok. Konyhaszekrényes ügyek Világszerte dúl a katalizátor lopás, mert az utcán parkoló autóról 2-3 perc alatt lehet levágni a drága alkatrészt, ami nemesfémtartalmának köszönhetően népszerű a tolvajok között. Egyre gyakoribb az is, hogy a meghirdetett használtautót megveszi, kifizeti és el is viszi egy kompánia, mely félóra múlva azzal hívja fel telefonon az eredeti tulajdonost, hogy rossz az általa eladott kocsi, nincs benne katalizátor, szóval viszik vissza kocsit és kérik a pénzt. Azt pedig nehéz bizonyítani, hogy eladáskor még komplett volt az autó, csak közben szabadították meg drága alkatrészétől. A tulajdonosnak egyébként sincs sok esélye vitára, mert a vevő érvelését 2-3 konyhaszekrény méretű tesó is nyomatékosítja. Gyüjtők kedvence a katalizátor Feketéből, szürke, majd fehér arany A drága alkatrészből később kinyerik az értékes fémet, néhány ezer forintért eladják orgazda fémgyűjtőnek, aki már nagyban értékesíti az összegyűjtött alapanyagot, melyet aztán kamionnal visznek külföldre, ahol beolvasztják. Így lesz a feketéből szürke, majd fehér alapanyag, miközben sokan több lépcsőben nyertek az üzleten, csak a tulaj bukott hatalmasat, hiszen katalizátor nélkül nem használható autója, pótlása pedig akár milliós tételt jelenthet, miközben autója alig ér többet. Az ország is forrást veszít, hiszen az értékes alapanyag akár itthon is hasznosítható lenne, de a bontókba általában katalizátor nélküli autók kerülnek. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Azt írták: az autópálya kivezető szakaszán sokan autóznak Nyíregyháza irányába; Bag térségében, a 38-as kilométernél három személyautó ütközött össze, csak egy sáv járható. Ugyancsak több kilométeres a torlódás az M5-ös autópályán Röszke felé. A 98-as és a 105-ös kilométer között egy új terelés kiépítését végzik, és csak egy sávot használhatnak az autósok. Kitértek arra is, hogy nagyon erős a péntek délutáni forgalom az M7-es autópályán a Balaton felé vezető oldalon, az M1-es és az M7-es autópálya közös szakasza után. Szintén telítettek a sávok az M0-s autóúti csomóponttól az érdi és a martonvásári szakaszon. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!