Fúvószenekar köszöntötte a begördülő régi szerelvényeket az Oktyabrszkaja megállónál, a számtalan elágazást összekötő körvonalon, amelyet a moszkvaiak csak egyszerűen gyűrűnek hívnak. Az első vonal, a piros színű Szokolnyikitől a Park Kulturi megállóig járt. Reggel fél hatkor indultak a különböző korszakokban gyártott metrószerelvények, elöl az 1930-as évek, majd a későbbi korok kocsijai. A zenekar minden egyes szerelvény tiszteletére a korszak zenéjét játszotta. Elhangzott a kedvelt szovjet rajzfilmzene is, amely szerint "a barátság mosollyal kezdődik". Számos film kötődik a moszkvai metróhoz. A Moszkvai séta című, 1964-ben bemutatott híres lírai komédiában, amely a hatvanas évek naiv fiataljairól szól, Nyikita Mihalkov színész-filmrendező énekelte a film betétdalát a metró mozgólépcsőjén. Az utóbbi hetekben sok-sok más orosz híresség mellett az ő hangját is hallhatták a föld alatt utazók, amint köszöntötte őket a jubileum alkalmából és jó utat kívánt nekik. Nemcsak a világ egyik legnagyobb metrója, de mindenképp a legpompásabb a moszkvai A 80. évforduló alkalmából a leghosszabb vonalon, az Arbatszko-Pokrovszkaján metrómúzeumot rendeztek be. Minden kocsi más korszakot mutat be. Korhű ruhákba öltözött színészek utaznak a kocsikban és korhű újságokat olvasnak. A londoni, a párizsi és a New York-i metró után a világon a 4. legnagyobb a moszkvai a maga 12 vonalával és összesen 327,5 kilométer hosszú hálózatával, de a világon a legtöbb embert szállítja. A 80 év alatt 145 milliárd ember utazott a moszkvai metrón. A Pervij kanal állami televíziós csatorna riportere ugyanakkor pontatlanul fogalmazott, amikor arról beszélt, hogy manapság a hétköznapokon átlagban több mint 9 millió utasával gyakorlatilag olyan a moszkvai metró, mintha "egész Magyarországot" vinné. Annyi bizonyos, hogy a hivatalosan 12, de a feltételezések szerint legalább 15-16 milliós metropolisz lakóinak a többsége a felszíni közlekedési dugók miatt a metrót használja, ha biztosan el akar jutni céljához. A Moszkvában közlekedők 56 százaléka használja manapság a metrót, amelyet még mindig elég olcsón vehetnek igénybe az emberek. Egy utazás ára 30 rubel (mintegy 162 forint), a jeggyel akárhányszor át lehet szállni és korlátlan ideig lehet a metróban tartózkodni. Az úgynevezett "egységes" elektronikus jeggyel a földfelszíni közlekedési eszközöket is igénybe lehet venni 50 rubelért. Egy napra pedig 210 rubelért lehet korlátlan számú utazásra szóló jegyet kapni. A metró tökéletes tájékozódási pont Moszkvában. Ha valaki valahova el szeretne jutni, nem az utcát, hanem a közelben lévő metrómegállót adják meg számára. 1935. május 15-én akkora volt az érdeklődés, hogy külön belépővel mehettek be az emberek a moszkvai metróba, amely a háborúban óvóhelyként szolgált. 1941-ben fel akarták robbantani, hogy ne kerüljön az orosz fővárost körülvevő náci német hadsereg kezébe. Egy történész a Pervij kanalnak elmondta, akkor ijedtek meg igazán a moszkvaiak, és gondolták, hogy minden elveszett, amikor megkezdődött a metrószerelvények elszállítása az orosz fővárosból. A moszkvai metró 196 megállójából 44 az orosz kulturális örökség része. A legdíszesebbek között van a körvonalon lévő Kijevszkaja és a Novokuznyeckaja megálló híres mozaikképeivel. Utóbbiakat a második világháborús leningrádi blokád közepette készítette Vlagyimir Frolov híres orosz képzőművész, aki 1942-ben, a munka befejezését követően éhen halt. A moszkvai metró építése 1931-ben kezdődött, de a bővítése nem áll meg. 2020-ig még 78 megállót adnak át, folyamatosan korszerűsítik a síneket, valamint új vagonokat állítanak be. (MTI)  

A kormány április végén döntött a Közlekedés Operatív Program „Balesetveszélyes csomópontok átépítése” projekt támogatásának növeléséről. A projekt első köre hat település – Apagy, Hajdúböszörmény, Kölcse, Nyíregyháza-Oros, Szekszárd és Vásárosnamény – közlekedésbiztonsági helyzetét javítja. Jogerős építési engedéllyel rendelkező körforgalmi fejlesztések kezdődhetnek meg a 25. sz. főút három egri, az 51. sz. főút kalocsai, az 56. sz. főút szekszárdi és a 83. sz. főút győri csomópontjában is. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. várhatóan már júniusban megköti a kivitelezési szerződéseket, és júliusban átadja a munkaterületet. Tasó László infrastruktúráért felelős államtitkár elmondta: „A munkálatok 2015 végéig mind a tizenkét helyszínen befejeződnek. A korábbi hasonló forgalombiztonsági beruházásoknak köszönhetően a kivitelezési költségek több mint tízszeresét sikerült megtakarítani a lehetséges személyi és anyagi károk elkerülésével. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. az Érj haza biztonságban! országos közlekedésbiztonsági programban további 22 új körforgalom terveit készíti elő, ebből kettőt még idén meg is építenek.”

Magyarországon a Tattersall lóversenypályán, ahol korábban lófogatú járműveknek rendeztek virágkorzókat, 1904-ben sor került a ló nélküli járművek hasonló parádéjára. Az 1920-as évek közepén, amikor Magyarországon is felpezsdült az autókereskedelem, egyre több vásárló rendelt magának egyedi karosszériát hazai és külföldi műhelyekben. Graff Ferenc, a Zupka Lajos és Fiai karosszéria-építő cég könyvelője 1928-ban útjára indította A Karosszéria című szép kiállítású, de rövid életű magazinját. Ezt követően került sor az első hazai Concours d'Elegancerendezvényre. Bartók Tibor, az Úrvezető című társasági és életmód magazin szerkesztője külföldi tanulmányutakat követően vágott bele az esemény szervezésébe. Szerkesztőtársa, Siró György is segítette a munkában. 1928. október 7-én a Margitszigeten, a Magyar Athlétikai Club lovaspoló pályáján a „legszebb pesti nők és autók” gyűltek össze. Sokan kivonultak erre a nem mindennapi látványosságra: híres szépasszonyok, színésznők, operaénekesek és operettprimadonnák mellett a társasági élet színe-java, élükön sok magyar nemesi család képviselőjével. A hölgyek púderjétől és parfümjétől illatos levegőben, a zsúfolt tribünökön várta mindenki az autók felvonulását, a ritka parádét, ahol gyönyörködni lehetett egy-egy pazar megjelenésű autóban, utasainak eleganciájában. A zsűri a Királyi Magyar Autó Club vezetőségéből, művészekből, írókból, ismert automobilistákból tevődött össze. Budapesten 1928 és 1938 között kilenc, nemzetközileg is jegyzett Concours d’Élégance-ot rendeztek, 1928-ban, 1929-ben, 1930-ban és 1934-ben a Margitszigeten, 1931-ben a Városligetben, 1935-ben, 1936-ban, 1937-ben és 1938-ban pdig az Ügetőpélyán. Ezen kívül vidéki városokban, így Miskolcon, Siófokon és Székesfehérvárott is rendeztek egy-egy Concours d'Elegance-t. Néhány évig Magyarországon is sikk volt egyedi karosszériát rendelni. A legismertebb autószobrász Nagy Géza volt, aki még Bethlen István miniszterelnöknek is dolgozott. Rajta kívül Balogh József említhető, akinek egy jól sikerült Maybach-alapú munkájára a németországi gyárban is felfigyeltek. A nagymultú Zupka Lajos és Fiai cég vevőkörében pedig feltűnt Habsburg József főherceg. Az évek során nagyon sokféle autómárka megfordult a hazai Concours d'Elegance rendezvényeken: Alfa Romeo, Lancia, Isotta-Fraschini, Talbot, Rolls-Royce, Hispano-Suiza – sőt 1931-ben Miklós román trónörökös egy Duesenberg-gel nevezett be. A harmincas évek közepétől már inkább a reklámteherautó-karosszériák dominálták a rendezvényt. A második világháború forgatagában ezek a járművek szinte kivétel nélkül megsemmisültek. A hazai karosszériagyárak a háború után autójavításból próbáltak megélni, de az államosítást nem kerülhették el. Nagy Géza munkatársai és műhelyének felszerelése Vácra került, ahol az egykori karosszérialakatosok az 1950-es évektől hajótesteket, majd motorkerékpár-oldalkocsikat készítettek.  2015. május 15-17 között a Vitorlabontó Ünnepség részeként kerül sor a II. Balatonfüred Concours d'Elegance összejövetelre. A régi idők hagyományait felélesztő rendezvényen több, mint 40 különleges járművet lehet majd megtekinteni. Bővebb információk: balatonfuredconcours.eu

A biztosítási piac idei első negyedéves növekedését a nem életbiztosítási üzletág 6,5 százalékos bővülése adja, így a szektor összesített díjbevétele az élet üzletág 2,6 százalékos csökkenése ellenére is nőni tudott. A szektor eredményeit összesítő adatok között első alkalommal szerepelnek a Cardif Életbiztosító Magyarország Zrt. és a Cardif Biztosító Magyarország Zrt. adatai is, amely cégek 2015. január 1-jétől a szövetség teljes jogú tagjai.   2015 első negyedévében a betegség-, a tűz- és elemi károkra vonatkozó, az egyéb vagyoni kockázatokat lefedő, illetve a temetkezési biztosítások kivételével a nem életbiztosítási üzletág minden egyes területe növekedést mutatott. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piac díjbevétele az előző év azonos időszakához képest 14,6 százalékkal emelkedett, miközben a szerződések száma 3,9 százalékkal bővült. A gépjármű-biztosítások piacának másik meghatározó területe, a casco-biztosítások díjbevétele 6,9 százalékos, a szerződések darabszáma pedig közel 1 százalékos növekedést mutat. A szerződések éves átlagdíja a teljes, biztosított gépjárműállományra vetítve a kgfb esetében az egy évvel korábbi 19 742 forintról 21 750 forintra, míg a casco éves átlagdíja 75 666 forintról 78 471 forintra emelkedett. 2015 első három hónapjában az életbiztosítási üzletág szinte minden területen csökkenést mutatott a 2014. év hasonló időszakához képest. Ez alól kivétel a kockázati életbiztosítások piaca, amelynek díjbevétele kiemelkedő, 10,6 százalékos bővülést tudott elérni az idei év első negyedévében. A befektetéshez kötött életbiztosítási termékek esetében a díjbevételek 2,1 százalékos csökkenése, ugyanakkor a szerződések darabszámának 5,9 százalékos növekedése látszik. A unit-linked piac gyengébb teljesítménye elsősorban az egyszeri és eseti díjas termékekből származó díjbevételek visszaesésével magyarázható.  „Pozitív jelenség, hogy az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítási szerződések száma 2015 első negyedévének végére meghaladta a 81 ezret, díjbevétele az idei első negyedévben pedig megközelítette az 5,4 milliárd forintot. Ezzel a teljes állomány értéke 17,6 milliárd forintra, a kiegészítő biztosításokkal együtt pedig közel 17,7 milliárd forintra emelkedett. Az szja-támogatást élvező nyugdíjbiztosítások éves átlagdíja megközelíti a 220 ezer forintot, ami mutatja, hogy az adókedvezmény elérte célját” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.