A böngésződ nem támogatja a hanglejátszást. Kérjük, próbáld másik böngészővel. Tartalom: 1:55 - Ha kevés a pénzed ne ácsingózz prémiumra! 3:22 - Nem gondolkodik el a vevőjelölt, hogy féláron vesz autót? Nem keresi a csapdát? 4:55 - Ha nem szakember megy az átvizsgálásra, akkor simán rámelegítik? 7:04 - A zavaró részletek, amik nem is tűnnek fel egy laikus számára. 9:00 - Talán a kilométerórát nem tekerték vissza.. 10:47 - Akár gazdasági totálkáros is lehet az autó. 11:09 - Olajszűrő csere csak a karterrel együtt? Miért? 12:20 - Mit mondott az ügyfél a hibafeltárás után?   A HangZóna korábbi adásait itt találja, a legújabbal pedig jövő héten csütörtökön várunk minden kedves hallgatónkat! Kérdéseket, észrevételt, témajavaslatot a hangzona@autoszektor.hu email címre várjuk. További autós tartalmakért kövessen minket Facebook oldalunkon is.      

Minden idők egyik legjobb Le Mans-i 24 órását élhettük át nem rég, ugyanakkor ha volt csapat, amelyiknek borzasztóan szerencsétlenül alakult az „Év Leghosszabb Napja”, az a WRT csapat, amelyik a BMW hosszútávú világbajnoki programját is viszi jelenleg. Noha az LMGT3 kategória második helyét sikerült elhozniuk, az egyik M4 GT3 a falban találta magát, és nem volt ez másképp mindkét BMW M Hybrid V8 LMDh kategóriás Hypercarjukkal sem. Pedig az egyik még „art car” festést is viselt, hogy ezzel ünnepeljék meg 25 évvel ezelőtti Le Mans győzelmüket. De mi is történt 1999-ben? Lecsengett a legendás GT1 korszak, az új LMP szabályrendszer pedig még nagyon gyerekcipőben állt. Épp az Audi Sport elképesztő sikerszériája előtt, 1999-ben a BMW V12 LMR történelmet írt, mint a bajorok első Le Mans-i 24 órás győztes autója. Oké, korábban már résztvettek a McLaren F1 GTR-BMW fejlesztésében, ami négy évvel korábban győzedelmeskedett Franciaország közepén, de ez a győzelem teljesen más volt. Ez volt az az év, amikor úgy alákapott a szél az egyik Mercedes-Benz CLR-nek, hogy kirepült a pályáról. Ez volt az az év is, amikor olyan brutális balesetet szenvedett az egyik Toyota GT One, hogy Thierry Boutsen aktív sportkarrierje örökre véget ért. Ilyen körülmények között teljesített a legjobban Yannick Dalmas, Pierluigi Martini és Joachim Winkelhock, a pilóta trió, amelyik győzelemre vitte a BMW prototípusát. Ehhez azonban a zseniális S70/3 tizenkéthengeres motor elképesztő strapabírására is szükség volt. A pilóták szerint relatív könnyű volt vezetni a bajor prototípust, akár többféle vezetési stílust is tolerált, míg a mérnökök szerint korántsem volt a leggyorsabb a versenyautójuk, viszont épp arra tervezték a hajtásláncot, hogy döbbenetesen sokat kibírjon. Először célba kell érned, hogy nyerni tudj, ha valami, hát Le Mans pontosan erről szól. Karl Lamm szerint olyan konzisztensen működött az autójuk, hogy akár 48 óra versenyzést is gond nélkül kibírt volna. „Hiába volt gyors a Toyota, ha egyszer folyton ki kellett állniuk tankolni, olyan sokat fogyasztott a kocsijuk. A BMW Schnitzer Motorsportnál még a box kiállásokat is megkoreografáltuk.” – tette hozzá. A kaszni fejlesztéséért a Williams felelt, és merőben eltért a korábbi GT1-es autók utcai autókat idéző formájától. Jörg Müller versenypilóta szerint akárki el tudta volna vezetni a V12 LMR-t, olyan magabiztosan mozgott. Nagy kár, hogy nem tudott sikeres futammal megemlékezni elődjéről a BMW 25 évvel később, pedig a remek kvalifikáció, és a verseny eleji tempó egy kis reményt adott. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A NASA Artemis-programjának célja a Hold déli pólusának feltárása – ahol ember még soha nem járt –, tudományos adatok gyűjtése, emellett a tudósok remélik, hogy jég formájában vizet is találnak. A Michelin jelenleg egy levegő nélküli kerék fejlesztésén dolgozik a projekt holdjárójához, amelynek egy évtizedig kell működnie a Holdon, miközben két űrhajóst szállít, távoli területeket fedez fel és mintákat gyűjt. Az emberek vezetésével végzett küldetések között a jármű várhatóan önállóan működik, és jut majd el különböző célpontokra, ami hatalmas ugrás a NASA 1961 és 1972 között, az Apollo-programban végzett munkájához képest. „1995 és 2007 között, 135 küldetés során a NASA a Michelint bízta meg azzal, hogy gumiabroncsokat tervezzen és gyártson az űrsiklóira” – emeli ki Christophe Moriceau, a Michelin kutatási igazgatója. „Azóta folyamatosan végzünk kutatásokat különböző holdjárókkal kapcsolatban, és 2021-ben új együttműködésbe kezdtünk az Intuitive Machines tervezőcsapatával és partnereivel, közöttük a Northrop Grumman, a Boeing és az AVL vállalatokkal, hogy az Artemis holdjáróhoz kerekeket fejlesszünk. Így kerültünk a programba, miután jelentkeztünk a NASA tenderére.” A keréknek a Holdon extrém körülmények között kell majd helytállnia:  Tapadás: A földi gravitációnak mindössze egyhatodával a Hold felszínének bejárása egyedi kihívást jelent a jármű méretétől vagy tömegétől függetlenül. A Földön is nehéz megmászni a homokos lejtőket, de ez még bonyolultabb feladat a Holdon, ahol a jármű akár 20 fokos, laza és szűz talajjal borított emelkedőkkel néz szembe. Ehhez speciális, tartós kerekekre lesz szükség, amelyek tapadást biztosítanak a legkülönbözőbb felületeken. Ebben segít a lehető legnagyobb érintkezési felület, hasonlóan ahhoz, ahogyan mi kevésbé hajlékony hótaposót  hordunk, hogy nagyobb felületen osszuk el súlyunkat havon járás közben. Az atmoszféra hiánya: A Hold felszínét nem védi atmoszféra, így az UV-sugárzás szintje jóval erősebb, az anyagok pedig lényegesen gyorsabban öregszenek. A holdjáró kerekei folyamatosan kapcsolatban lesznek a talajjal, és ki lesznek téve a Nap és az UV-sugárzás támadásainak. Emellett ellenállónak kell lenniük az elektromágneses sugárzással szemben is. Ezek a jelenségek egyértelműen hatással lesznek a járműre és kerekeire, így létfontosságú figyelembe venni őket az anyagok tribológiai (súrlódási) tulajdonságainak fejlesztése során, és megérteni, mire van szükség a helytálláshoz egy ilyen ellenséges környezetben. Alacsony gördülési ellenállás: A holdjáró a legtöbb időt árnyékban fogja tölteni, így nem tudja majd gyakran feltölteni akkumulátorát a napelemei segítségével. Ezért a Michelinnek úgy kell megválasztania az anyagokat és kialakítania a formatervet, hogy az energiaigény a lehető legkisebb legyen, és a jármű megőrizhesse autonómiáját. Minél kisebb ellenállást kell leküzdenie előrehaladáskor – a kerek által okozott közvetlen ellenállást is beleértve –, annál kevesebb energiára lesz szüksége a mozgáshoz. Kopásállóság: A Hold déli sarkán található homok igen csekély eróziónak van kitéve, ami azt jelenti, hogy nagyon agresszíven koptatja a vele kapcsolatba kerülő felületeket. Ahhoz, hogy 10 év alatt több mint 10 000 kilométert tudjon megtenni, és helytálljon minden terepen, beleértve a homokot, a sziklákat és krátereket, a holdjáró kerekeit különösen ellenálló anyagból kell készíteni, amely a környezeti viszonyoktól függetlenül megőrzi tulajdonságait. Klíma: A tudósok remélik, hogy jég formájában vizet találnak majd olyan helyeken, ahol a hőmérséklet mínusz 250 fokra is zuhanhat, de más területeken, ahol a jármű áthalad, akár plusz 100 fokra is felmehet. Ilyen viszonyok nem léteznek a Földön, és – összetételüknek és deformálódási képességüknek köszönhetően – csak kivételes anyagok élhetik túl a megpróbáltatásokat. A Francia-középhegység vulkánjai helyettesítik a Holdat Bár a korábbi küldetések eredményeként elérhetőek holdkőzetminták, a Michelin szakértői elsősorban tudományos publikációkból tájékozódnak. Ezek tanulmányozása során jöttek rá, hogy Franciaország vulkanikus Auvergne régiója – nem messze a cég clermont-ferrand-i központjából a Francia-középhegységben – mutat bizonyos hasonlóságokat a Hold talajával, így ideális tesztelési célokra. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Prof. Dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora és Jason Chen, a CATL európai operációért felelős ügyvezető igazgatója A megállapodásnak köszönhetően az egyetemen végzett műszaki és mérnök szakemberek előtt új karrierlehetőségek nyílnak meg az akkumulátor- és járműiparban. A szerződés számos szakterületre kiterjed, így a CATL a műszaki föld- és környezettudományok, valamint a gépészmérnöki és informatikai területen is hozzájárul az ME képzéseihez. A közlemény szerint a megállapodás ünnepélyes aláírásakor Jason Chen, a CATL európai operációért felelős ügyvezető igazgatója azt mondta: a vállalat célja, hogy tevékenységével hozzájáruljon az európai közlekedés fenntarthatóvá válásához, a magyarországi üzemek működtetésében pedig számítanak a magyar tehetségekre. Az ME célkitűzése a sajtóanyag szerint az, hogy a régióban, Magyarországon és a nemzetközi felsőoktatás térképén meghatározó, a következő évtizedek munkaerőpiaci igényeit kielégítő oktató- és kutatóegyetemként működjön. Az együttműködés aláírásán Horváth Zita, az ME rektora úgy fogalmazott, az egyetemnek „nemcsak a felsőoktatási szférában kell versenyeznie, hanem az ipari és vállalati közös kutatások elnyeréséért is”. A tájékoztatás szerint a 2011-ben alakult Contemporary Amerex Technology Co. Ltd. (CATL) 37 százalékos globális piaci részesedésével a világ egyik legfontosabb akkumulátoripari szereplője. A cég 13 gyártóbázissal, 6 kutatási-fejlesztési központtal rendelkezik és 4 gyára már a szén-dioxid-semleges minősítést is elnyerte. Mint írták, a CATL Debrecenben épülő gyára hamarosan a kelet-magyarországi régió egyik legnagyobb munkáltatója lesz, és mivel a cég hosszú távra kötelezte el magát Magyarország mellett, kulcsfontosságúnak tartja, hogy részt vegyen a munkaerőképzésben és támogassa az oktatási intézményeket.