A kánikulai hetekben, aki csak teheti, a vízpartra menekül, Ilyenkor mindenki jobban elereszti magát – az öltözködésben is. Valljuk be: ilyenkor az ember még arra is lusta, hogy cipőt vegyen fel a vezetéshez. Bermuda és starndpapucs – ez a legkényelmesebb. Még akkor is ezt választják sokan, amikor az autójukba ülnek, noha mindenki tisztában van vele, hogy ez a viselet az autóban balesetveszélyt jelent. A lehetséges bírságról nem is beszélve. Bizonyára mindenki hallott már ezer féle verziót arról, milyen viseltért büntetnek és milyenért nem büntethetnek a rendőrök. A helyzet tisztázására a spanyol közlekedésrendészet a saját twitter-oldalán egy bejegyzésre tett közzé, ami talán világosabbá teheti a jogi helyzetet. De a gyakorlatot kevésbé. Az ugyanis nagyon szubjektív. Azt írják: vezetés közben a strandpapucs viselése nem von maga után automatikusan pénzbírságot. Ám szankcionálható, ha a közlekedési rendőr úgy ítéli meg, hogy a lábbeli akadályozza viselőjét a szabad mozgásban és balesetveszélyes helyzetet okozhat. A spanyol KRESZ kimondja: "A járművezetőknek mindig képesnek kell lenniük járműveik irányítására ..." és "kötelesek garantálni saját mozgásszabadságukat". Aligha vitatható: a strandpapucs olykor korlátozza az autóvezetőt szabad mozgásában. Ráadásul nagy az esélye, hogy a gumipapucs pántja beakad a pedálok közé. Esetleg úgy hajlik meg a talpa, hogy a vezető ne tudja lenyomni a fékpedált, vagy épp akarata ellenére nem tudja levenni a lábát a gázpedálról. Ezért a spanyol rendőrök azt tanácsolják, mindig hordjon az autóvezető cserecipőt a csomagtartóban. Ne azért, mert fél a bírságtól, hanem azért, mert ilyen apróságon is múlhat az autóban utazók biztonsága.

Tömeges bukás történt vasárnap az 1. Gella Kupa amatőr országúti kerékpárversenyen, melyen mintegy 50 résztvevő esett el. Az Országos Mentőszolgálat tájékoztatása szerint a balesetben 19-en sérültek meg. A velo.hu portál közösségi oldalán az alapító Szilasi László, aki maga is részt vett a viadalon és belekeveredett a bukásba, arról tudósított, hogy a nagyjából 200 fős mezőnyben következett be a baleset, az első körben, három kilométerrel a rajt után a Tótvázsony és Balatonszőlős közti lejtmenetben, közel 70 kilométer/órás sebességnél. "Sok versenyen láttam bukást, de itthon hasonlót se. Az erdő úgy nézett ki, mint egy horrorfilm. Vér mindenhol, törött bringák tömkelege" - írta Szilasi, aki szerint nagyjából ötvenen estek el a jó minőségű úton, ő maga is a patakmederbe zuhant, ám zúzódásokkal és "ripityára tört sisakkal" megúszta.   Az MTI érdeklődésére Szilasi - aki a Tour de Hongrie versenyigazgatója és a Giro d'Italia magyarországi nagy rajtjának sportszakmai vezetője - azt mondta: szerinte ez az utóbbi húsz év legnagyobb magyarországi kerékpáros versenybalesete. Úgy tudja, a mentőautók és helikopterek folyamatosan dolgoztak, értesülései szerint legalább húsz sérült van, közülük néhány súlyos.      Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője az MTI-nek megerősítette: a balesetben 19-en sérültek meg - 17 férfi és 2 nő - akik zömében zúzódásos sérüléseket szenvedtek, de többüknél felmerült a csonttörés vagy az agyrázkódás gyanúja is. A mentők a helyszínre két mentőhelikopterrel és kilenc mentőautóval érkeztek, a sérülteket az ajkai, a veszprémi és a székesfehérvári kórházakba vitték - tette hozzá.      A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletes szóvivője arról tájékoztatott: a baleset egy zártkörű verseny előre egyeztetett útvonalán történt. A résztvevők a kijelölt utak teljes hosszán jogosultak voltak közlekedni az úttest jobb oldalán, a nagyobb bolyokat autós és motoros rendőrök is kísérték.

A tájékoztatás szerint a korrekciót pénteken végezték el a Progressz MSZ-14 teherűrhajó hajtóművének segítségével. A hajtóművet mintegy 262 másodpercig működtették, hogy az ISS pályáját mintegy 900 méterrel csökkentsék - írja az MTI. Eredetileg úgy tervezték, hogy pénteken a Nemzetközi Űrállomás pályáját 500 méterrel megemelik. Július 3-án azonban terven kívüli pályamódosítást kellett végrehajtani, mert különben űrszeméttel ütközött volna. Akkor 900 méterrel megemelték pályáját. Az ISS-en jelenleg két orosz űrhajós, Anatolij Ivanyisin és Ivan Vagner teljesít szolgálatot, valamint három amerikai kozmonauta, Christopher Cassidy, Douglas Hurley és Robert Behnken. A Progressz MSZ-15 teherűrhajó indítását július 23-ra tervezik a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőtérről. Fedélzetén üzemanyag, víz és gáz érkezik, továbbá az űrhajósok létéhez, illetve az űrkísérletek elvégzéséhez szükséges eszközök.

Néhány hete berobbant az igazi nyár, országszerte 30 fok fölötti csúcshőmérséklet mértek az elmúlt napokban is. A kánikula nagyon megviseli az emberi szervezetet, ilyenkor fáradékonyabbak vagyunk, nehezebben tudunk koncentrálni, rosszabbul alszunk, és az idősek, illetve a krónikus betegségben szenvedőknek komoly egészségügyi problémákat is okozhat a hőség.  Percek alatt pokoli forróság lehet a kocsiban Ha a nyári forróságban autózunk, nagyon oda kell figyelni arra, hogy tűző napon hagyott autóban percek alatt felforrósodhat a levegő. A belső hőmérséklet sokkal magasabbra szökhet, mint a kinti, ami könnyen életveszélyes lehet. Sajnos minden évben több olyan eset történik Magyarországon, amikor gyerekeket hagynak a forró kocsiban. A figyelmetlenségnek pedig akár végzetes tragédia is lehet a következménye, mert nagyon hamar pokoli meleg alakulhat ki az utastérben.  Percek alatt felforrósodhat a levegő a kocsiban, ami életveszélyes lehet Forró, napsütéses időszakban az autó úgy működik, mint egy kis üvegház. A napsugarak felmelegítik a jármű belsejét, az ablakok miatt azonban a hő nem tud távozni, mert az üvegek visszaverik. Emiatt az autó utasterében nagyon rövid idő alatt magasra szökhet a hőmérséklet még akkor is, ha odakint nincs túl nagy forróság. Az autó felmelegedése ellen még a kicsit lehúzott ablakok sem jelentenek megoldást. Az Országos Mentőszolgálat közzétett egy szemléletes táblázatot, amely azt mutatja, hogy bizonyos külső hőmérséklet mellett hogyan forrósodik fel az autó belseje.  Látható, hogy már 26 fokos külső hőmérsékletnél is 40 fok fölé kúszhat a járműben a hőmérő higanyszála, ami életveszélyes. 34 foknál alig 10 perc elteltével kritikus lehet odabent a forróság, 36 fokos külső hőmérsékletnél pedig már 5 perc elég ahhoz, hogy veszélyesen felforrósodjon a levegő az autóban.  A gyerekek vannak a legnagyobb veszélyben Az extrém magas hőmérséklet következménye a hőguta, ami 40 Celsius-fok fölötti testhőmérsékletnél alakul ki. A bőr kipirul és forróvá válik, az érintettnek fáj a feje, szédül, bágyadttá válik. Később ez a folyamatos súlyosabbá válik, koncentrációzavar és hányinger, hányás jelentkezhet, majd a test már nem képes ellensúlyozni a forróságot, és a keringés összeomlik, az érintett elájul. Beavatkozás nélkül a hőguta halálos kimenetelű. A gyerekeket soha ne hagyjuk nyáron az autóban, akkor sem, ha csak egy percre ugrunk be valahová Különösen nagy veszélyben vannak a kisgyerekek, mert a szervezetük hőháztartása még nem annyira fejlett. Náluk háromszor-ötször olyan gyorsan bekövetkezhet a kritikus állapot.  Még véletlenül se hagyd a gyereket az autóban! Akkor sem, ha csak pár perce beugrasz a boltba, vagy feladsz valamit a postán. Ilyenkor az sem lehet magyarázat, hogy a gyerek alszik, és nem akarod felébreszteni. Nincs kifogás és kivétel: gyereket sosem hagyunk az autóban! Az állatokra, házi kedvencekre ugyanez a szabály vonatkozik: sose hagyd őket nyáron az autóban! Ha kánikulában megálltok az autóval, kerüljétek a nyílt, napsütéses helyeket, lehetőség szerint árnyékos helyen parkoljatok.  Tűzveszélyes dolgok se maradjanak az autóban A gyerekek és állatok mellett olyan dolgokat sem szabad nyáron az autóban hagyni, amelyek tűz- és robbanásveszélyesek lehetnek a magas hőmérséklet miatt. Ilyenek például a hajtógázas spray-k, a festékek. De a koronavírus-járvány miatt használt alkoholos kézfertőtlenítőt se hagyjuk az autóban. Ha ugyanis a folyadék párologni kezd, könnyedén begyulladhat a gőz. Ehhez elég lehet egy olyan szikra is, ami akkor keletkezik, amikor beszállunk az autóba, és a ruha az autó üléshuzatához dörzsölődik, de egy rejtett elektromos zárlat is beindíthatja a gyulladást.  A katasztrófavédelem készített egy kisfilmet arról, miért veszélyes az autóban hagyni a kézfertőtlenítőt: Néhány napja szinte teljesen kiégett egy autó a fővárosi XI. kerületben, mert a kocsiban hagyott kézfertőtlenítő felhevült, kigyulladt, és lángra lobbantotta a járművet. Ezért sose hagyjuk a tűző napon álló kocsiban az alkoholos kézfertőtlenítőt. És nem csak a tűzveszély miatt érdemes erre figyelni: ha nem is gyullad meg a folyadék, miután elpárolgott belőle az alkohol egy része, már nem nyújt megfelelő védelmet a kórokozók ellen.  Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!