Szombatonként a világ 10 legszebb villamosvonala közé választott 2-es villamos vonalán az N2-es nosztalgiavillamosról tekinthető meg a világörökségi helyszínként is számon tartott Duna-part. Vasárnaponként az N19-es nosztalgiavillamossal utazva a budai rakpartról láthatjuk a pesti oldal panorámáját és a budai történelmi fürdők műemlék épületeit; a villamos a Deák Ferenc térről indul, majd a Szent Gellért tértől a 19-es villamos vonalán halad a Katinyi mártírok parkjáig. Szeptemberben is minden vasárnap a nosztalgiavillamosok mellett a Deák Ferenc térről indulva körjáratként viszi az érdeklődőket az N109-es nosztalgiabusz a Deák Ferenc tér - Erzsébet tér - Budai felső rakpart - Margit híd - Nyugati tér - Bajcsy-Zsilinszky út - Deák Ferenc tér útvonalon. A vonalon az IK180-as csuklós nosztalgiabusz mellett az IK630-as kabrió busszal is lehet találkozni: a 37 fő utazására is alkalmas, nyitott utastérrel rendelkező autóbusz a múltban is a legnépszerűbb városnéző buszok közé tartozott. A korábbi években megszokott járművek mellett új, úgynevezett retrójáratok is indultak az idei szezonban, amelyek normál díjszabással vehetők igénybe. Rendszeres retrójárat közlekedik szeptemberben is minden szombaton és vasárnap R158 jelzéssel a Széll Kálmán tér és a zugligeti Libegő között. A járaton a BKV múzeumi jelleggel felújított Ikarus 260-as és Ikarus 415-ös típusú autóbusza közlekedik. R47-es jelzéssel retróvillamos közlekedik a Deák Ferenc térről Budafok, Városház térre szeptember 21-én a BKV Budafok kocsiszínben tartandó nyílt napjához kapcsolódva, és ezen a napon fotósok számára indított pótkocsis nosztalgiavillamossal is készül a BKK. Ezzel kapcsolatban részleteket a BKK honlapján, illetve Facebook-oldalán olvashatnak majd az érdeklődők. Retróautóbuszjárattal emlékezhet az utazóközönség az egykori 3-as buszra szeptember 7-én, szombaton a Móricz Zsigmond körtér és Nagytétény, ipartelep között, a mai 33-as autóbusz útvonalán közlekedve. Szeptember 14-én retró-trolibuszjárat közlekedik R74-es jelzéssel a 74-es trolibusz útvonalán; a legendás szovjet gyártmány ZIU-9-es trolibusz a vonal meghatározó típusa volt évtizedeken keresztül. A nosztalgia és retrójáratok közlekedéséről további információk a BKK nosztalgia aloldalán érhetők el.

A Datahouse adatai alapján a kivonások után a személyautók piaca 20 százalékkal, a kishaszongépjárműveké 39 százalékkal bővült. A kivonás utáni kumulált darabszám az előbbieknél 84 405, utóbbiaknál 14 858. Az elektromos autók növekedése ugyanakkor csupán 16 százalék volt 124 járművel, a 67 forgalomba helyezett plug-in hibrid autó pedig 12 százalékos visszaesést jelent tavalyhoz képest. Az MGE a magas áraknak tulajdonítja, hogy a fejlődő töltőhálózat ellenére megtorpant a bővülési ütemük. A nagyhaszonjárművek és az autóbuszok forgalomba helyezése is mérséklődött, 45 és 44 százalékos a visszaesés, a kumulált darabszám 3978 és 362. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az autóbuszok piaca szűk, havonkénti változásai ezért olykor jelentősek, a folyamatokat az éves adatok jobban mutatják. A nagyhaszonjárműveknél a tavalyival azonos mértékű teljesítést valószínűsítettek 2019-re, míg a személy- és kishaszongépjárművek az időarányos adatok alapján túl is teljesíthetik az előrejelzéseket. A személygépjárművek esetében az idén összesen 160 ezer forgalomba helyezéssel számolt az MGE a januárban kiadott előrejelzésében.

Négy területen kell jól szerepelni Az ICDP kutatói megvizsgálták az utóbbi húsz év próbálkozásait, azok alapján pedig arra jutottak, hogy négy területen kell sikeresnek lenni, ha az adott márka hosszú távon is jelen akar lenni Európában. Az első terület a márka meghatározása. Ez alatt elsősorban azt értik, amit a vásárlók gondolnak a márkáról. Ki a célközönség? Miben más a termék, mint a többieké? Legalább ilyen fontos a figyelem felkeltése? Gondoljunk csak a Teslára, még évekkel azelőtt, hogy elindult volna a tesla.hu, ahol megrendelhetjük autónkat, már minden minimális szinten tájékozott magyar tudta, hogy mi is az a Tesla. Szintén nem elhanyagolható a piacra lépés módja. Maga a gyártó lép a piacra és közvetlenül teremt kapcsolatot a vásárlókkal, mint ahogy tette egykor a Daewoo és teszi most a Tesla, vagy egy importőrre bízza a piacralépést, mint a mára már kivonult Hummer és a jelenleg is aktív SsangYong is. Az utolsó terület, aminek megtervezése a hosszú távú siker egyik kulcsa, nem meglepő módon a szervizhálózat kiépítése. Saját szervizek, vagy egy kereskedő szervizhálózatát használjuk? Ez és még számos egyéb kérdésre kell jó előre választ találni, ha egy márka sikereket akar. Az utóbbi húsz év piacra lépéseit egyébként elsősorban ázsiai volumen-márkáktól láthattuk. Többségük az importőr vezette piacra lépést választotta és a SsangYong kivételével egytől-egyig sikertelenek voltak, nem érték el a belépés előtt kitűzött céljaikat. Így járt a Tata, a LandWind vagy a Shuanghuan is. Nem is halott róluk? Nem véletlen. Persze vannak, akik sikerrel jártak. A Dacia például sikeresen alapozta meg jövőjét Európában az újra-belépéssel, bár értelemszerűen nekik könnyebb dolguk volt, hiszen maga a márka nem volt ismeretlen számunkra, ajánlataik nem igazán találtak versenytársra a célközönségük körében, a Renault hálózat támogatásával pedig minden adott volt a sikerhez. Hasonló a helyzet a DS-sel, bár ők még a folyamat elején vannak és komolyabb közvetlen konkurenciával is kell megküzdeniük a prémium szegmensben. Persze a siker számukra sem garantált, gondoljunk csak az éppen kivonuló Infinitire. A tapasztaltok alapján az ICDP kutatói összegyűjtötték azokat a kulcsfontosságú tulajdonságokat, amikre szükség van a sikeres piacra lépéshez Európában: A márka legyen valóban erős a hazai piacán A többi márkához képest jól meghatározott termékek Megfelelően széles termékpaletta Jól kiválasztott célközönség Az ideális helyi partnerek kiválasztása Jól működő helyi szervezet, ami képes gyorsan reagálni a piac változásaira Ha a fentiek megvannak, jó esély van a sikerre. Kiváncsian várjuk a jövő próbálkozásait és az aktuális piacra lépések fejleményeit. A Tesla, ha a globális piacon fenn tud maradni, minden bizonnyal nálunk is sikeres lesz. De vajon így lesz ez a DS-sel is? Néhány év és kiderül!  

Júliusban 1,33 millió autót helyeztek forgalomba 27 európai országban, 1,2 százalékkal többet a 2018 júliusi 1,31 milliónál. Az év eleje óta 9,72 millió autót helyeztek forgalomba, 2,5 százalékkal kevesebbet a 2018 első hét havi 9,98 milliónál. A júliusban forgalomba helyezett járművek között a benzinüzeműek aránya 59 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 56 százalékról, a dízelek aránya pedig 31 százalékra csökkent 36 százalékról. Az akkumulátoros elektromos autókat (BEV), a plug-in hibrid-elektromos (PHEV) és hibrid-elektromos (HEV) autókat is beleértve az alternatív hajtású járművek 7,4 százalékos részarányt értek el a forgalomba helyezésekben az idén júliusban a 2018 júliusi 5,8 százalék után. Alternatív hajtású autót 96,6 ezret helyeztek forgalomba Európában, 29 százalékkal többet, mint 2018 júliusában. A BEV-autók forgalomba helyezése 98 százalékkal emelkedett 23,2 ezerre. A PHEV autók forgalomba helyezése 22 százalékkal csökkent 11,6 ezerre, a HEV-autóké 27 százalékkal nőtt 56,8 ezerre. A legnépszerűbb BEV-autó a Renault Zoe volt júliusban 3,7 ezres forgalomba helyezéssel, a második helyen a Tesla Model 3 állt 3,1 ezerrel, a harmadikon a Nissan Leaf 2,7 ezerrel, a negyediken a VW Golf 2,3 ezerrel, az ötödiken a BMW i3 2,2 ezerrel. Járműkategória szerint a SUV bizonyult a legnépszerűbbnek a júliusi forgalomba helyezésekben, részarányuk 38,2 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 35,5 százalékról. A kompakt kisautók részaránya 18,7 százalékra csökkent 19,5 százalékról, a kompakt kategória részaránya pedig 17,0 százalékra 17,9 százalékról. A legtöbb forgalomba helyezett autó Volkswagen márkájú volt júliusban, 156 ezer, részarányuk viszont 6,6 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A második helyezett Ford 7,3 százalékkal 83,7 ezerre növelte forgalomba helyezéseit, a Peugeot pedig 5,2 százalékkal 80,8 ezerre. Mercedesből a rangsorban negyedikként 75,7 ezer autót helyeztek forgalomba, 18,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, az Opel/Vauxhall pedig 72,9 ezer, 8,2 százalékkal magasabb forgalomba helyezéssel az ötödik lett a júliusi rangsorban. A legnagyobb növekedést a Suzuki érte el 21,9 százalékkal 26,1 ezerre, ami a 19. helyet jelentette számára a rangsorban. A hónap meglepetése a Dacia Sandero volt, a VW Golf és Polo modellek után harmadikként a forgalomba helyezési rangsorban. Golfból 32,2 ezer került forgalomba, 17,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Polóból 22,3 százalékkal kevesebbet, 21,2 ezret helyeztek forgalomba, Sanderóból pedig 20,8 ezret, 22,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A júliusban forgalomba helyezett autók számában Magyarország a negyedik legnagyobb növekedést érte el Európában, 26,8 százalékosat. Az első helyen Svédország áll 89,4 százalékkal, a másodikon Románia 52,6 százalékkal, a harmadikon Görögország 33,6 százalékkal. Az év eleje óta Magyarországon 8,5 százalékkal emelkedett a forgalomba helyezések száma 89,9 ezerre.