Fotó: bud.hu 2024 első hónapjában 1 100 451 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Ez 16,5%-os emelkedés 2023 azonos időszakához képest, és egyúttal azt is jelenti, hogy a Budapest Airport forgalma az elmúlt 11 hónapban folyamatosan meghaladta az egymilliós küszöböt. A tavalyi utasforgalom 14,7 millió főben tetőzött, túlszárnyalva az előzetes várakozásokat és elérve a járvány előtti éves adat 91%-át. A vállalat várakozásai szerint az idei utasszám meghaladja a 2019-es szintet. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Összeütközött egy autóbusz és két személygépkocsi Veszprémben, a József Attila utcában. Az egyik személygépkocsiba egy ember beszorult, őt veszprémi hivatásos tűzoltók feszítővágó segítségével szabadították ki. A járműben ülő másik embert ugyancsak a tűzoltók emelték ki. Az autóbusz helyi járat, az első információk szerint hét utast szállított. A műszaki mentést a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat vezeti. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A BMW egy ikonikus márka, ezt még azok sem tagadhatják, akik nem feltétlenül kedvelik a bajor márkát. A német gyártó több, mint százéves fennállása alatt rengeteget tett hozzá asz autóipar fejlődéséhez, legyen szó tömeggyártásról, olcsó kisautóról vagy épp a versenypályák meghódításáról. Egyik talán legemlékezetesebb modelljük az M1-es kupé, amely sajátos dizájnjával és elképesztő teljesítményével belevéste magát a történelem lapjai közé. Bár talán nem ugyanekkora, de mégis sajátos rajongótábort épített fel az i8-as modell is, mivel a gyönyörű formaterv mellé egy jövőbe mutató, teljesítményt a középpontba helyező plug-in hibrid volt. Domagoj Dukec, a BMW dizájnosztályának vezetője pedig nemrég elárulta, hogy ezt a két kivételes modellt egyszer össze akarták vonni, pontosabban a 2020-ban kifutó i8-as utódjaként létre akarták hozni az i16-ost, amely a korábbi modell felépítését és plug-in rendszerét megtartva az M1 vonalait idéző formatervet kaphatott volna - de végül a kukában landolt a projekt. A projekt, ami soha nem valósult meg. (Forrás: Domagoj Dukec Instagram oldala) Dukec maga is dolgozott az i16 tervezésén, ami már majdnem gyártásra kész, kidolgozott projekt volt és a Vision M Next koncepciót is alapul vette, amelyet 2019-ben mutatott be a BMW NextGen konferenciáján Münchenben. A Vision M Next koncepció hasonló volt az i8-hoz, egy hibrid hajtásos, négyhengeres motort kapott, amely összesen 600 lóerő teljesítményre volt képes. A 0-100 km/órás gyorsulás 3,0 másodperc volt, maximális sebessége pedig majdnem 300 km volt óránként. Az nem derült ki, hogy az i16 esetében milyen változásokat hajtottak volna végre a hajtásláncon, ha sor került volna a gyártásra, de Dukec kifejtette, hogy fejleszteni akartak rajta a korábbi modellhez képest. A BMW Vision M Next koncepcióautója. (Forrás: BMW) A BMW tervezőmérnöke azt is hozzátette, hogy az i16 a az i8 és a Vision M Next mellett az M1-ből is inspirálódott. A két jármű közti hasonlóságok leginkább a hátul mutatkoznak, ahol a hátsó üvegekre hasonló lamellák kerültek, mint az M1-esen, valamint a sárvédőkön is olyasfajta mélyített rész van, ami a klasszikus sportautó oldalain található beömlőket idézi. Ha megvalósult volna, az i16 sorozatgyártású változata az i8-ból ismert karbonszálas műanyag felépítést. Az, hogy az ilyen gépekből inspirálódó modell miért nem jött ténylegesen létre, Dukec szerint a rossz időzítésnek tudható be, ugyanis az i16 tervezése a 2020-as pandémia üzleti komplikációi miatt került a szemétbe. Egy akkori jelentés még azzal egészíti ki ezt, hogy az előrelátható költségek túl magasak voltak, a potenciális eladási volumen pedig túl alacsony lett volna az i16 esetében. Az i16 vázlatai. (Forrás: Domagoj Dukec Instagram oldala) Ha az i16 valóban sorozatgyártásba került volna, akkor 2022 körül került volna piacra, mindössze két évvel az i8 gyártásának befejezése után. Végül a modell helyett kaptunk mást: az XM szabadidőautót, amely a BMW M sportrészlegének 50. évfordulójának állít emléket. Instagram posztjában Dukec azt mondta, azért osztja meg mégis az i16-os terveit, hátha valamikor újra felkapják az ötletet. Ha nem is maga a BMW, de esetleg egy tuningcég, amely az i8 átépítésével hozza létre az új modellt.

Egyre forróbb nyarak, vízválság, tüzek, szélsőséges időjárási jelenségek. A globális felmelegedés és a hozzá kapcsolódó éghajlatváltozás hatásai már jó ideje a közvélemény figyelmének középpontjában állnak. Amikor ezekről a problémákról beszélünk, kézenfekvő, hogy a megújuló energiákat hozzuk fel, mint a hőmérséklet-emelkedés elhárításának útját.  Amellett, hogy az alternatív energiaforrások "zöldek", más olyan tulajdonságokkal is rendelkeznek, amelyeket nem szabad alábecsülni. Először is, munkahelyeket teremthetnek és így hozzájárulhatnak ahhoz, hogy emberek milliói világszerte gyakran görcsösen keressenek munkát. Ugyanakkor segítenek a fejlődő országoknak abban, hogy széles körben hozzáférjenek az energiához. Ebben az irányban például számos projektet indítottak el sikeresen afrikai területeken. Végül, de nem utolsósorban, az energiaszámlán is megtakarítást jelentenek. Bolygó-szerte aktív munka folyik a megújuló energiaforrások terén elért egyre több eredmény optimalizálása érdekében. A cél lényegében az, hogy az ágazatban rejlő lehetőségeket a lehető legjobban ki tudjuk aknázni. Hogyan termelhetünk napenergiát éjszaka? Ebből a kérdésből kiindulva a Kaliforniai Egyetem tudósainak sikerült egy olyan innovatív projektet kidolgozniuk, amely forradalmi és eddig nem remélt forgatókönyveket nyithat meg. Az új technológiát anti-napelemnek nevezik és alapvetően a sötétséget használja ki az energiatermelésre. Ahhoz, hogy megértsük a rendszert, amely teljes mértékben a paradoxonok kategóriájába tartozhat, meg kell próbálnunk megérteni azt a megközelítést, amellyel létrehozták. Ma már köztudott, hogy a klasszikus panelek befogják a napenergiát és azt hő- vagy elektromos energiává alakítják át. Az új technológia ezzel szemben a földfelszín által éjszaka is termelt hőt hasznosítja, csapdába ejti, majd felszabadítja. A napnyugta utáni energiatermeléshez olyan alternatív fotovoltaikus koncepciót használunk, amely a földet forrásként, az éjszakai égboltot pedig hőnyelőként hasznosítja - mondták az amerikai tudósok. Jelenleg azonban az ezzel a módszerrel előállított energia mennyisége a klasszikus napelemekhez képest csak 25 %-os. A gyűjtőfelület bővítése azonban költséghatékonyabbá teheti ezt a technológiát és szélesebb körú jövőbeli alkalmazását. Forrás: casaegiardino.it