Az előzetes terveket a megismételt pályázaton nyertes szegedi Fontos Mérnöki Stúdió készítette, a szakmai bírálóbizottság egyhangúan az ő elképzelésüket találta a legjobbnak. A tér átalakítása során megszűnne az autóforgalom a városháza előtt, ahol sétányt alakítanának ki. Ezzel párhuzamosan felszámolnák a polgármesteri hivatal, a Zsótér-ház és tér túlsó oldalán, a bíróság előtti parkolóhelyeket, ami mínusz 180 autót jelent.  Parkolók helyett dísztér a szegedi városháza előtt.   A változás több mint drasztikus, nem is örülnek neki a szegedi gépjármű-tulajdonosok, a gyalogosoknak, a városba látogató turistáknak azonban nem egy óriás felszíni kocsiraktárban kell majd sétálgatniuk. – Az autók egyszerűen összeroppantják Európa egyik legszebb főterét – fogalmazott korábban egy szakértő.   Ellentételezésképpen mélygarázs építenének a Zsótér-ház és a városháza elé, a felszín alá, ahová a Kiss Ernő utcából lehetne behajtani. Itt az előzetes tervek szerint körülbelül 140 autó fér majd el. Érdekes, hogy a pályázati kiírásban eredetileg nem szerepelt a mélygarázs kialakítása, ám a városvezetés támogatja ezt a megoldást, még ha plusz költséggel is jár. Mi több, felmerült az is, hogy ha kevésnek bizonyul a felszín alatti parkolóhelyek száma, néhány 100 méterrel arrébb, a Rákóczi téren, a megyeháza előtt is lehet a jövőben mélygarázst építeni. Ez persze még elég távoli opció. A parkoló autók most összeroppantják a teret.   A felújítás erősen vitatott pontja a tér autómentesítése, de a tervezők jó néhány magyar és európai nagyváros példáját látva bátran léptek ebbe az irányba. A közlekedés jelentős átalakításával jár annak az ötletnek a kivitelezése is, amit talán a legegyértelműbb elfogadás kísért. Ez a tér a térben, ami a fősétány lezárásaként egy új kis díszteret hozna létre három gyönyörű palotával a Takaréktár és a Horvát Mihály utca találkozásánál.    Ennek káros mellékhatása, hogy az előbbi utcából ezután nem lehet majd kihajtani a Széchenyi térre sem a Stefánia, sem a Kossuth Lajos sugárút felé, kizárólag a Horváth Mihály utcán lehet tovább haladni. Második káros mellékhatás, hogy néhány méterre innen közlekedik majd Szeged-Hódmezővásárhely tram-train, a jelenleg építés alatt álló vasút-villamos rendszer, amelynek átadása 2021-re várható. És forgalma erősebb lesz, mint a mostani villamosközlekedésé. Tér a térben és a tram-train sínpárja...   Teljes egészében megszüntetnék az autós forgalmat a téglaalapú tér két hosszabbik oldalán, a bíróság a Tisza szálló és a Nagyposta előtt éppen úgy, mint a túlsó oldalon, a városháza és a Szeged étterem előtt.   A biciklisek kitiltásával megerősítenék a tér középső sétányának korzó jellegét, jelenleg azt még metszi egy kijelölt kerékpárút. Ennek ellenére másutt természetesen igénybe vehetik majd az új Széchenyi teret biciklisek. – Az egész tervezés szellemiség abba az irányba mutat, hogy a gyalogosoknak szeretnénk visszaadni a Széchenyi teret – hangsúlyozta Fontos Rómeó építész. Szerinte egyszerűen száműzni kell az autókat, legfőként a parkoló személygépkocsikat a város főteréről.  Keresztben nem, hosszában szabad az út a kerékpárosoknak.   Közlekedési szempontból nem változik a forgalom a tér Kárász utcai oldalán, a Belvárosi híd irányából és irányába. A vele ellentétes oldalon a Kossuth Lajos sugárút felől is továbbra is biztosítanák az áthaladást a Stefánia felé, és az ellenkező irányba. A belváros autóforgalmát az utóbbi park oldalán kívánják a Belvárosi-híd irányába megoldani. Ha minden a mostani elképzelések szerint alakul, akkor ez a bíróság épülete előtti útszakaszról már nem lesz lehetséges, mert ott kizárólag a villamos pálya maradna meg.   A lakossági fórumon ketten arról beszéltek, hogy nem kellene megszüntetni a bíróság előtti parkolást, valamint a Takaréktár utca felől vétek lenne lezárni a behajtást a térre. Erre jött a kontra, hogy a város és a tér az embereké, nem pedig az autóké. A többség osztotta is ezt a véleményt, volt, aki úgy fogalmazott, hogy nem lehet parkoló egy olyan város főtere, amilyen Szegedé. A tér és a Kárász utca találkozása - itt marad az autóközlekedés.   Nincs könnyű dolguk a tervezőknek, a közlekedésszervezőknek, különösen az utóbbiaknak nehéz, lehetetlen 80-100 évre előre látni. Mennyi lesz az önvezető autó, hogyan erősödik meg a közösségi közlekedés, amely biztosan csökkenti majd az autók számát.   Az látszik, hogy a belátható jövőt már belekalkulálták a tervezők Szeged főterébe, ez pedig a harmadik Tisza-híd, ami nagyon kellene már Csongrád megye székhelyének. Megépültével sok terhet levenne a Belvárosi hídról, s ezzel együtt a Széchenyi térről, addig nem teljesedhet ki igazán a beruházás. A kettő közötti átmeneti idő pedig nagy-nagy türelmet követel a szegedi autósoktól… A város és a tér az embereké, nem az autóké.  

A NAV pénzügyőrei egy pótkocsis teherautót ellenőriztek Somogy megyében, és a sofőr gyanús viselkedése miatt alaposan utánanéztek a járműnek. Az informatikai adatbázisokból feltérképezték a jármű útvonalait és az ekáer-rendszerben regisztrált szállítmányait - írja az MTI a NAV közlésére hivatkozva.   Kiderült, hogy a teherautó nem volt felszerelve az elektronikus nyomonkövetésre és útdíjfizetésre alkalmas OBU fedélzeti egységgel. Ezt kihasználva a vállalkozó az útdíjat csak akkor fizette meg, amikor egy bizonyos címzett tette meg az ekáer-bejelentést, a többi fuvarnál nem, vagy csak részben fizette az útdíjat.  Fény derült arra is, hogy a sofőr a hűtőrács 90 fokos elforgatásával eltakarta a rendszámát, amikor nem fizette meg az útdíjat. A rendszer kijátszása érdekében a vállalkozó a pótkocsi rendszámát is megváltoztatta.  A pénzügyőrök kiszámolták, hogy a teherautó sofőrje több mint 2,2 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek a rendszámos "trükkökkel".  A pénzügyőrök költségvetési csalás és egyedi azonosító jellel való visszaélés miatt feljelentést tettek a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságán és az illetékes Rendőrkapitányságon is - írta közleményében a NAV.

A tájékoztatás szerint az Orosz Egyesített Repülőgépipari Konzorcium (UAC) és a Magnus Aircraft Zrt. leányvállalata, az Aviation Engineering Zrt. között csütörtökön létrejött megállapodás értelmében utóbbi megszerezte a jogokat az Il-103 típusú repülőgép kizárólagos gyártására és világszintű értékesítésére. A kompozit kétüléses szabadidő és oktató repülőgépek fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Magnus Aircraft számára ez "hatalmas lehetőség" - írták -, hiszen a Pécsett gyártott kompozit elemek és a Fusion termékcsalád oroszországi exportja ezáltal elérhetővé vált.      A közleményben kitértek arra, hogy az UAC gyártja és forgalmazza a Mikoyan, Sukhoi, Yakovlev, Tupolev, és Ilyushin típusú repülőgépeket.      A közlés szerint az IL-103 típusú repülőgépet az 1990-es években fejlesztette ki az Ilyushin Design Bureau, mely később 1998-ban orosz gépként elsőként kapott engedélyt az Amerikai Egyesült Államok légügyi hatóságától. Hozzátették: a négyüléses repülőgép szélsőséges körülmények között is biztonságos és kényelmes, legfőképpen mindennapi használatra lett kialakítva.      A Magnus Aircraft múlt szombaton jelentette be, hogy megrendelték az első példányt a Magnus Aircraft Zrt. pécs-pogányi repülőtéren lévő gyárában készülő, magyar fejlesztésű, kompozit testű repülőgépeiből.      A pécs-pogányi reptéren lévő összeszerelő üzem már működik, a próbaüzem küszöbön álló megindulása után jövőre már teljes kapacitással tud működni a cég kompozitgyára is, s évi 80-90 - nagyobbrészt exportra szánt - repülőgép előállítását végzi majd. A pécs-pogányi létesítményekben jelenleg hetvenen dolgoznak, az év végén már 110-120 munkatársra lesz szükségük, míg 2020 második felében akár 150 embernek is munkát adhatnak Boros László vezérigazgató korábbi tájékoztatása szerint.      A Magnus korábbi ismertetése szerint a cég a világon először fejlesztett ki kompozit anyagokból készülő kétüléses repülőgépet, amely műrepülésre alkalmas. Emellett kifejlesztett egy olyan gépet, amely nem kerozinnal, hanem benzinnel működik, és szintén kompozit anyagból készült; így alacsonyabb a környezetterhelése és a fenntartási költsége, mint más repülőknek.      A kormány az összesen 5,16 milliárd forintos beruházással felépülő létesítmény kialakításához 2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosított.  A fejlesztések során egy több mint 5000 négyzetméteres kompozitelem-gyártó üzem létesült, emellett egy 1900 négyzetméteres összeszerelő üzem és egy 300 négyzetméteres irodahelyiség épült. A kisebb gyártórészben tavaly október végén indult el a termelés, a kompozitüzem termelése hamarosan megkezdődik.      A nyilvános cégadatok szerint félmilliárd forintos saját tőkével rendelkező Magnus Aircraft Zrt. nettó árbevétele 2017-ben 175 millió, 2018-ban pedig 320 millió forint volt, adózott eredménye a két évvel ezelőtti 5 millió forintról tavaly 12 millió forintra nőtt.

A közleményben azt írták, szombaton fél 7-től 13.30-ig a híd Pestre, vasárnap ugyanekkor a Budára vezető oldalt tisztítják. A társaság arra kéri a gépjárművezetőket, hogy a munkaterületek mellett fokozott figyelemmel közlekedjenek. (mti)