Villanyoszlopnak ütközött és kidöntötte azt egy személyautó Pilisen, a Kossuth Lajos úton, azaz a 4-es főúton, a Petőfi Sándor utcai kereszteződésnél. Két ember a járműbe szorult. Őket feszítővágóval és kéziszerszámokkal szabadították ki, majd kiemelték a műszaki mentést végző monori és fővárosi hivatásos tűzoltók. A helyszínen voltak a mentők is. Az érintett útszakaszon forgalomkorlátozásra kellett számítani, amit az utinform.hu reggel 06 órakor már nem jelzett. Nem sokkal korábban, de még vasárnap utolsó perceiben szalagkorlátnak ütközött egy személyautó a 8-as főút Veszprém és Hajmáskér közötti szakaszán, Veszprém közelében. A megyeszékhely hivatásos tűzoltói áramtalanították a járművet, amely akadályozta a forgalmat. Az út Veszprém felé vezető oldalán a kettőből csak egy sávon haladtak a járművek - az utinform szerint itt sem kell már a forgalom lassulásásra számítani. Nem úgy az M7-es autópályán, Letenye felé, Zalakomár térségében, ahol a 197-es km-nél egy műszaki hibás autóbusz foglalja el leállósávot. A jármű belóg a külső sávba, ezért a helyszínnél fokozott figyelemmel, csökkentett sebességgel haladjanak el! Vezessenek óvatosan.

Üzbegisztán, Kazahsztán és Azerbajdzsán autóiparuk egyesítése mellett döntött. A "Türk Autógyártók” nevű új szövetség élén az üzbég UzAuto Motors állt, amely korábban megállapodást írt alá a Chevrolet Onix kazahsztáni gyártásáról. A megállapodás részeként az üzbég UzAuto Motors és a kazah Allur cég a Kazahsztáni Fejlesztési Bankkal több projekt megvalósításáról kötött szerződést, összesen mintegy 570 millió dollár értékben. Az együttműködés keretében a kazahsztáni Allur üzemben egy kisebb kapacitású Chevrolet Onix összeszerelő bázist telepítenek, ahol várhatóan évente 30 ezer autó készül majd üzbég alkatrészekből. Az első autók jövő év tavaszán gördülhetnek le a futószalagról. Az együtmműködési dokumentum értelmében a jelenleg Üzbegisztánban gyártott gépjárműveknek összeszerelő üzemet hoznak létre Azerbajdzsánban is. Az üzbég nagyvállalat képviselői szerint az új, hármas együttműködés segíti az eurázsiai térség autóiparának fejlesztését, valamint egyesíti a több mint 65 milliós piacot. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Túlléptük a nyolcmilliárdos létszámot, szaporodásunk oly mértékben gyorsul, hogy nem túlzás népességrobbanásról beszélni. Időszámításunk kezdetekor, becslés szerint, 250 millióan taposták e sártekét, 1776-ban értük el az egymilliárdot, 1945-ban 2,3, 2006-ban 6,5 milliárdan voltunk, és 2050-re, évi nyolcvanmilliós gyarapodással túlléphetjük a kilencet. Kétség sem fér hozzá, hogy a létszám felszaladása jórészt az európai, amerikai fehér ember tevékenységének köszönhető: tudományos, technikai forradalommal kihasználtuk a szén, majd az olaj energiáját, iparosítottunk és megtaláltuk tömegbetegségek megelőzésének, gyógyításának módját. Az előbbi tényezők következményeként bejárhattuk a földkerekséget, fegyverzetünkkel alávetettségbe kényszeríthettünk kontinenseket, úgy megnőtt az életszínvonalunk, hogy szibaritaként leálltunk népességünk növelésével, sőt már fogyatkozunk. A második tényező robbanásszerűen megnövelte Afrika és Ázsia nagyfokú gyermekhalandósághoz alkalmazkodó lakosságát. Mivel az ember tudata lassabban változik körülményeinél, ezek a népek kitartottak sokgyerekes családmodelljük mellett. Csád lakossága az ötvenes években 2,5 millió volt, ma 16, és századunk végére elérheti a hatvanat. Nőtt eközben a szubszaharai kopár ország élelmiszerellátó képessége? Nem, inkább csökkent, mert tüzelőnek kivágták a fák zömét, hozzájárulva az elsivatagodáshoz. Nemsokára Nigéria lesz a harmadik legnépesebb ország, 800 millióval – milyen perspektíva áll előttük? Migráció Európába, amely valamilyen mértékben történelmileg felelős túlszaporodásukért. Az emberiség históriája másból sem áll, minthogy országok el akartak foglalni másokat, kihasználva lakosságukat és természeti erőforrásaikat. Egy gyarmatosító hatalomnak csak jogai voltak, a gyarmatosítottaknak csak kötelességeik. A lerohanás, kizsákmányolás ellen fegyveres erővel volt szokás védekezni. Ma már másképp van: a progresszív liberális világvallás szerint a fejletlen országok lakosságának joga van megfontolatlanul szaporodni, és a fejletteknek kötelességük ellátni őket – akár otthonukban, akár migránsként minálunk. A zömmel illegálisan érkezők, akárcsak az egykori gyarmatosítók, hitetleneknek tartják az őshonosokat, saját magukat vallásilag felsőbbrendűnek. Eszük ágában sincs idomulni az ott talált népekhez, elsajátítani hagyományaikat, életmódjukat. Elkülönülve laknak, élnek, sem anno Afrikában, sem újabban Európában nem alakult ki „multikultúra”. Kérdéses, hogy hány százalékuk tanulja meg a befogadó nép nyelvét, sajátítja el munkakultúráját, tanul szakmát, és járul hozzá bármivel új lakhelye szellemi vagy anyagi gyarapodásához. Akkor most ők gyarmatosítanak minket, saját önfeladó hozzájárulásunkkal? Nagyon úgy néz ki… Békességes együttélés lesz ebből, vagy feszültségekkel teli villongás? A gyarmatokból, felszabadító harcokkal, kiűzték elnyomóikat, nekünk viszont esélyünk sincs hazatessékelni migránsokat. Ha Franciaországból bíróság kiutasít egy-egy ellenséges hitszónokot, nem lehet érvényt szerezni az ítéletnek. A jogszolgáltatás pályája is nekik kedvezően lejt. Ez a helyzet szép utópiák sötét háttere. Európa utat akar mutatni a saját technológiájával előidézett, vagy legalábbis meggyorsított klímakatasztrófa elkerülésében, de nem az esztelen pazarlás, túlzott jólét visszafogásával, hanem a széndioxidot kibocsátó kocsik lecserélésével túlzott teljesítményű, luxusú, drága, kétes ökológiai lábnyomú villanyautókra. Éppen, mikor pusztító, energiakrízist okozó háború dúl földrészünkön, már sorban állhatunk benzinkutaknál, és nagy kérdés, hogy sikerül-e mindenütt biztosítani az e-mobiltás elektromos energiáját. Van az ukrajnai háborúnak egy sajátos aspektusa is: maga az ország, gabonaexportőrként, afrikai államok, például Szomália fő élelmiszerellátója, és most sem annyit termelni nem képes, mint békeidőben, sem a kevesebbet kiszállítani kikötőiből. Éhínség, népvándorlás fenyeget a fekete földrészen. Ráadásul, ha így megy tovább, a mi mezőgazdaságunkat is érzékenyen érintheti az orosz olaj, földgáz elapadása, a szankciós politika miatt. Egész szénhidrogén-alapú civilizációnk rendül meg! Mit lehet tenni, hogy miközben afrikaiak, ázsiaiak millióit szeretnénk a mi életszínvonalunkra emelni, ne süllyedjünk le az ő nívójukra? Először is felvilágosítani kellene szegény országokat, hogy nem tudjuk otthonukban etetni, sem befogadni népességfeleslegüket, megvédjük határainkat elözönléstől, másodszor vissza kell fogni saját hedonista túltermelésünket és túlfogyasztásunkat, hiszen nem élhet kilencmilliárd ember olyan jólétben, mint amit Európában megteremtettünk magunknak. Le kell mondanunk szeretett autónkról, vagy használatának kedvtelési részének zöméről, lehetőleg át kell térni közösségi közlekedésre, mérsékelni kell vásárlásainkat, azzal csökken a kamionforgalom és a szintén szörnyen légszennyező tengeri hajózás is. Túlléptük már az életszínvonal maximumát, ezentúl nem a tudomány, technológia határozza meg életminőségünket, hanem más népek demográfiája és esztelen háborúzása… Még így is sokkal jobb dolgunk van és lesz, mint régebben bárkinek a világon, illetve van ma, a világ legnagyobb részén. Ezt tudatosítva magunkban, könnyebb lesz elviselni a várható megrázkódtatásokat. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!