Üzbegisztán, Kazahsztán és Azerbajdzsán autóiparuk egyesítése mellett döntött. A "Türk Autógyártók” nevű új szövetség élén az üzbég UzAuto Motors állt, amely korábban megállapodást írt alá a Chevrolet Onix kazahsztáni gyártásáról. A megállapodás részeként az üzbég UzAuto Motors és a kazah Allur cég a Kazahsztáni Fejlesztési Bankkal több projekt megvalósításáról kötött szerződést, összesen mintegy 570 millió dollár értékben. Az együttműködés keretében a kazahsztáni Allur üzemben egy kisebb kapacitású Chevrolet Onix összeszerelő bázist telepítenek, ahol várhatóan évente 30 ezer autó készül majd üzbég alkatrészekből. Az első autók jövő év tavaszán gördülhetnek le a futószalagról. Az együtmműködési dokumentum értelmében a jelenleg Üzbegisztánban gyártott gépjárműveknek összeszerelő üzemet hoznak létre Azerbajdzsánban is. Az üzbég nagyvállalat képviselői szerint az új, hármas együttműködés segíti az eurázsiai térség autóiparának fejlesztését, valamint egyesíti a több mint 65 milliós piacot. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Túlléptük a nyolcmilliárdos létszámot, szaporodásunk oly mértékben gyorsul, hogy nem túlzás népességrobbanásról beszélni. Időszámításunk kezdetekor, becslés szerint, 250 millióan taposták e sártekét, 1776-ban értük el az egymilliárdot, 1945-ban 2,3, 2006-ban 6,5 milliárdan voltunk, és 2050-re, évi nyolcvanmilliós gyarapodással túlléphetjük a kilencet. Kétség sem fér hozzá, hogy a létszám felszaladása jórészt az európai, amerikai fehér ember tevékenységének köszönhető: tudományos, technikai forradalommal kihasználtuk a szén, majd az olaj energiáját, iparosítottunk és megtaláltuk tömegbetegségek megelőzésének, gyógyításának módját. Az előbbi tényezők következményeként bejárhattuk a földkerekséget, fegyverzetünkkel alávetettségbe kényszeríthettünk kontinenseket, úgy megnőtt az életszínvonalunk, hogy szibaritaként leálltunk népességünk növelésével, sőt már fogyatkozunk. A második tényező robbanásszerűen megnövelte Afrika és Ázsia nagyfokú gyermekhalandósághoz alkalmazkodó lakosságát. Mivel az ember tudata lassabban változik körülményeinél, ezek a népek kitartottak sokgyerekes családmodelljük mellett. Csád lakossága az ötvenes években 2,5 millió volt, ma 16, és századunk végére elérheti a hatvanat. Nőtt eközben a szubszaharai kopár ország élelmiszerellátó képessége? Nem, inkább csökkent, mert tüzelőnek kivágták a fák zömét, hozzájárulva az elsivatagodáshoz. Nemsokára Nigéria lesz a harmadik legnépesebb ország, 800 millióval – milyen perspektíva áll előttük? Migráció Európába, amely valamilyen mértékben történelmileg felelős túlszaporodásukért. Az emberiség históriája másból sem áll, minthogy országok el akartak foglalni másokat, kihasználva lakosságukat és természeti erőforrásaikat. Egy gyarmatosító hatalomnak csak jogai voltak, a gyarmatosítottaknak csak kötelességeik. A lerohanás, kizsákmányolás ellen fegyveres erővel volt szokás védekezni. Ma már másképp van: a progresszív liberális világvallás szerint a fejletlen országok lakosságának joga van megfontolatlanul szaporodni, és a fejletteknek kötelességük ellátni őket – akár otthonukban, akár migránsként minálunk. A zömmel illegálisan érkezők, akárcsak az egykori gyarmatosítók, hitetleneknek tartják az őshonosokat, saját magukat vallásilag felsőbbrendűnek. Eszük ágában sincs idomulni az ott talált népekhez, elsajátítani hagyományaikat, életmódjukat. Elkülönülve laknak, élnek, sem anno Afrikában, sem újabban Európában nem alakult ki „multikultúra”. Kérdéses, hogy hány százalékuk tanulja meg a befogadó nép nyelvét, sajátítja el munkakultúráját, tanul szakmát, és járul hozzá bármivel új lakhelye szellemi vagy anyagi gyarapodásához. Akkor most ők gyarmatosítanak minket, saját önfeladó hozzájárulásunkkal? Nagyon úgy néz ki… Békességes együttélés lesz ebből, vagy feszültségekkel teli villongás? A gyarmatokból, felszabadító harcokkal, kiűzték elnyomóikat, nekünk viszont esélyünk sincs hazatessékelni migránsokat. Ha Franciaországból bíróság kiutasít egy-egy ellenséges hitszónokot, nem lehet érvényt szerezni az ítéletnek. A jogszolgáltatás pályája is nekik kedvezően lejt. Ez a helyzet szép utópiák sötét háttere. Európa utat akar mutatni a saját technológiájával előidézett, vagy legalábbis meggyorsított klímakatasztrófa elkerülésében, de nem az esztelen pazarlás, túlzott jólét visszafogásával, hanem a széndioxidot kibocsátó kocsik lecserélésével túlzott teljesítményű, luxusú, drága, kétes ökológiai lábnyomú villanyautókra. Éppen, mikor pusztító, energiakrízist okozó háború dúl földrészünkön, már sorban állhatunk benzinkutaknál, és nagy kérdés, hogy sikerül-e mindenütt biztosítani az e-mobiltás elektromos energiáját. Van az ukrajnai háborúnak egy sajátos aspektusa is: maga az ország, gabonaexportőrként, afrikai államok, például Szomália fő élelmiszerellátója, és most sem annyit termelni nem képes, mint békeidőben, sem a kevesebbet kiszállítani kikötőiből. Éhínség, népvándorlás fenyeget a fekete földrészen. Ráadásul, ha így megy tovább, a mi mezőgazdaságunkat is érzékenyen érintheti az orosz olaj, földgáz elapadása, a szankciós politika miatt. Egész szénhidrogén-alapú civilizációnk rendül meg! Mit lehet tenni, hogy miközben afrikaiak, ázsiaiak millióit szeretnénk a mi életszínvonalunkra emelni, ne süllyedjünk le az ő nívójukra? Először is felvilágosítani kellene szegény országokat, hogy nem tudjuk otthonukban etetni, sem befogadni népességfeleslegüket, megvédjük határainkat elözönléstől, másodszor vissza kell fogni saját hedonista túltermelésünket és túlfogyasztásunkat, hiszen nem élhet kilencmilliárd ember olyan jólétben, mint amit Európában megteremtettünk magunknak. Le kell mondanunk szeretett autónkról, vagy használatának kedvtelési részének zöméről, lehetőleg át kell térni közösségi közlekedésre, mérsékelni kell vásárlásainkat, azzal csökken a kamionforgalom és a szintén szörnyen légszennyező tengeri hajózás is. Túlléptük már az életszínvonal maximumát, ezentúl nem a tudomány, technológia határozza meg életminőségünket, hanem más népek demográfiája és esztelen háborúzása… Még így is sokkal jobb dolgunk van és lesz, mint régebben bárkinek a világon, illetve van ma, a világ legnagyobb részén. Ezt tudatosítva magunkban, könnyebb lesz elviselni a várható megrázkódtatásokat. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A Hyundai Motor Norway a múlt év végén jelentette be, hogy 2023. január 1-től csak zéró emissziós elektromos autókat értékesít a norvég piacon. A koreai vállalatban a Norvégiában elért sikerek nyomán érlelődött meg a döntés: 2016-ban vezették be az innovatív Ioniq termékcsaládot, és azóta folyamatosan nőtt az értékesítési volumen. „Nagyon bízunk modell-portfóliónkban, és most, hogy piacra dobtuk a vadonatúj Ioniq 6-ot, eljött az idő, hogy kizárólag a 100%-ban elektromos autók értékesítésére összpontosítsunk a norvég piacon” – mondta Thomas Rosvold, a Hyundai Motor ügyvezető igazgatója. „Norvégiában a Ioniq 5 és a Kona Electric már régóta a legnépszerűbb autók közé tartozik, és biztosak vagyunk benne, hogy elektromos járműveink a jövőben is sikeresek lesznek a piacon”. A Ioniq Electric gyorsan az egyik legnépszerűbb akkumulátoros autóvá vált Norvégiában, és továbbra is jelentős értékesítési volumeneket ért el - írja a larepubblica.it.  A Kona Electric 2018-as bevezetése kisebb fajta forradalmat jelentett az elektromos járművek piacán, köszönhetően a nagy választéknak, az alacsony árnak és a crossover megjelenésnek, amely mind a norvég felhasználók (8000 előrendelés), mind az európai felhasználók számára sikeresnek bizonyult. Aztán jött a Ioniq 5, amelyet nagy hatótávolság, ultragyors töltés, tágas belső tér és crossover dizájn jellemez. Ezek a tulajdonságok alapvetően hozzájárultak ahhoz, hogy a modell 2022-ben az ötödik legkelendőbb autó lett Norvégiában. Az első lépést a teljes villamosítás felé a Hyundai 2020-ban tette meg, amikor úgy döntött, hogy Norvégiában csak hibrid és konnektorról tölthető elektromos autókat forgalmaz, köszönhetően olyan sikeres modelleknek, mint a Tucson Plug-In Hybrid és a Santa Fe Plug-In Hybrid. Jelenleg a koreai márka legújabb plug-in hibrid modelljei kaphatók, és jövő január 1-től Norvégia lesz az első olyan piac, ahol a márka kizárólag teljesen elektromos autókat árul majd. „Nemrég bemutattuk az első képeket a Kona Electric új generációjáról, egy olyan modellről, amely a korábbinál nagyobb, elegánsabb és még dinamikusabb lesz” – mondta Rosvold. „A következő években további innovatív modellek érkeznek: készen állunk a teljesen elektromos jövőre való átállásra”. A Hyundai piaci stratégiájában a hatékonyságra, a széles választékra és az olyan innovációkra összpontosít, mint az ultragyors 800 V-os töltés, a V2L és a maximális térkihasználás az elektromos járművekre fejlesztett Electric-Global Modular Platform (E-Gmp) architektúrájának köszönhetően. A Hyundai Motor Norway idén értékesítési volumenének 93%-a elektromos autó volt. A villanyautók az elmúlt években folyamatosan a márka norvégiai eladásainak több mint 90%-át tették ki, és a 2020 és 2022 között leszállított összesen 25 ezer autó 92%-a teljesen elektromos. Ezekből az adatokból kiindulva a koreai óriásvállalat norvégiai stratégiája - úgy tűnik - tökéletesen egybeesik az ottani vásárlók zöld mobilitásra vonatkozó elvárásaival. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!