A feltételezések szerint aznap a kocsiban ülő három magyar lopott egy Brunn am Gebirge településen levő boltból, s a rendőrök üldözni kezdtek egy fehér színű, magyar rendszámú autót. A kocsi a B 16-os úton Magyarország felé vette az irányt, már közel járt a magyar határhoz, amikor osztrák oldalon egy körforgalom után a rendőrség mindkét forgalmi sávot lezárta. A teljes útzár eredményeként őrizetbe vették az autóban utazó három magyar. Egy 46 éves férfit, továbbá egy 57 és 38 éves nőt. Őket azzal vádolják, hogy több osztrák településen is bolti lopást követtek el. A gyanúsítottakat a kismartoni tartományi rendőrségre szállították. A lopással okozott kár felmérése még tart.

Fotóillusztrációk: MTI és police.hu Koreai és magyar emberek vesztették életüket idén, vasúti átjáróban vonat elé, vagy vonatnak hajtva. Ez nem nemzeti sajátságunk, sok videót lehet látni az interneten, hasonló balesetekről. Működik a sorompó vagy fénysorompó, előre ki van táblázva a szintbeli kereszteződés – és mégis! Úgy látszik, nem eléggé ösztönöz józan viselkedésre, ha akárhányszor olvasunk is róla, hogy száz méteren tolta maga előtt, vagy repítette le a vágányról a vonat a kocsit, amelynek alig felismerhető roncsából feszítővágóval kellett kiemelni az áldozatokat. Borzongató szabályossággal következik be újra és újra ugyanaz. Bolondok ezek? Hogyhogy nem figyeltek, hogyhogy nem látták a közeledő szerelvényt, hogyhogy nem hallották az esetleges sípolást vagy harsány mozdonykürtöt? – teszi fel a kérdést az önmagát efféle agyműködési zavar felett állónak képzelő hírfogyasztó. Nos, nem elmegyógyintézeti ápoltak, hanem teljesen normális emberek sétálnak bele a csapdába. Éppen ezért érdemes mindnyájunknak eltűnődni rajta! A jelenség mögött pszichológiai összefüggések húzódnak meg. Elsősorban a tipikus, kisebb-nagyobb mértékben mindenkire jellemző, „ez csak másokkal történhet meg, velem nem” gondolkodás. Pedig – de mennyire megtörténhet, és Murphy törvényét igazolva, meg is történik! A másik a valószínűségelemzés, amely megannyi élethelyzetben lefoglalja agykapacitásunk egy részét. Tudatosan senki sem merne egy főútra körülnézés nélkül keresztben behajtani, mert rendszer nélkül, kiszámíthatatlan időközökben, de elég sűrűn jönnek más járművek. A vasút más: még fővonalon is csak néhány percet tesz ki a nap 24 órájából, míg egy adott helyen csakugyan átrobog egy vonat. Jó eséllyel megúszhatja az ütközést az ember. Ha mégsem, akkor… Amerikában egy sorompó nélküli átjáróhoz a következő feliratú táblát tették ki: „Vasúttársaságunk gyorsvonata 30 másodperc alatt száguld át itt, tekintet nélkül arra, hogy az ön kocsija a síneken volt, vagy sem!” Poénnak jó, de a szomorú valóság az, hogy a vonatot is veszélyezteti a karambol, bármennyivel súlyosabb és masszívabb. Egy megrakott teherautó összezúzhatja a mozdony elejét, megölve a mozdonyvezetőt, vagy kisiklathatja a sínből a szerelvényt, még nagyobb katasztrófát okozva. Egyszer utaztam villanymozdony vezetőállásában, 6500 lóerő vitt 3000 tonnát, bővel 100 km/óra fölötti sebességgel, a fékutunk másfél kilométer lett volna, és mi van, ha valaki behajt elénk egy sittes teherautóval, vagy megpakolt traktor-pótkocsival? Akkor végünk van… Be kell vallanom, félelmetesnek éreztem a helyzetet, és azóta megemelem kalapomat a mozdonyvezetők előtt. Visszatérve a pszichológiára és az emberek leszoktatására az ön-, illetve közveszélyes magatartásról: ismert tény, hogy nem a kis valószínűségű brutálisan nagy büntetésnek van igazán elrettentő hatása, hanem az enyhének, amely biztosan vagy majdnem biztosan bekövetkezik. A gyorshajtásról leszoktatásnak nem az a jó módja, hogy évente bemérünk és brutálisan megbüntetünk három embert, míg a többieket száguldozni hagyjuk, hanem ha mindenki, minden egyes sebességtúllépésért fizethetne ezer forintnyi bírságot. Hasonlóan nem riaszt el évente néhány halálos kimenetelű vonat-autó balesettől, ha azt tapasztalja valaki, hogy többször surrant át baj nélkül a síneken. Nincs, és soha nem is lesz statisztika arról, hogy hányan úsznak meg egy-egy országban hazardírozó áthajtást vasúti pályán. Mit lehetne tehát tenni? Van elképzelésem: az informatika, az „okosautó” segíthetne. Egyre több kocsiban van elektronikus navigátor, GPS-készülékkel ellátott mobiltelefonunk tudja, hol készültek fényképeink. Nem tudok viszont még autók és telefonok olyan funkciójáról, amely kimondottan a vasúti átjárók veszélytelenítését szolgálná. E szakterületen laikusként el tudnék képzelni a navigációs készülékbe telepített, vagy telefonra letölthető szoftvert, amely riasztja a járművezetőt szintbeli vasút-kereszteződések előtt. Sőt akár azt is, hogy online-kapcsolatban állva a MÁV és egyéb, külföldi vállalatok vasútbiztosítási rendszerével, azt is jelezni tudná, hogy „Vigyázz, itt 26 másodpercen belül gyorsvonat (tehervonat) robog át!” Okosautót persze automatikusan le is állíthatna a rendszer. Ilyesféle megoldás nem csak a felelőtlenségből eredő balesetektől védhetné meg az embereket, hiszen tapasztalatból tudjuk, néhol mennyire rosszul belátható autóból a vasútvonal. Kanyar, mély bevágás vagy dzsungelszerű növényzet teheti láthatatlanná a közeledő vonatot. Ha fel vannak húzva a kocsi ablakai, netán hangosan szól a zene, hallani sem lehet semmit. Nyilvánvalóan nem jöhet szóba, hogy mindegyik vasúti átjáróhoz baktert vagy rendőrt állítsanak – az viszont már nem tűnik utópiának, hogy minden egyes gépkocsi meg tudja védeni utasait (és saját magát) az értelmetlen pusztulástól. Nem tartom valószínűnek, hogy az autógyártók felfigyelnének ötletemre, de talán tippet adtam egy magyar startup-vállalkozás létrehozásához. Nagy örömmel tesztelnék és ismertetnék egy ilyen megoldást, amely mindannyiunk javára válhatna!

Vissza a gyökerekhez A Duna Autó Zrt. története 30 évvel ezelőtt a Mitsubishi kisteherautók értékesítésével és szervizelésével kezdődött, majd ehhez megkapták a Volvo teherautók márkaszerviz-jogát is. Az azóta eltelt időben a mérleg nyelve inkább a személygépkocsik forgalmazása és karbantartása felé billent át, de a portfólióban mindig helyet kaptak a különböző márkák haszongépjárművei is. „A teljes hazai gépjárműpiac megközelítőleg 15%-át teszik ki a kishaszon-gépjárművek. A mi esetünkben ez a szám összetettebb, mert a forgalmazott 18 márka közül haszongépjárműben csak 8 márkánk érintett” – árulta el Ambrózi Csaba, a Duna Autó Zrt. B2B üzletágának vezetője. A Duna Autó Haszongépjármű Centrum modellpalettája A Fiat, Peugeot, Renault, Dacia, Nissan, valamint Mitsubishi modelljei mellé 2018 tavaszán újra csatlakozott a Kamaz teherautó. Az Autóváros nem csak egyszerű forgalmazója, hanem importőre is a márkának, amely jelenleg kettő és háromtengelyes kivitelben, négyféle hajtásképlettel kapható.  A praktikus, kimagasló terepjáró képességű, és kedvező ár-érték arányú nagyhaszon-gépjármű elsősorban az útépítés, vasútépítés, erdőgazdálkodás, bányászat és egyéb speciális felhasználási területeken nyújthat kézenfekvő megoldást.     A Haszongépjármű Centrum bemutató területe a Duna Autó Zay utcai főbejáratánál lett kialakítva A 30. születésnapját többek között azzal is ünnepelte az óbudai vállalat, hogy egy új márkát vett be portfóliójába. A Giotti Victoria mini-teherautó egy kínai-olasz kooperáció terméke, amely európai értékesítése már nagyban zajlik. Egyszerű, ugyanakkor praktikus kialakítás jellemzi, amivel az eddig kielégítetlen vevői igényeknek szeretne megfelelni a Duna Autó a hazai kishaszon-gépjármű piacon. „A Giotti Victoria modellek 80 vagy 100 lóerős szívó-benzinmotorral szereltek, hátsókerék hajtásúak, és szimpla vagy duplakabinos, (akár billenő) platós kialakításban érhetőek el. Főként városi használatra ajánljuk, ahol a modern dízelmotorok nehezen üzemeltethetők” – jellemezte az új márkát Ambrózi Csaba.   Ön tudja mire, mi tudjuk mit Az Autóváros eddig is egyedülállónak számított a magyar autópiacon – nemcsak az általa forgalmazott 18 márkának, és üzemeltetett 21 márkaszerviznek köszönhetően, hanem komplex szolgáltatáscsomagja miatt is. Markó Zoltán, kereskedelmi és marketingigazgató szerint épp ezért döntöttek úgy, hogy a piaci rést megcélozzák a haszongépjármű piacon is. „A Haszongépjármű Centrum megnyitásával az volt a célunk, hogy az általunk forgalmazott haszongépjárművek egyszerűbben, centralizáltan elérhetők és összehasonlíthatók legyenek. Ezért cégünk Zay utcai főbejáratánál kialakítottunk egy bemutató területet, ahol az érdeklődők ízelítőt kaphatnak a haszongépjármű-kínálatunkból, de a telephelyen a különböző gyártmányok variánsai is megtekinthetők. Az ügyfeleket dedikált, haszongépjárműre specializálódott kolléga várja, aki egy személyben minden gyártmány esetében információval tudja ellátni a potenciális vevőket. Az ügyfélnek így nem kell 3-4 kereskedést felkeresni, minden tájékoztatást megkap egy helyen, amivel időt, és nem utolsó sorban pénzt spórolhat.”     Az ügyfeleket dedikált, haszongépjárműre specializálódott kolléga várja. A Duna Autó Haszongépjármű Centruma elsősorban új és tesztautók értékesítésével foglalkozik, míg a használtautó értékesítést a vállalaton belül a központosított DAS WeltAuto részleg látja el. A Kamaz esetében a szerviztevékenységet külső partner biztosítja, míg a többi márka modelljeinek karbantartását, javítását a cég látja el óbudai telephelyén. A Duna Autó szakemberei vállalják a kiválasztott autók felépítményezését is, emellett pedig segítenek a legkedvezőbb finanszírozási és biztosítási ajánlatok kiválasztásában, hogy az ügyfelek minél előbb munkára kész járművet kaphassanak kézhez.